1. Modul: ALAPISMERETEK

1.1. A számítógépes képfeldolgozás elvi alapjai. A színlátás, színkódolás.

Témák:

A színlátás, színkódolás

A fény

A látás

A technikai fényérzékelés

A kódolás

Szín.exe

Linkek

Additív színkeverés

A színlátás, színkódolás.

Számítógéppel megoldható feladatokhoz szükséges elemeket négy
csoportban érdemes tárgyalni.

1. Bármely feladat megoldásához eszköz kell, ezt hardvernek nevezzük.

A képfeldolgozással kapcsolatos hardverelemek az alapgépen a megjelenítok (monitorok), nyomtatók.,
ezen kívül a képdigitalizálók:
Szkennerek, fényképezo gépek, kamerák, tabletek.
Speciális megjelenítok, nyomdai levilágítók. Fotónyomtatók

2. A hardver muködtetéséhez program, azaz szoftver szükséges.

A képfeldolgozással kapcsolatos szoftverelemek:
A megjelenítok és digitalizáló eszközök vezérlő szoftverei (driverei), képmegjelenítő és bemutató szoftverek, képmódosító szoftverek

3. A számítógép adatokat készít, vagy fogad és a feldolgozás eredménye is adat lesz.

A képek esetében képfájlok kódja az adat, amelyet a digitalizálók kódolnak, a képfeldolgozók átkódolják és a megjelenítők dekódolják.

4. Kell, aki mindhárom csoport lehetőségeit jól ismeri, a felhasználó.

Speciális feladatunk a számítógépes képfeldolgozás, ehhez szükséges hardverekkel, szoftverekkel, adattípusokkal ismerkedünk meg, hogy biztos kezû felhasználókká váljunk.


A FÉNY

A látáshoz és a fényképezéshez fényre van szükség.
A fény elektromágneses hullám.
A hullám két legfontosabb jellemzoje az amplitudó és a hullámhossz.
Az amplitudó a fény erõsségét, intenzitását fejezi ki.
A hullámhossz pedig az alapvetõ tulajdonságát, a színét.

Az emberi szemmel látható fény 380 nm-tol 780 nm-ig terjed.

A nm (nanométer) 10 -9 m azaz a méternél ezer milliószor kisebb (a mm a m ezredrésze, a mikron a mm ezredrésze, a nm a mikron ezredrésze.).

A fenti képet prizmával lehet eloállítani, de a természetben is láthatunk szivárványt.

2006 június 3.-án Budatétényben készült felvétel.
Ezen a képen még javító módosításokat fogunk végezni.

 
Nem látható az ultraibolya, amely magas hegyekben több, mint a tenger szinten, a fényképezogépek azonban „látják”, erre tekintettel kell lenni pl. UV szuro alkalmazásával.

UV fényben világítja meg a pénzt a pénzvizsgáló is.

Nem látható az infravörös, ezzel találkozunk a távkapcsolókban.

A digitális fényképezõ gépek egy része érzékeli a távkapcsoló fényét.

A fény lehet természetes (pl. napsütés) és mesterséges (izzólámpa).

Mind a látásnál, mind a fényképezésnél az az általános, hogy a fényforrás megvilágítja a tárgyat, arról visszaverődik a fény, a szemlencsén, ill. a fényképezőgép objektívjén keresztül vagy a szemfenékre, vagy a fényképezőgépben lévő filmre, ill. a digitális érzékelőre jut.

A digitális eszközöket az emberi szem működése alapján fejlesztették ki.

A látás

Nézzük meg hogyan is látunk?

A szemünkbe érkezõ vegyes színeket tartalmazó fény a szem optikai rendszerén át a szemfenékre érkezik. Ott a csapoknak és pálcikáknak nevezett sejtekben elektromos impulzusok keletkeznek, amelyek az agy látóközpontjába érkeznek.

A csapok egyrésze a hosszúhullámokra érzékeny. Ha ilyen fény érkezik, ezek a csapok olyan információt küldenek az agynak, amelyet mi vörösnek, narancsnak érzékelünk.

A középhullámok csak a megfelelõ cspokat ingerlik, az ezekbõl érkezõ jeleket zöldként éljük meg.

A rövidebb hullámok a csapok harmadik fajtáját ingerlik.

 

A szemfenéken csapok és pálcikák milliói vannak és amint láttuk, más más hullámtartományra érzékenyek.

                 

Ezek érzékelik a fényt és elektromos ingerek formájában továbbítják az agy felé az adatokat, ott áll össze képpé.

Ha valamilyen keverékszín érkezik a csapokhoz, akár mind a három fajta termel elektromos impulzust, Az agyunk az összeadó színkeverés szabályai szerint értékel  és fehérnek látjuk a világot.

A technikai fényérzekelés

A CCD irodalma

A fényképezõ gépek és szkennerek érzékelõi is hasonlóan mûködnek. Az érzékelõ csak a fény intenzitását érzékeli. Minél több fény éri, annál több elektron szabadul ki. Színes képpontokat úgy érzékel, hogy egy pixel felületét négy részre osztják egy vörös, egy kék és kettõ negyed zöld szûrõvel van ellátva. Egy egy cellában összegyûlt elektronokat elvezetik, és kiértékelik. Egy szín általában egy bájt helyet foglal el, némelyik gépnél ennél többet is. A három (RGB) szininformációt tárolja a gép.

 

A kódolás

Ennek igazolására nézzük meg a Windows BMP formátumában tárolt képek kódjait!

A kódok bár a kettes számrendszerrel írhatók le, praktikus okokból a 16 os számrendszerben lehet megjeleníteni. A 16-os számrendszerben a 0-9 ig számjegyeken túl A, B, C, D, E és F képezik a számjegyek egyedi értékét, sorban 10, 11. 12. 13, 14, 15. Egy bájt értékeit két számjegy írja le. Az elsõ jegy 16-szor annyit ér, mint az egyedi értéke, a második pedig 1- szeres. Egy szinkód alakja pl. A9, akkor az decimálisan 10x16+9, azaz 169. Ez egy világos színkomponens.

Az első sorokban kettes, a másodikban tizenhatos, a harmadik sorban tizes számrendszerben kódszámok vannak az egyes színmintákhoz. Az utolsó minta egy konkrét kép egy eleme alapján született,  (lásd alább)

 
Nézzük meg, hogyan tárolja a gép a képeket.

 
Egy fekete téglalap        

és kódja

Egy vörös téglalap    

és kódja

Egy zöld téglalap    

és kódja

 Egy fehér téglalap     

és kódja

Egy fénykép részlete    

és kódja


Könnyû belátni, hogy a számítógépes képfeldolgozás alapja az, hogy a kódokkal végez manipulációkat.

A sötét színek alacsony kóddal, a világos részek magasabb kóddal rendelkeznek. Egy sötét képet úgy lehet világosabbá tenni, hogy minden kódértékhez hozzáadunk valamennyit. Persze ezt egy csúszka elhúzásával érjük el.

SZIN.EXE

A színekkel való ismerkedés céljából majd tegyük tálcára ezt a szöveget és nyissuk meg a  szin.exe  fájlt!

Ebben a kis programban a 3 szinkomponens értékeit egyenként lehet állítani, gyakoroljuk!  

Az egyes csúszkák elmozdításával lehet az egyes színkomponenseknek értéket adni. Elõször egyenként, azután különbözõ kombinációban állítsuk be a színeket. 

Összesen több, mint 16 milló árnyalat állatható be.

Az alábbi mintaszínt  egy kép egy pontján olvastuk le és állítottuk be az értékeket. 

Leolvashatjuk a konkrét színárnyalat kódhármasát is. Nos ezekkel fog manipulálni a képfeldolgozó szoftverünk is.

Ebben a mintában a zöld komponens a legvilágosabb (181 a maximális 255-ből),

                                    a piros komponens 156,

                                    a kék komponens a lagsötétebb, (37)


       

Mielőtt továbbmennénk,  ebben a mappában megtalájuk a szin.exe fájlt,  próbálgassuk, milyen színkeverék milyen színt eredményez. Próbáljuk meg azt is,  hogy ha van egy szín és abból valamelyik komponens értékét megváltoztatjuk,  milyen hatással lesz az a színre.

Folytassuk a munkát a kép megjelenítésének megismerésével, az additív színkeverés szabályíaival.

 

Ajánlott linkek:

http://hu.wikipedia.org/wiki/szin

http://brasko.csillagaszat.hu/reading/articles/LRGB/l-layer.html

http://www.sony.hu/product/sdh-hi-8/ccd-trv218e