
** Szent
Flórián **

a
tüzoltók védöszentje
Az egyik
legfélelmetesebb elemi
erötöl, a tüztöl való rettegés
keltette életre Flóriánnak,
az "Isten
tüzoltójának alakját. A tüzoltók
számára Flórián
a tüzoltó munka lényegét
testesíti meg: az állhatatosságot,
becsületet, embertársaik megsegítését.
Cesiaban (a
A
keresztényüldözés idején
Flórián
igazságérzete, emberségessége
fellázadt az Aquiliniusz prefektura
kegyetlenkedései ellen. Börtönben
sínylödö 40 társa mellé állt,
magát ö is
kereszténynek vallva. Amikor megtagadta az áldozat
bemutatását a római
isteneknek, kegyetlenül megkorbácsolták, majd a
császár parancsára 304. május
4-én kövel a nyakában az Enns folyóba
vetették.
A ránk
maradt írásos emlékek szerint
holtteste fennakadt egy sziklán, sas vigyázott rá,
mígnem egy Valéria nevezetű
keresztény asszony rátalált, kocsijába
rejtve elvitte Lorchba és tisztességgel
eltemettette.
A lorchi Szent
Flórián sír felett ma
az Ágoston rendi szerzetesek kolostora emelkedik.
Kultusza
elsösorban Felsö-Ausztriában,
Tirolban, Bajorországban terjedt el, de nagy tiszteletnek
örvend
Lengyelországban - föként Krakkóban - s
hazánkban is. Ereklyéi Bolognába is
eljutottak.
Mert
folyóban halt mártírhalált, a
középkorban az árvizek elleni
védszentként is tisztelték.
A
tüzvészek ellen védö Szent
Flórián
alakja a XV. század végén vált
közismertté. Magyarországi
ábrázolásainak
kezdete is erre az idöszakra tehetö, föként a
német ajkú területeken. A XVII.
században a nagyszámú osztrák és
német bevándorlás hatására
hazánkban csaknem
mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz.
Flórián
napját - Május 4-ét
- a tüzoltók ma
is a személye elötti föhajtással tartják
nyilván, hiszen az elkötelezett
hivatástudat alapja a vállalt munkába vetett hit
és a hagyományokhoz való
ragaszkodás.


