Gyakori kérdések

Manapság milyen nyelvet érdemes tanulni?

Bármilyen nyelv tanulása hasznos lehet, azonban az egyenlők között is vannak még egyenlőbbek: egyes nyelvek tanulásába fektetett energia hamarabb, busásabban vagy éppen biztosabban térül meg. Manapság egyre több helyen választhatják az orosz nyelvet az angol vagy német mellé a hallgatók. Annak ellenére, hogy még mindig kevesen választják második vagy harmadik nyelvként, érthető az orosz nyelv újraéledése, hiszen egy hatalmas piac nyílik Oroszország révén. Azok a hallgatók, akik ezt választják plusz nyelvként, nagyot profitálhatnak majd - hangoztatja egyre több karrier tanácsadó. Elhelyezkedhetnek tolmácsként, fordítóként, de nemzetközi vállaltoknál is kapcsolattartóként. Mivel az orosz gazdaság évről évre erősödik, ezért már a nyugati országokban is egyre jellemzőbb, hogy oroszul kezdenek tanulni a fiatalok. Az, aki megtanul oroszul, könnyen elsajátíthatja a szláv nyelvek bármelyikét, így a horvátot, szlovént, csehet, szlovákot vagy ukránt is, amiből szintén nagy hiány van Magyarországon.

Megéri oroszul tanulni?

Sokat hallottunk már a hiányszakmákról, de a hiánynyelvekről keveset. Azonban az elmúlt 50 évben felnőtt egy generáció aminek csupán 1%-a tanult valamennyire oroszul! Mindemellett manapság egyre nagyobb szükség van rá!
Az orosz gazdaság az 5. helyet foglalja el az országok GDP szerinti listájában (PPP) és egyre nagyobb ütemben növekszik és terjed. Nem csak a földgáz iparban van jelentős szerepe, hanem a kereskedelemben és az innovációs fejlesztésekben is, Ázsiában, a Közel-Keleten és Európában egyaránt.
Az innovációs technológiák területén az orosz fejlesztések rendkívül előrehaladottak. Ezért az autógyártásban, információ technológiában, gépgyártásban, iparban és a kereskedelemben is szükség van az orosz nyelvre.
Ne felejtsük el Oroszország vezető szerepét a BRICS-országok szövetségében, hiszen ez a szövetség közel 3 milliárd embert képvisel, ami mintegy 40%-a a föld teljes lakosságának. Az öt ország összesített nominális GDP-je a világ GDP-jének mintegy 20%-át teszi ki.
Az orosz egyre keresettebb Európa-szerte. Az európai turizmus megélénkült, hiszen rengeteg orosz érkezik Európába pihenni és nyaralni. Fontos hogy a szolgáltató szektorban dolgozók és idegenvezetők között is egyre többen beszéljenek oroszul.
Mivel egyelőre kevesen beszélik a nyelvet, de egyre nagyobb szükség van rá a nagyobb cégeknél, ezért könnyebb a munkalehetőség.

Az orosz nyelv milyen nehéz?

Szokás beszélni könnyebben és nehezebben tanulható nyelvekről, de általában véve mégis azt mondhatjuk, hogy aki nagyon jól meg akar tanulni bármilyen nyelvet, annak körülbelül egyformán nehéz utat kell megtennie. Különbség lehet például abban, hogy a nyelvtanulás melyik szakasza a nehéz.

A szlávok milyen szinten értik meg egymás nyelveit?

A rokonság sokat segíthet abban, hogy gyorsabban haladjanak előre a másik nyelv megértésében. A szavak, a ragozás számos esetben ismerős lesz, legfeljebb azt kell megtanulni, hogy kissé másképp használják őket. A másik nyelv aktív használatának elsajátításában viszont ez akár akadály is lehet, mert a nyelvtanuló túlságosan is anyanyelvére támaszkodik. Éppen ezért nem ritka, hogy a különböző, ámde közeli rokon nyelvek beszélői úgy beszélnek egymással, hogy mindketten saját nyelvüket használják, de megértik azt is, amit a másik mond. Ez azonban csak gyakorlással érhető el, ami tulajdonképpen nyelvtanulás, még ha nem is abban a formában, ami a nyelvtanulásról bennünk él (nem tankönyvek, szótárak, nyelvtani gyakorlatok stb. használatáról van szó).
Ami a fordítást illeti, erre még olyan közel, egymás között a fenti tanulás nélkül is jól érthető nyelvek esetében is szükség van, mint a cseh és a szlovák. Nem feltétlenül a megértés miatt, hanem körülbelül azért, amiért mi sem örülnénk, ha a mosógépünkhöz székely nyelvjárásban kapnánk használati utasítást, vagy ha a legújabb Harry Potter vajdasági magyar változatban jelenne meg. Természetesen nem azért, mert ezekkel valami bajunk van, vagy mert egyáltalán ne értenénk, hanem azért, mert nem éreznénk a magunkának, és számos esetben elbizonytalanodnánk értelmezésükben.

Orosz után mennyivel könnyebb más szláv nyelveket tanulni?

A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvek közé tartoznak, így a gyökerük ezekkel közös: ugyanaz a proto-indoeurópai nyelv. Ma több mint 300 millió ember anyanyelve szláv, és tizenkét európai országban tizenkét szláv nyelv szerepel hivatalos nyelvként. Ezek közül némelyek – például a macedón és a bolgár, illetve a szerb-horvát-bosnyák hármas – többé-kevésbé még ma is kölcsönösen érthető. Közülük persze az orosz a legtöbbek által beszélt: 160 millió anyanyelvi nyelvhasználója Európa legnagyobb nyelvévé teszi; emellett pedig az ENSZ egyik hivatalos nyelve is.
A szláv nyelveket alapvetően három csoportra lehet osztani: a nyugati szláv nyelvek közé tartozik a cseh, a szlovák és a lengyel, a keleti szláv nyelvek az orosz, az ukrán és a belorusz, a déli szláv nyelvek pedig a szlovén, a horvát, a bosnyák, a szerb, a macedón és a bolgár. A nyelvészek további kisebb szláv nyelveket is megkülönböztetnek. Ilyen például a ruszin és vend nyelv, és ilyen a Németországban egy nagyjából ötvenezres szláv kisebbség által Cottbus és Bautzen városkák környékén beszélt szorb nyelv is. Bár nem élő nyelv, meg kell még említeni az egyházi szláv nyelvet is: hiszen ez a mai napig a szláv ortodox és a görögkatolikus egyházak szertartási nyelve.