Hunyadi Mátyás 1458-1490 Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet fia,  Prágai fogsága után a rákosi királyválasztó gyűlésen a köznemesség és a főrendek nagy része uralkodóvá választotta a nándorfehérvári győző fiát. Uralkodása első éveiben még nem szilárd a trónja. Többször is összeesküvést szőnek ellene, III. Frigyest támogatják vele szemben. Mátyás fegyveres harc nélkül oldja meg a válságot: 1462-ben békét köt a császárral. Megállapodásuk értelmében hazakerül a korona, Mátyást 1464-ben koronázzák meg. Külpolitikája: hadat vezet Havasalföldre, háborúzik a török ellen, meghódítja Boszniát. A pápa oldalán beavatkozik a cseh belviszályba. Ezekben az években már kibontakozik nagyszabású államreformja: a köznemességre és a városokra támaszkodva központosít, az államügyeket a nagy kancellária intézi. A gazdaság vezetése a kincstartóság feladata, átalakul az ország bírósági szerezete is. Létrehozza az állandó zsoldos hadsereget. Reformsorozata anyagi hátterét az új adórendszer biztosítja, a jobbágyoktól szedett füstpénz, hadiadó stb. III. Frigyellel hol háborúznak, hol szövetségben állnak. 1458-ban Mátyás még Bécset is beveszi. Sokat tesz a kultúráért, éítkezések, iskolák, Korvina-könyvtár. Törvényes fiúutód nélkül hal meg.                                                           Forrás: Magyar királyok, kiadó: Comenius Kiadó Kft.