A hosszú hullámú infravörös sugarak hatása az emberi szervezetre
Napjainkban a tudósok és az orvosok
tanulmányozzák a
különbözõ
hullámhosszú fényeket,
például a
FIR-t is, hogy megértsék azok testünkre
gyakorolt
terápiás hatásait. 
Az
emberi testet
táplálja közvetlenül a
napfénnyel
való érintkezés vagy indirekt
módon az
ételek bevitele, folyadékok
fogyasztása vagy annak a
levegõnek a belélegzése, melyet a
napfény energiája vitalizál.
Ha bizonyos hullámhosszok hiányoznak a
bennünket
érõ fénybõl, a test nem tud
teljes
mértékben megkötni bizonyos
tápanyagokat.
Ennek eredménye, hogy még megfelelõ
táplálkozás mellett is
képes a test
alultáplált lenni, ha nem éri
elég
napfény.
A
napfény növeli
a tüdõ oxigénfelvevõ
képességét, csakúgy, mint a
vér
oxigénszállító
kapacitását.
Az oxigénhiány köztudottan
betegséget, rossz
közérzetet okoz, a krónikus
fáradtságtól kezdve akár
rák
kialakulásához is vezet. Amikor közeli
infravörös hullámok (NIR)
melegítik a szerves
anyagokat, a felszín melegebb lesz, mint a
mélyebb
rétegek és a mélyebb
rétegeket a
felszín melegébõl
átvezetett hõ
melegíti fel. Ezzel ellentétben a hosszu
hullámú infravörös
hullámok (FIR)
viszont mélyre hatolnak és nagyon egyenletesen
fejtik ki
melegítõ hatásukat.
A távoli infravörös
sugárzás (FIR) a 15-1000 µm-es
hullámhosszok közé eső
tartomány.
Friss tanulmányok szerint a kevés fény fáradtsághoz, depresszióhoz, az immunrendszer legyengüléséhez, hajhulláshoz, bõrkárosodáshoz vezet. A kiegyensúlyozott fénynyalábok hiánya hozzájárul az izomtónus romlásához és az elerõtlenedéshez.