Könyves Kálmán 1095-1116 Szent Lászlónak nem volt gyermeke, Kálmán az unokaöccse. Az ellenséges krónikás hagyomány szerint kálmán púpos és sánta volt. László ezért is szánta papi pályára és részesítette gondos nevelésben. Mivel azúj király tudott olvasni és kódexeket gyűjtött, az utókortól a "Könyves" melléknevet kapta. Kálmán uralma kedvező körülmények között kezdődött: 1100 körül összehívta a tarcali gyűlést, ahol nagyszabású törvényhozó munkát végzett. A helyzet lényeges javulását mutatja, hogy a lopásokra vonatkozó szigorú törvények helyett enyébbeket hoztak. Zsinatot hívott össze Esztergomban. Itt mondatta ki: boszorkányok (strigák) nincsenek, ezért semmiféle peres üldözés nem folytatható. Kálmán öccse, Álmos, aki szintén igényt tartott a trónra, nem tudott beletörödni, hogy nem ő lett a király. Ezért hol német, hol lengyel segítséggel igyekezett Kálmán uralmát megdönteni. Kálmán ezt végül megelégelte, s Álmost megvakíttatta. Kálmán, László külpolitikáját folytatva 1105-ben a Dalmát tengerpart nagy részét megszerezte, a városok kiváltságait megerősítette. Házassági kapcsolat révén megkisérelte Halics megszerzését, de eznem járt tartós sikerrel. 1116-ban halt meg.                                                           Forrás: Magyar királyok, kiadó: Comenius Kiadó Kft.