I. Károly (Róbert) 1308-1342 Első vegyesházi királyunk a nápolyi Anjou-házból származott. V. István dédunokájaként leányági rokonságban állt az Árpád-házzal. Háromszor koronázták meg, de csak harmadszor a Szent Koronával. Húsz éven át tartó kemény és következetes harccal megtörte a kiskirályok hatalmát. A tartományurak birtokait a király elkobozta, de nem tartotta meg a maga számára. A kezére került javakat azoknak a családoknak adományozta, akik mellé álltak. Ezzel a politikával új birtokos arisztokrácia kialakulása kezdődött meg. (Garaiak, Lacfiak, Báthoryak) Az 1320-as évek második felétől bontakozik ki Károly feformtevékenysége. Jövedelempolitikájában a királyi jogon járó regálék mellet megjelenik az első állandó adó, a kapuadó. Firenzei mintára értékálló aranyforintot veret. Pártolja a kereskedelem- és a városok fejlődését. Korszerá hadsereget szervez. Külkereskedelmi és dinasztikus okokból közeledik a Cseh Királysághoz és Lengyelországhoz. Az 1335-ös visegrádi királytalálkozó után négy évvel a lengyelek fiát, Lajost elfogadják a lengyel trón örökösévé. 1342-ben hal meg, a trónon fia, Nagy Lajos követi.                                                           Forrás: Magyar királyok, kiadó: Comenius Kiadó Kft.