Rengeteg különbség van, a komment kereteit bőven meghaladja. Legnagyobb különbség az ár. Úgy kb. 10 éve még a mikro / kis kategóriájú PLC-k programozó szoftverét, és programozó kábelét is külön meg kellett venni, szóval ahhoz, hogy el lehessen kezdeni a munkát, már egy 50-100.000Ft-os beruházás kellett. A PLC gyártók abszolút nem törekedtek arra, hogy a felhasználó életét megkönnyítsék, természetesen a különböző gyártók szoftverei, kábelei tök eltérőek voltak. Egy közepes kategóriájú PLC-s vezérlésnél, pld. egy Siemens S7-300 esetében, csak a szoftverek és kábelek ára forintban elérheti a 7-számjegyű összeget, maga a CPU + vezérlőkártyák, + HMI (érintőképernyő: ember – gép interfész), + 1-2 szervo hajtás, frekvenciaváltó, stb. hardverek ára pedig már több-millió forint, és a határ a csillagos ég. A mikro- / kis PLC kategóriákban az utóbbi években már javul a helyzet, elterjedőben van az Ethernet, mint kommunikációs lehetőség, így már nem kellenek drága kábelek, és sok gyártó programozó szoftverei már ingyenesek, vagy a hardverhez járnak ebben a kategóriában. Pld. egy Siemens Logo PLC-t egy kezdő kit-ben megvesz valaki, akkor a benne lévő LOGO! SoftComfort v8.x szoftver már kb. ingyen van. Vagy akár mondhatnám a videóban szereplő Rievtech PLC-ket is, amiknek a hardvere árban még talán olcsóbb is. Másik jó példa az Allen-Bradley Micro800 széria, a belépő szintű PLC (8 bemenet, 4 kimenet) bruttó 46.000Ft, és a Connected Components Workbench programozó szoftver Standard Edition verziója ingyenes, és egész jól használható, egy built-in szimulátort is tartalmaz, és Structured Text (ST) magasabb szintű nyelven is lehet programozni, nem csak létradiagramban (LAD)! (A LAD-ot sem nevezném alacsony színtű programnyelvnek.) A PLC-ket leggyakrabban létradiagramban (LAD) programozzák, létezik még pld. a Siemens-nél az STL (Statement List), ami a gépikódra hasonlít, ez egy elég alacsony szintű programnyelv. A magasabb színtű Structured Text (ST, STX) még (vagy egyszerűen csak) ritka, a B&R-nél, és a Rexroth-nál láttam ilyet, ill. az Omron CX-ben funkcióblokkok hozhatók létre ST-ben, az Allen-Bradley Micro800 széria így ritka madár. A Siemens-nél pld. az ST pluszban megvehető a már amúgy is horror árú Simatic S7, vagy TIA Portal mellé, ahogy a szekvenciális GRAPH nyelv is. Én azt mondom, hogy ágyúval nem kell verébre menni, a mikro- / kis kategóriát kivéve a PLC-k ipari berendezések, gépek, gyártósorok vezérlésére valók, nem az otthonokba.

 

A digitális logikai 0 (false) és 1 (true) értékhez az elektronikában LOW és HIGH feszültség-jelszintek tartoznak. A LOW és a HIGH jelszint nem egy konkrét feszültség értéket, hanem egy –tól…-ig tartományt jelent. A gond, és a különbség ott kezdődik, hogy a különböző technológiájú vezérlések eltérő tápfeszültségről üzemelnek, ezért a LOW és HIGH jelszint tartományok is eltérnek. Az ipari berendezések vezérlései általában 24V egyenfeszültségű (DC) tápfeszültségről üzemelnek, így a legtöbb PLC is, míg a mikrokontrollerek általában 5VDC (TTL), vagy 3,3VDC (CMOS) tápfeszültségről működnek. Ez azzal jár, hogy ezeknek a vezérléseknek a jelszintjei nem kompatibilisek egymással, ha össze akarjuk kötni őket, akkor jelszint-illesztő egységeket (interfészt) kell közéjük tenni. (Pld: egy 3,3V-os kimeneti jelet egy 5V-os TTL bemenet tud fogadni, mert az L és H szintek ebben az irányban átfedésben vannak, de egy 5V-os kimeneti jel nagy valószínűséggel tönkretesz egy 3,3V-os bemenetet, de ha esetleg túl is éli, az 5V-os H szintet nem fogja tudni értelmezni. Közvetlenül a 24V-os jelszintekkel pedig egyik sem kompatibilis.)

 

Mikrokontroller-es fejlesztőkártyákból én az Arduino Nano, Uno, Mega típusokat használom. Ezek 6…12VDC külső tápfeszültségről (programozáskor elég az USB 5V-ja is), és 5V TTL logikai jelszinten működnek. Az eBay-en kb. 1000…2000Ft egy ilyen Arduino kártya. Mivel mind az Arduino hardver, mind a szoftver teljesen nyílt licencű, így az Arduino programozó IDE szoftvert letöltve, és egy USB kábellel a PC-hez csatlakoztatva lehet programozni az Arduino-kat, C/C++ alapú, magasabb színtű programnyelven. A Nano, Uno, Mega kártyák műszaki adatai, a digitális, és analóg pin-ek száma, terhelhetősége (20…40mA) eltérő, ezeket pontosan az adatlapokon kell megnézni. Egy Nano-nak pld. 22 kimeneti/bemeneti pin-je van (a pin-ek konfigurálhatók, hogy Input vagy Output legyen-e), ebből 6db használható PWM analóg kimenetként, és 8db 0…5V analóg bemenetként, 2db pedig hardveres megszakításra, és max. 40mA-rel terhelhetők. A hardveres USB soros kommunikáción kívül még szoftveres soros port-okat is lehet konfigurálni, plusz lehetőség van I2C vagy SPI mikrokontroller-es buszkommunikációra, buszok létrehozására is. Szóval nagyon sokoldalú az alap kártya, párezer forintért jóval többet tud, mint egy mikro-PLC, és különböző kiegészítőkkel, shield-ekkel lehet pld. Ethernet, WiFi, Bluetooth, kommunikációt is létrehozni. Kaphatók jelszint-illesztő interfész kártyák az eltérő logikai szintekhez, szenzorokhoz történő csatlakozáshoz, és sokféle relés, tranzisztoros kimeneti kártya a beavatkozó eszközök, aktuátorok működtetéséhez. A Nano-hoz használtam pld. egy csavaros-sorkapcsos foglalatot, ami a szerelést, bekötést majdnem ugyanolyan könnyűvé tette, mint egy PLC esetében. Mivel az Arduino-k „csupasz” nyák-panelek, ezért a szerelésük, vezetékezésük, dobozolásuk kicsit több fúrás-faragással jár, de a PLC-ket is be kell ugye dobozolni a szerelvényekkel, táppal, védelmekkel, relékkel, sorkapcsokkal, csatlakozókkal, stb. együtt műanyag, vagy fém dobozba, szekrénybe. Nekem a működő Arduino-s projektjeim (okos-akkutöltő, lakásriasztó, 10 csatornás adatgyűjtő, szobanövény öntöző, kis robot J) mindegyike 10.000Ft alatti költségből kijött. Ezért mondom azt, hogy (okos)-otthoni, barkács, hobbi célra ideális eszközök. (Ja, és léteznek már Arduino alapú PLC-k is, ez szvsz. a PLC gyártóknak nagy kényszer lesz hamarosan!)

 

 Pár link:

Allen-Bradley CCW

Arduino: https://www.arduino.cc/

Arduino: https://hu.wikipedia.org/wiki/Arduino

5V-os TTL és 3,3V-os CMOS jelszintek: https://learn.sparkfun.com/tutorials/logic-levels/all

Arduino alapú PLC:

https://www.industrialshields.com/?gclid=Cj0KCQjwhtT1BRCiARIsAGlY51IxGMDFJN18irk-R1yyAS-Kle1xu6NN0jHPHrNQuqNWZvywCi1EbRUaAtQrEALw_wcB

Arduino alapú PLC, a Controllino: https://www.controllino.biz/shop/