Jeromos Mester szado-mazo, BDSM, bondage lapja

Nem tudom, hogy volt bennem akkora bátorság, és fõleg bizalom, de azok után, amit Zsuzsáék velem tettek, mégis volt merszem elmenni hozzájuk a hétvégén, és részt venni ebben a vad szexuális játékban. Tamással persze az eset után azonnal szakítottam. Nem azért, mert elaludt és nem védett meg, sokkal inkább azért, mert már nem volt semmi értelme a kapcsolatunknak. Amikor megérkeztem, Zsuzsa nyitott ajtót. Most már tudom, hogy meg volt lepve, hogy ott lát, de ezt egyáltalán nem mutatta:

- Na gyere be szépen, kispicsa. - mondta.

Bementem. Nem válaszoltam semmit. Bent kevesen voltak, csak a múltkori alkalomról ismert emberek: Zsuzsa, Hilda, Péter és Béla. Zsuzsa bevezetett a nappaliba, ahol a társaság körben, fotelekben ült. Zsuzsa megállított középen, és leült elém egy fotelba. A kezében a múltkorról már jól ismert lovagló ostort tartotta.

- Miért jöttél? - kérdezte.

- Azért, hogy részt vegyek.

- Miben?

- Hát, a játékban. - nem nagyon tudtam, hogy hogyan fogalmazzak. Csak azt tudtam, hogy nagyon szerettem volna, ha hasonló dolgok történnek velem, mint elõzõ alkalommal, csak nem annyira fájdalmasak. De a kiszolgáltatottságra, a megkötözésre, a büntetésre valahogy vágytam.

- Fogalmazhatok úgy - kérdezett vissza Zsuzsa -, hogy engem akarsz szolgálni?

- Igen.

- Akkor vetkõzz le, és ezentúl ha ilyen körben vagyunk, szólíts Mistressnek. Egyébként eszedbe ne jusson.

Elkezdtem levetkõzni.

- Mistress … - kezdtem.

- Mit akarsz? - kérdezte Zsuzsa.

- A múltkor azt ígérte, hogy elõre megbeszéljük, hogy mi fog történni.

- Lehetne, de úgy unalmas. Ehelyett valami mást találtam ki. Mindenesetre vetkõzz le, és elmondom a szabályokat. Abban biztos lehetsz, hogy ezentúl semmi olyan nem fog történni amit te magad is nem akarsz.

Közben levetkõztem, és ott álltam a szoba közepén anyaszült meztelenül ezek között a felöltözött emberek között, szégyenkezve, lehajtott fejjel.

- Akkor most ismertetem a szabályokat. - kezdte Zsuzsa - Az elsõ dolog, hogy mindig igazat mondasz, és szót fogadsz. Ha nem fogadsz szót, vagy hazudsz, akkor megbüntetünk. Errõl már lehet valami fogalmad. Maszturbálni, elélvezni csak az én engedélyemmel szabad, csak akkor, és csak úgy, ott és amikor én engedem. Ha valami olyasmi történik, ami nem tetszik, vagy úgy érzed, hogy nem bírod, akkor csak annyit kell mondanod, hogy narancssárga. Ha ezt a szót bármikor kimondod, azt a valamit, amit tenni akartunk veled, vagy kényszeríteni akartunk rá nem tesszük. Ilyen esetben felöltözöl, hazamész, és egy hétig nem találkozunk. Ezalatt nem nyúlsz magadhoz, nem élvezel. Ez az ellensúly, hogy jól meggondold, mielõtt kimondod a menekülési szavadat. Általában minden játék végén elélvezhetsz. De lesz olyan is, amikor egy óra alatt többször is el fogsz élvezni. De az is elõfordulhat, hogy hetekig nem engedünk elélvezni. Remélem megértetted.

- Igen, Mistress. - válaszoltam.

- Azt nem kérdezem, hogy ez így megfelel-e neked, mert ha nem, akkor csak ki kell mondanod a menekülési szót. Az elsõ dolog, amit meg kell tanulnod, az a viselkedés. Csak akkor szólalsz meg, ha kérdeznek. A megszólításom Mistress. Hogy bonyolultabb legyen, Hilda megszólítása Mylady, Péteré Master, Béláé pedig Mylord. Ha elrontod, büntetést kapsz. Amikor megállsz, akkor lehajtod a fejedet, mint most. Ez nagyon jó. De a lábaidat rakd egy kicsit széjjel. Soha nem szabad a lábaidat összezárni. Mindig úgy kell állnod, ülnöd vagy feküdnöd, hogy a pinád elérhetõ legyen. Ezenkívül a kezeidet tedd hátra.

Gyorsan terpeszbe álltam, és hátratettem a kezeimet.

- Ehhez tartozik az is - folytatta Zsuzsa -, hogy egy ilyen kis picsának, mint te, általában nem szabad szõrösen hagyni a puncikáját. Ez egyrészt higiéniai kérdés, másrészrõl egy jelzés, hogy kis rabszolga picsa vagy, harmadrészt nem takarja el a puncidat, és így esélyed sincs arra, hogy eltitkold, ha fel vagy izgulva. Most is fel vagy izgulva igaz?

- Egy kicsit, Mistress.

- Ennek ellenére, a szõröcskédet egyelõre meghagyjuk. Majd akkor vágod le, amikor kiérdemled, hogy igazi rabszolga lehess. Különben sem látszik nagyon, mert szõke. - közben az ostor végét végighúzta a combom belsõ felén a térdemtõl felfelé, enyhén megérintette a nagyajkamat baloldalon, és amikor a szõrökrõl beszélt a nemi szõrzetemet borzolta össze az ostor végén lévõ kis háromszög alakú bõrdarabbal.

- Egyébként - folytatta - máris büntetést érdemelsz, mert az elõbb megszólítottál kérdezés nélkül, és a kérdésed végéhez nem tetted oda, hogy Mistress. Ez jó alkalom arra, hogy megtanuld, hogyan kell fogadnod a büntetést. Természetesen a legváltozatosabb büntetésekkel fogsz találkozni, ha nem viselkedsz rendesen. Az alapbüntetés azonban az, hogy a fenekedet elverjük ostorral. Most öt ütést fogsz kapni. Megértetted?

- Igen, Mistress, megértettem. - válaszoltam lehajtott fejjel. Közben Zsuzsa, szinte oda sem figyelve, szórakozottan apró kis ütéseket mért a puncimra. Minden egyes ütésre összerezzentem.

- Nos, ha nem utasítalak másként, akkor a büntetéshez négykézláb állsz, a lábaidat annyira széjjelrakod, amennyire csak tudod.

Felvettem a pózt, amit mondott, és lehajtott fejjel vártam az ütést. Hallottam, hogy Zsuzsa feláll, és körbejár.

- Nem jó. Ne a könyöködre támaszkodj, hanem a tenyeredre, nyújtott kézzel. És emeljed fel a fejed, hogy aki akarja, láthassa az arcodat.

Megtettem, amit mondott. Megállt mellettem, még mindig nem ütött csak magyarázott.

- Ez azért kell, mert így jól láthatóan lógnak a melleid, és látszik az arcod. Az apróbb büntetéseket rezzenéstelenül kell fogadnod. Az arcodon nem szabad, hogy látszódjon, mikor kapod az ütést, és a tested sem szabad, hogy megrezdüljön. Ez pedig, leginkább a melleiden látszik legjobban.

Közben a jobb mellemet meglökte az ostor végével.

- Ezt egyébként majd gyakoroljuk. Van egy nagyon egyszerû kis játékszerünk ehhez.

A következõ pillanatban rávert a fenekemre. Megpróbáltam rezzenéstelen maradni. Azt hiszem nem ment egészen. Határozottan éreztem, hogy bár a testem alig mozdult, a mellem megrezgett. Bár az is lehet, hogy csak azért éreztem így, mert Zsuzsa elõtte errõl beszélt. Az ütés nem volt nagy, és megálltam szisszenés, és nyögés nélkül hangtalanul, bár egy kicsit fájt.

- Kezdõtõl egész jó. - mondta Zsuzsa.

A következõ ütés már nagyobb volt. Ezt már nem sikerült megállnom mozdulatlanul, de nem adtam ki hangot.

- Látod, nem is olyan egyszerû. Van mit tanulnod. Igaz?

- Igaz, Mistress. - válaszoltam.

A következõ ütés akkora volt, hogy azt hittem szétrepeszti a fenekemet. Hangosan felordítottam, és homorítottam a fájdalomtól, és még oda is kaptam az egyik kezemmel.

- Fegyelmezetlen vagy! - mondta Zsuzsa - Azonnal vedd el a kezed a seggedrõl.

Elvettem a kezemet.

- Ezért még húszat érdemelnél, de ettõl most eltekintek. Egyelõre a viselkedést kell megtanulnod, a büntetés elviselését csak sokkal késõbb.

A maradék két ütés gyors egymásutánban jött, és bár mind a kettõ akkora volt, vagy nagyobb, mint az elõzõ, most sikerült õket elviselni kiáltás nélkül, de mozdulatlanul egyáltalán nem maradtam.

- A büntetést mindig meg kell köszönnöd. - tanított Zsuzsa - Halljam!

- Köszönöm a büntetést, Mistress.

- Nagyon jó. Most állj fel! A következõ tananyag, hogy hogyan kell utánam jönnöd. Ha társaságban vagyunk, mindig mögöttem jössz, baloldalon. - közben sétált a szobában körbe, én utána - Ha leülök valahol, akkor te sem maradhatsz állva, ha csak nem utasítalak rá. Leülsz mellettem a földre, térdelve a sarkaidra, széttett lábakkal, homorítva, kidugott mellekkel, hátratett kézzel, lehajtott fejjel. - azzal leült a fotelba.

Rögtön én is leültem a megadott pozitúrába a fotel mellett.

- Elmegy. Úgy, ahogy. A lábaidat rakd széjjelebb.

Annyira szétnyitottam a lábamat, amennyire csak tudtam. Közben Zsuzsa megint a puncimat ütögette az ostor végével, de most kicsit nagyobbakat ütött. Nem fájt, csak kellemetlen volt, és izgató.

- Most kérdezni foglak, és nagyon fontos, hogy õszintén válaszolj. Még akkor is, ha úgy gondolod, hogy a válaszod esetleg nem tetszik nekem. Bármit válaszolsz, a válaszért nem kapsz büntetést. Természetesen, ha megfelelõen udvarias a válasz. Ha viszont nem mondasz igazat, akkor azzal elronthatod a játékunkat, és persze ezzel a tiedet is. Megértetted?

- Igen, Mistress. - válaszoltam.

- Helyes. Hajlandó lennél-e Péterrel szeretkezni, ha megkérlek?

- Igen, Mistress. - válaszoltam. Bár eddig nem sok fiúval volt dolgom, eltökéltem, hogy részt veszek ebben a játékban. A fiúk, Péter és Béla is jóképûek voltak, és nem volt ellenük semmi kifogásom, ha csak az nem, hogy nem voltam szerelmes egyikbe sem. De ez a játék nem errõl szólt.

- És hajlandó lennél-e Bélával szeretkezni?

- Igen, Mistress.

- És kettõjükkel egyszerre?

Egy pillanatra el kellett gondolkoznom. De mi a különbség a két dolog között?

- Igen, Mistress.

- És hajlandó lennél-e Hildával szeretkezni? - közben folyamatosan paskolta a puncimat az ostorvéggel.

- Nem tudom, Mistress. - válaszoltam. Nem tudtam, hogy mire gondol. Arra gondolva, hogy Hilda nemi szervét simogassam, vagy nyalogassam nem fogott el ugyan undor, de nem is vonzott különösebben.

- Mit nem tudsz, buta picsa? - csapott egy nagyobban a puncimra az ostor.

- Hogy, hogyan kellene csinálni, Mistress.

- Mondjuk, simogatod a punciját, és masszírozod a mellét, amíg el nem élvez. Vagy fordítva, õ teszi ezt meg neked, ha kedve tartja. - közben az ostor abbahagyta a csapkodást, és most föl, alá húzogatta a csiklómon a bõrdarabot. Kezdett a dolog túlzottan is izgató lenni.

- Ha parancsolja, Mistress. - válaszoltam. Úgy döntöttem, hogy ha kell a játékhoz, akkor megteszem.

- Nagyon jó. Akkor most átadlak nekik, amíg átöltözöm. Fogadj szót, és legyél jó kislány! - azzal felállt és kiment a szobából.

- Gyere ide! - parancsolt rám Péter.

- Igenis, Mylord. - válaszoltam, és odamentem. Megálltam elõtte enyhe terpeszben, lehajtott fejjel, hátratett kezekkel. Péter elõrenyúlt, és megfogta a csiklómat két ujjal. Elkezdte szorítani. Elõször izgató volt a dolog, de csak egy pár pillanatig, utána nagyon hamar kellemetlen lett, és hamarosan fájt. De Péter nem hagyta abba, hanem még jobban szorította. Az izgatottság, amit az ostor hosszú simogatása okozott, egy pillanat alatt elillant, és nem bírtam megállni, hogy fel ne sikítsak, de annyira azért uralkodtam magamon, hogy nem kaptam oda, hogy megszabadítsam magam a fájdalomtól. Amikor már a határán voltam annak, hogy odakapjak, Péter abbahagyta.

- Ez büntetés volt. Tudod, hogy miért?

- Nem, Mylord. - válaszoltam.

- Az én megszólításom Master, elrontottad. Másodszor is. Ismét büntetést érdemelsz. Azonkívül nem köszönted meg a büntetést.

- Bocsánat, Master. Köszönöm a büntetést, Master. Kérem, ne büntessen meg így újra, nagyon fájt.

- Gombold ki a nadrágomat! - parancsolta.

Nekiláttam gyorsan a feladatnak, remélve, hogy a második büntetés elmarad.

- Vedd ki a farkamat, és dédelgesd!

Péteren zöld alsónadrág volt. Ahogy ült, félig hátradõlve lehúztam elöl a nadrágját, és elõvettem a farkát. Átlagos méretû farka volt, a végén a bõr sötétebb barna, és egy nagy kék ér futott elöl végig rajta. Elkezdtem simogatni, húzkodni a bõrt, és amikor egy kicsit merevedett a számba is vettem. Végignyálaztam elõször kívül, majd amikor már eléggé csúszós volt, hátrahúztam a bõrt, és elkezdetem a fityma mögötti részeket is nyalogatni. Péter felsóhajtott. A számban éreztem, ahogy lökésenként áramlik a vér a farkába, és ahogy egyre keményebb lesz. A szopás elég izgató volt, és éreztem, hogy a csiklóm szorongatásának hatása, már elmúlt, és a puncim újra nedvesedett és tágult.

Amikor már egészen merev volt a farka elkezdtem ütemesen fel alá mozgatni a fejemet, és a kezemmel segítettem a bõrt mozogni, minden egyes mozgás végén egy kicsit megszívtam, és a nyelvemmel csiklandoztam a makk végét. Péter hatalmasakat nyögött, és belemarkolt a hajamba. Már ha akartam volna, sem tudtam volna kivenni a farkát a számból. Ütemesen húzta fel, és nyomta le a fejemet, húzta a hajamat, de nem bántam.

- Kurva jól szopsz, te kis picsa. - nyögte Péter - Ha ilyen jó a szád, a pinádat ki sem próbálom! - és néhány hangos nyögéssel beleélvezett a számba. Közben a farkát olyan mélyre nyomta, hogy azt hittem megfulladok, és öklendeznem kellett. Amikor végre sikerült kivennem a farkát a számból mély levegõket kellett vennem, hogy el ne hányjam magam. Közben még lassan tovább masszíroztam a farkát.

- Takarítsd föl a szennyet, kis picsa! - parancsolt rám Hilda.

- Igenis, Mylady. - válaszoltam, és elkezdtem lenyalogatni Péter farkáról a nyálas spermát, ami a számból folyt ki.

- Ne vedd be a szádba, csak nyalogasd! - jött az újabb parancs Hildától. Megpróbáltam teljesíteni, bár így sokkal nehezebben ment a takarítás. A mellékhatása azonban megvolt, Péter farka hamarosan újra kezdett megkeményedni. Egyszer csak Péter belemarkolt a hajamba, és elhúzta a fejemet magától:

- Elég volt! Most Bélát szopd le, én pedig megkúrlak közben hátulról.

- Igenis, Master. - válaszoltam.

Béla farka sokkal nagyobb, volt, mint Péteré. Béla nem szólt egy szót sem, hanyatt dõlt, a feje fölé tette a kezét, és hagyta, hogy tegyem a dolgomat. Szopogattam, nyalogattam, húzogattam a bõrt, de nem akart igazán megmerevedni. Olyan félmerev volt. Közben Péter mögém térdelt, és megmarkolta fenekemet. Már nagyon fel voltam izgulva, és nagyon vártam, hogy belém hatoljon. Péter széthúzta a combjaimat, és miközben Béla farka bent volt a számban tövig belém nyomta a farkát. Majdnem abban a pillanatban elélveztem. Nagyon kellett már, hogy belém dugja. Hangosan felnyögtem, és majdnem abbahagytam Béla szopását. A következõ pillanatban éreztem, hogy Béla farka a számban rohamosan kezd nõni, és egyre jobban merevedni. Abban az ütembe szoptam Bélát, ahogy Péter lökdösött hátulról, és már majdnem elélveztem, amikor Péter a maradék ondóját belém lövellte, és kihúzta a farkát.

- Ne, kérlek, ne, még… - kiáltottam, de Béla megragadt a hajam, és visszaerõltette a farkát a számba.

- Majd akkor élvezel, ha megengedjük. - jelentette ki Hilda, aki végignézte a jelenetet. - Most pedig, amíg Bélát leszopod elverem a segged ezért a haszontalanságért.

Nagyon fel voltam izgulva, de nem tudtam elélvezni. Hilda elkezdte verni a fenekemet, valami vékony vesszõvel, ami nagyon fájt. Elég nagyokat húzott a fenekemre, és minden egyes ütésre felnyögtem, és belesikítottam Béla farkába, amelyet közben szopnom kellett. Éreztem, hogy Béla farka egyre keményebb, és egyre jobban élvezi, ahogy sikoltozom, és vergõdök.

- Nem azért élvezel, mert jó neked. - mondta az ütések között Hilda - Hanem jutalmul, és a mi örömünkre. Ha jó voltál, és megengedjük. De azt ki kell érdemelni, valami különlegessel. Egy-két szopás, vagy baszás még nem különleges dolog.

- Elég lesz! - lépett be a szobába Zsuzsa. - A szopást is hagyd abba.

Abbahagytam. Leültem Béla elõtt a földre a sarkaimra, hátratett kézzel. Zsuzsa odalépett Bélához, megfogta a farkát, és végignyalta, majd odahajolt hozzám. Megcsókolta a számat, és azt mondta:

- Nagyon jó munkát végeztél cicus.

Azzal levette a szoknyáját, ami alatt nem volt bugyi, átlépett az egyik lábával Béla fölött, és ráült Béla farkára. Ahogy elõrehajolt látszott, hogy Béla hatalmas farka tövig eltûnt a puncijában.

- Jutalmul végignézheted, ahogy elélvezünk. - mondta, és elkezdett ütemesen mozogni Béla farkán.

Néztem, ahogy mozogtak, nyögtek. Közben Zsuzsa letépte magáról a blúzát és Béla csipkedte a mellét, Zsuzsa nyögött, Béla is nyögött, és mind a ketten, mint egy összeszokott pár, ahogy azok is voltak, elélveztek. Zsuzsa ráborult Bélára, õ pedig átölelte. Pihegtek.

- Hagyd õket, gyere. - mondta ekkor Hilda. Intett, hogy menjek utána. Egy lépcsõn felmentünk az emeletre egy szobába, amelyben gyakorlatilag nem volt más, csak egy hatalmas ágy. Hilda levetkõzött anyaszült meztelenre, leült az ágy szélére, és szétrakta a lábait:

- Nyalogass! - mondta.

Nagyot nyeltem. Korábban ilyet nem tettem. Egy pillanatra elgondolkoztam. Visszataszító volt a dolog, hogy egy lány punciját nyalogassam. Persze kimondhattam volna a menekülési szót. De akkor elzavarnak egy hétre, és vagy nem maszturbálok, nem élvezek, vagy maszturbálok, de akkor nagyon elvernek. Ismertem magamat annyira, hogy úgysem tudtam volna letagadni. Vagy másik lehetõségként, hogy most ebben a pillanatban kilépek a játékból. Akkor elélvezhetek otthon, és nem is kapok ki. De akkor hova lesz a játék, az az izgatottság, amit az ostor csiklandozása, a kiszolgáltatottság okoz, amit aznap ismertem meg, és amely sokkal érdekesebb volt, és sokkal izgatóbb, mint gondoltam. Már majdnem úgy döntöttem, hogy megteszem, amit Hilda kér, vagy inkább parancsol, amikor megragadta a hajamat, és a fejemet behúzta a két lába közé:

- Mi lesz már, te büdös kurva. Csináld!

Ezzel el volt döntve a dolog. Nyalogatni kezdtem a nagyajkait, a kisajkakat és a csiklóját. Hilda nagyokat sóhajtott. Ahogy éreztem, hogy tágul bedugtam a nyelvemet a hüvelybemenethez a kisajkak közé is. Ettõl Hilda még jobban sóhajtozott, és egyre jobban szorította, és ezzel húzta a hajamat. Egyszer csak eltolt magától, elõhúzott egy mûpéniszt és a kezembe adta:

- Csatold fel, kis cicám, és dugjál meg jól.

- Igenis, Mylady. - válaszoltam.

Hilda gyakorlott mozdulatokkal segített felcsatolni a mûanyag szerszámot, amely most a vénuszdombomnak támaszkodva meredezett elõre. Az eszköz hatalmas volt, hatalmasabb, mint bármely férfi pénisze. Mint késõbb megtudtam, nyolc centi vastag volt, és negyven centi hosszú. Hilda négykézláb állt, én mögötte. Hátranyúlt, és a szerszám végét bevezette a hüvelyébe. Óvatosan elkezdtem tolni befelé. Éreztem, hogy Hilda puncija feszül a rettentõ eszköztõl.

- Toldd be, gyorsan! - parancsolta Hilda - dugjál meg!

Betoltam a farkat, óvatosan egészen addig, amíg éreztem, hogy eléri Hilda hüvelyének a végét.

- Gyorsabban, durvábban. - parancsolta Hilda.

Hátrahúztam a farkat, és most már gyorsabban visszatoltam, vigyázva, hogy ne lökjem túl erõsen neki Hilda méhszájának.

- Csináld már! - kiabált Hilda. - Nyársalj fel, kis cica! Lökd be, ahogy csak bírod. Gyorsan!

Most már tényleg gyorsan löktem be a farkat, úgy, hogy az erõsen nekiütközött Hilda méhének. Hilda felnyögött:

- Ez az, kis cica. Így csináld!

Mozgattam a farkat, és Hilda egyre hangosabban nyögött, és sikoltozott, míg végül elélvezett, és négykézlábról elalélva elterült az ágyon hasalva. Intett, hogy hajoljak oda hozzá, miközben a farok, még mindig bent volt a puncijában. Ahogy odahajoltam a fülembe súgta:

- Csatold le, kis cica, és hagyd bent. És kérlek, utána nyálazd be a fenekemet, dugd be egy ujjadat, a másik kezeddel pedig verd el a seggem. Kérlek!

Meglehetõsen bizarr volt a dolog. Egy úrnõ, akit meg kell dugnom, és utána én verem el az õ seggét. Azért megtettem amit kért. Bedugtam a bal kezem középsõ ujját a fenekébe, a jobb kezemmel pedig elkezdtem verni a fenekét, de nem mertem túl nagyokat ütni.

- Nagyobbakat, kis cica. - parancsolta Hilda - Maradjon ott az ujjad nyoma!

Nagyobbakat ütöttem, majd hamarosan még nagyobbakat. Hilda feneke nemsokára vöröslött a sok ütéstõl. Hilda minden egyes ütés után felnyögött. Nem tudom, meddig kellett volna vernem Hilda fenekét, de egyszer csak megszólalt mögöttem Zsuzsa hangja:

- Most már elég lesz! Látom rendes kis cica voltál. - és nevetett. - Most lemegyünk, és jutalmul elélvezhetsz.

Lementünk a földszintre. Igazán rendesen elláttak, talán még életemben nem élveztem akkorát, mint akkor. Egy asztalra fektettek hanyatt, amelyrõl lelógott a lábam, és az asztal elé állva Péter éppen meg tudott dugni. A másik oldalon a fejem is lelógott, a számat Béla farka foglalta el. Hilda pedig a melleimet masszírozta, és a hasamat csipkedte. Életem elsõ, de nem utolsó csoport szexe volt.

Első lecke

Történetek