“ A természet csendjének és nyugalmának faluja”:
NAGYGYIMÓT
Pordán Judit
2001
NAGYGYIMÓT
Nagygyimót Veszprém-megyében található, Pápa városától hat kilométerre. A község több mint 750 éves múltra tekint vissza. Én 18 éve élek itt, ez a SZÜLŐFÖLDEM. Ez a 18 év megtanított arra, hogy szellemi és tárgyi örökségünket megőrizzem és továbbítsam. Ennyi év alatt tanúja voltam építkezések, közintézmények, üzletek építésének. Engem, mint a falu gyermekkori lakóját, az itt szerzett, egy életpályára is elegendő útravaló, a három torony hangja, a lakók közösségi munkája vitt arra, hogy felfigyeljek a mások által összegyűjtött értékekre és írásokra. Bízom benne, hogy valamikor én is aktívan bekapcsolódhatok a falu további fejlesztésébe. Én alkalmasnak tartom a megújulást adó “természet csendjének és nyugalmának” a faluját arra, hogy a falusi turizmust kiépítsék, fellendítsék. Helyi hagyományok, tiszta levegő, gondozott környezet és vendégszerető nép várja és hívja a látogatóit.
Múlt
Minden településnek van mondája, így a mi falunknak is. A Bakonyból Pápára fát fuvarozó kocsis gazdák úgy emlegették ezt a helyet, hogy “visszafelé arról az emelkedőnél mentünk be az útszéli fogadóba, ahol lovainknak többször is mondtuk: gyí mód!” Ebből maradt fenn a Gyimót megjelölés.
A török pusztítások Pápa várának ostromlásával hozhatók kapcsolatba. Nagygyimót csak kétszer volt török fennhatóság alatt. Ez idő alatt az emberek megtanulták a küzdelmet a földjükért és a falujukért.
1848. március 15.-én a tizenkét pont egyike szerint nemzetőrséget kellett felállítani. Gyimótról hatvanhárom nemzetőr volt, köztük önkéntesek is. Ők részesei lehettek a térségben zajló csatáknak, de erről az időről nem maradt fenn írásos emlékünk.
Nagygyimótot az 1900-as évek első negyedében újabb veszteség érte: aszály, szárazság és hatalmas tűzvészek sorozata volt. Az 1900-as évektől indult meg az igazi újjáéledés.
A két világháború inkább csak hősi áldozatot követelt. A község szerint “ők mindaddig élni fognak, amíg csak gyimótiak lesznek ezen a vidéken.” Áldozataink névsorát a hősi emlékmű őrzi.
A megújulás évei
1920-1940 között:
-1921: “Hangya” értékesítési és fogyasztási szövetkezet alakul
-1923: a helyi jegyzőség megalakul
-1924: főjegyzőség lesz Nagygyimóton
-1927: felépül a mai községháza
-1931: kialakítják a mai kultúrházat
-1932: az első világháborús emlékművet felemelik
-1932-1938: a legtöbb házba bevezetik a villanyt
A rendszerváltás után:
-1990: megépül a Kék Nefelejcs Büfé-Falatozó
-1992: megépül a helyi óvoda
-1995: újjáépítik a falu középpontjában található hidat
-1996: bekötik a telefont
-2000: bevezetik a gázt
-2000-2001: a csatornázás folyamatban van
Épül a falu
A nagygyimóti óvoda
Jelen
A három torony
A katolikus egyház
A falu katolikus vallásosságát bizonyítják az útszéleken felállított kőkeresztek. A templom Nagygyimót legfeltűnőbb építménye. Első templomukat 1460-ban építették. Ezt Szent András tiszteletére szentelték fel. Ebből az időszakból mára csak a Pápa felé vezető lejtős kőből kirakott út oldalfala maradt meg. Mai templomukat 1847-ben építette egy Eszterházy nagybirtokos. Még ebben az évben fel is szentelik Szent Móric tiszteletére, így ő lett az egyház védőszentje. Külső, belső szépségével olyan, hogy a városi templomokkal is versenyezhet. A templom berendezése mind a falu lakóinak ajándéka: zászlók, padok, képek, szobrok. Az épületnek 3 harangja volt. Ebből 2 még mindig “hívja” a híveket (az egyik Szent Móric, a másik Szeplőtelennek tiszteletére készült). A harmadikat háborús célra elvitték. A Szent Móric kép (Stech Antal bécsi festő munkája), a Bernadett szobor, a Mária oltár, mind drága öröksége a híveknek.
A katolikusok úrnapi körmenetét az 1300-as években kötelezővé tették. A kijelölt útvonalon zöld ágakból épített sátrakat “látogatnak” meg, s lassú énekléssel hallgatják a pap prédikációját.
A katolikus templom belső tere
Az evangélikus egyház
Kezdetben anyaegyház volt, mely 1872-ben épült. A gyülekezet nagy áldozatvállalásával, adakozásával, építőmunkájával építette meg mostani templomát.
A templom bejárata felett: “Imádd az Istent. 1909” felirat látható.
Községünk egyik legrégibb egyesülete az EVANGÉLIKUS NŐEGYLET, mely sok segítséget ad a falu társadalmának és az evangélikus egyháznak egyaránt. A Szertartási tárgyakon olvasható feliratok hűen őrzik a hívek áldozatvállalásait. Az egyház demokratikus rendjét papjaik vezetésével a gondnokok és presbiterek valósítják meg, akik jó eredménnyel teljesítik a rájuk bízott feladatokat.
A református egyház
1618-1698 között anyaegyházi állapotában tevékenykedhetett. Ezek után nehéz évek következnek, mert gróf Eszterházy Pál kiűzi a faluból a vallási életet fejlesztő református lelkészt. Az egyház 1784-ben egyesül a homokbödögei leányegyházzal. Közös elhatározásuk és összefogásuk eredménye az első gyimóti református templom felépítése lett. Az épület átadásakor a hét pontba foglalt helyi egyháztagokkal hitelesített jegyzőkönyvet átadják: közös vagyon, legelő, harang, építőanyag és iskola-templom megépítésének lehetősége. Ez utóbbit meg is valósítják. A barokk stílusú sarokiskolát ma is láthatjuk eredeti állapotában. Erre emlékeztet az utcai homlokzaton a ma is látható torony és a kosáríves, árkádos, dongaboltozatos tornác.
Emlékeink
A hét kőkereszt: A kőkereszt az útszélén, vagy bárhol azt jelenti, ne feledkezzünk meg a tiszteletről, az áhítatról. Az első kőkeresztet 1849-ben helyezték el a falu végén. Mindegyik kereszten látható az INRI rövidítés, mely azt jelenti: “Názáreti Jézus, a zsidók királya.” Mindegyik egy-egy alapítvány, illetve gyimóti lakosok ajándéka a községnek.
A vasúti őrház: 1902 szeptemberében Nagygyimóton vasútállomás épületet emeltek, továbbá raktárház készült. Az épületben volt a forgalmat lebonyolító szolgálati hely a pénztárral, a váróterem és a vele egybeépült állomásvezetői lakás. Ezeket 1985-ben lebontották és csak a váróterem maradt a szolgálati helyiséggel. ( Az épület ma már nem áll. )
Hősi emlékmű
Az úgynevezett Fő-téren 1930-ban emlékművet emeltek, amely az 1939-től 1945-ig tartó második világháború 23 fiatal hős áldozatainak a nevét őrzi, és annak a 39 gyimótinak a nevét, aki az első világháborúban az olasz harctereken vesztette életét. A szobrot 1932-ben adták át, 1990-ben újították fel. Azóta minden ünnepélyen a szobor előtt emlékezünk hőseinkre.
A hősi emlékmű
Népiskolák a községben
Az iskolaházakat, iskolaépületeket 1770-1780-as évektől kezdik építeni az egyházak. A diákok tanítása előtte is volt, vagy a paplakásoknál, vagy valamelyik földbirtokos házánál. Mindhárom felekezetnek épült önálló iskolája.
-Katolikus elemi népiskola: Miután a hatosztályos oktatást kibővítették nyolcosztályosra, a tanítók arra törekedtek, hogy a 12-13 éves diákokat mezőgazdasági szakmunkára is előkészítsék. A gyerekek gyakorlati oktatásban is részesültek: ültetvényeken dolgoztak, arattak stb. A diákok által szeretett igazgató, Farkas Géza urat ma is emlegetik. Tisztelték és becsülték őt, minden 6-12 éves gyermek példaképe volt. Lánya, Farkas Edit figyelemre méltó oktatási programot tanított a tanulóknak.
-Református elemi népiskola: eleinte ők is paplakásokban tanítottak, s 1872-től az egy tantermes, ma már műemléknek számító iskolát használták, amely a tanítólakással és a templommal van egy tömbben. Gyakorlati oktatás itt is volt, a téli ünnepeken népi játékokat adtak elő, tanulmányaikat élőszóban olvasták fel a falunak.
Református iskola
-Evangélikus elemi népiskola: 1600-as évek elejétől foglalkoztak az evangélikus gyerekek oktatásával. Szakköröket szerveztek (színjátszó, kézimunka), melyek a legszebb eredményeket mutatták. Egyik kedvenc tanítóbácsijuk, Sokoray József olyan kirándulásokat szervezett, ahol az ókor és középkor földben rejlő tárgyait kutathatták fel a gyerekek.
A 3 felekezeti iskolaépület más-más rendeltetéssel ma is megvan. A katolikusoknál művészcsalád bérli, a reformátusoknál vegyesbolttá alakult, az evangélikus egyháznál gyülekezeti teremnek használják.
Millenniumi – emlékpark és kopjafa
2000-ben, a Millenium évében elsőként sikerült megkapnunk a milleniumi zászlót Pápa környékén. Erre az alkalomra emlékparkot alakítottak ki a falut körülölelő Séd-patak egyetlen kőhídjánál, amelyet minden hónapban közösségi munkával gondoznak. A parkot 2000. augusztus 20.-án, Szent István ünnepén adták át. Ekkor avatták fel a zászlót, s a kopjafát, melyet Magyar János helyi lakos készített.
Kopjafa
Az emlékpark átadása
Népszokások, hagyományok
A helyi szokások a falu összetartozását fejezik ki. A szokások nagy része a vallás naptári ünnepeihez fűződik. A kezdetben egy-egy felekezethez tartozó szokás később a falu egészére kiterjedt.
1. Egyik legszebb falusi népszokás, a betlehemezés: ezt 4-5 iskolás gyermek adja elő, akik köszöntik az ünnepre készülő családokat. A csoport megtanulja azt a verset, rímelő mondókát, amelyet évszázadokon át megőriztek. Kartonból készítenek nyakba akasztható “kistemplomot” melyben a szent család látható. Kifordított bundába öltöznek, s a házak bejáratánál adják elő játékukat. A család édességgel, süteménnyel viszonozza meg a jókívánságokat.
2. Májusfa állítása és döntése: A XV. század óta szokás, hogy a házak elejét, bejáratát május elsején zöld lombokkal, ágakkal díszítik. A fákat eladósorban lévő lányoknak állítják és vendéglők udvarába. A fát, mely 8-10 méter hosszú, figyelmet felkeltően feldíszítik. A fiúk április 30.-ról május 1.-re virradó éjszaka kimegy a falutól 2-3 kilométerre lévő erdőhöz, s a vállukon behozzák a faluba a fát, majd a lány háza elé viszik. A fa másnap reggel ott áll a kíváncsiskodók szeme előtt. A kidöntésére a hónap utolsó napján kerül sor. Azok veszik ki, akik állították. Megvendégelik őket a családok, a vendéglősök pedig zenés, táncos mulatságot rendeznek.
3. A falu búcsúja: A búcsú a katolikus templom védőszentjének ünnepéből, névnapi megemlékezéséből álló esemény. A falu védőszentje Szent Móric, annak neve napján szeptember 22.-én rendezik a búcsút. Ha a névnap hétköznapra esik, akkor a hozzá közelebb álló vasárnapon tartják. Erre az ünnepre már 1-2 hónappal előbb elkezdik a felkészülést: nagytakarítás folyik a házban és a házon kívül, nagy sütés-főzés van. Az ünnep napján nemcsak az idősek, de a legfiatalabbak is elmennek a vallási szertartásra. Vasárnap megérkeznek az árusok és az úgynevezett búcsúsok, akik felállítják a körhintát, a céllövöldét. Délután a család elsétál ide, s a közeli vendéglőben beszélgetnek. Este zenés hangulatot teremtő mesterek adnak bált. Régebben a következő vasárnapon is búcsú hangulatot teremtettek, ez volt az úgynevezett kisbúcsú.
Egy régi búcsú
Egy májusfa
A mai fiatalok
Manapság a falvak ifjúsága más községbe jár szórakozni. Nálunk ez nem így van. Mi fiatalok mindent megteszünk azért, hogy ne csak hétvégén, iskolai szünetekben, de hétköznap is jól érezzük magunkat Szülőföldünkön. A falu polgármesterét és a község idősebb lakóit kértük meg arra, hogy segítsenek ebben. Így sikerült megkapnunk a Művelődési Ház egy részét és a könyvtárt, ahol minden nap találkozhatunk. Előbbit ifjúsági klubnak neveztük el. A könyvtár több mint 10000 könyvvel rendelkezik, melyeket régebben idősebbek olvastak. Ma már mi is megtaláljuk itt a kötelező-és a nekünk való olvasmányokat is.
Tavaly bővült a sportpálya is: újabb focipályát hoztak létre, s a régi mellé egy kosárlabdapályát alakítottak ki. Minden évben egyszer sportbált rendezünk a nagygyimóti ifjúság sportfejlesztésére. Minden ünnepre szorgalmasan készülünk, színdarabokat adunk elő, karácsonykor Jézus születését, húsvétkor Jézus keresztre feszítését mutatjuk be. Kirándulunk a Bakonyba, számháborút játszunk a természetben, futballmeccseket, pingpong versenyeket rendezünk. Segítünk a közösségi munkákban: emlékpark gondozása, falu tisztán tartása, bálok rendezése, stb.
Szeretnénk példát adni az utódoknak, akik reméljük, továbbfolytatják a mi munkánkat.
A fiatalok műsorprogramja
Március 15.: A fiatalok a hősi emlékmű előtt emlékeznek meg versben a forradalomról.
Húsvét: A katolikus gyerekek Jézus keresztre feszítését adják elő templomuk előtt.
Gyereknap: A polgármesteri hivatal egész napos programot szervez a gyerekeknek (versenyek, számháború, kirándulás a közeli fenyvesben). Délután gyerek-diszkót szerveznek a 6-12 évesek számára.
Augusztus 20. -Falunap és államalapitás ünnepe-: Szintén egész napos program van, versenyek a fiatalok számára, idősebbeknek főzőverseny (délben az ételek elfogyasztása), kiállítások, futballmeccsek, állandó műsorok. Az államalapítás ünnepére polgármester asszonyunk mond dicsőítő szavakat.
Október 23.: A köztársaság kikiáltására a hősi szobor előtt emlékezünk meg.
November 1.: A temetőben késő délután gyertyafénynél emlékeznek a fiatalok a halottainkra.
December 6.: Beöltözött Mikulásunk és Krampuszaink (ők is fiatalok) lovashintón végighajtanak a falu utcáin és édességet dobálnak. Utána egy órás műsort tartanak, s a pici gyerekek névre szólóan csomagokat kapnak.
December 24.- 25.: A szentestén és karácsony első napján Jézus születését adják elő a katolikus templomban.
Jövő
Mint már említettem, én alkalmasnak tartom ezt a falut a falusi turizmus kiépítésére.
Azokban a falvakban, ahol az emberek a saját kultúrájuk egyediségét felismerték, megőrizték hagyományaikat, szokásaikat, magukhoz vonzották a vendégeket. Náluk csend, nyugalom és természet van. Ez a három “érték” a legfontosabb a falusi turizmusban.
A falu a városban lakók számára nem hétköznapi lehetőségeket nyújt: aratást, szüretet, disznótort. Egy idegenre ezek nagy hatással vannak.
Dolgozatomban próbáltam bemutatni azokat a helyi értékeket, amelyek a fentiek mellett még fontosak. Biztos vagyok benne, hogy mások segítségével, vagyis a községével megtehetek mindent annak érdekében, hogy megismerjék a falunkat.
“A természet csendjének és nyugalmának” a faluja régóta várja és hívja a vendégeit! Én erre felfigyeltem, s tegyünk valamit érte, de közösen!
Hadd zárjam írásom egy idézettel, mellyel azt szeretném kifejezni, mennyire fontos nekem a SZÜLŐFÖLDEM:
“Mert ahol enyhe bölcsőm lágy ölén
az anyatejnek mézét ízlelém:
vidám napod mosolyog ismét reám,
hű gyermekedre, édes szép hazám.”
/Petőfi/
Felhasznált irodalom
-Hörömpöly Mihály: Nagygyimót az évszázadok tükrében
-H. Szabó Lajos: Történelmi emlékhelyek Pápán és környékén
-H. Szabó Lajos: Pápa, 1989
-Polgármesteri Hivatal
-Kéziratok
