Mottóul: Megőrizni mindazt, ami a természet része és természetes állapotában méltón bemutatni.
Kedves Barátaim, kis kihagyás után ismét csenget a postás levelemmel… Tudom, a kaktuszlexikon témaköre már nagyon is várt, most mégsem ezzel jelentkezem. Egy sürgősebb téma mindent megelőz.
A meghirdetett mag-akció különös vonzataként - a nagy érdeklődésre tekintettel – az általános ismeretek, a magvetés témája mindent megelőz!
Az ingyenes mag-akciónkat (itt jelentem be) követi az ingyenes kaktusz-sarj, kaktusz-hajtás küldési akció, mely a kaktuszok megszeretését célozza. Jelen levelem, az ezekkel kapcsolatos teendőket is közli.
Először is: Aki közületek, Barátaim, 80 Ft-os bélyeget küld levelében, mint kezdő gyűjtő, önmagáról és a kaktuszokhoz vonzódásáról meggyőzően ír, ingyen (és bérmentve) legalább 5-6 db, a kereskedelemben nem elterjedt, de egyszerűbb kaktuszfaj hajtásait kaphatja dobozolva.
Ismeretterjesztő akciónk: Iskolák jelentkezhetnek, pályázhatnak 120 db-os kisgyűjteményért, ha vállalják írásban dokumentálva az ismeretterjesztést e tárgyban, és az adott alapgyűjtemény megóvását, fejlesztését. Természetesen Internetes anyagunk szerves alkalmazásával. Ez egyfajta hasznos “játék” az elterjedt bugyuta komputeres játékok kiváltására. Reméljük az oktatási szféra illetékesei a mi áldozat vállalásunkra reagálva a témát elfogadják.
Most tehát a csatolandó “oktató program” kezdete:
Ezek a gyűjtemények azóta fejlődtek, “hasznot hajtottak”. Sok-sok kisdiák a káros behatásoktól mentesülve, valami mással, valami “CSODÁVAL” jegyezte el magát - mint én -, egy életre.
No, de jöjjenek a szaktanácsok…
Úgy általában a kaktuszokról még egyszer: kaktusz = napfény !!!
Vigyázz! Csak több ezer éves gyakorlattal merészelj a kaktuszt kézzel megfogni, simogatni. Ha a kaktusz leesik, hagyd leesni. Nehogy elkapd, míg ő tűpárnáin ugrál, te mellette az égig ugrasz… Ó borzalom… Ennek ellenére a világ legcsodálatosabb “alkatai” – még a “csúnyák” is szépek.
Kedvenceink tartásáról most néhány alapvető ismeret: A pozsgások, a kaktuszok szárazságtűrők, de nem végtelenül. Általában nyáron hetente egyszer, a tartóedény űrtartalmának harmad vízmennyiséggel, 3-4 öntözési fázisra bontva - újra-újra, hogy fölszívódhasson – öntözünk. Ősszel, tavasszal átmeneti időszakként szükség szerint. Lehetőleg a teljes kiszáradást megelőzve, csak napos délelőttön. Télen, a biztosítható hőmérséklet függvényében, a napsütést/megvilágítást sem elhanyagolva, napos, felszárító időben 20 °C fölött, csak talajra 3-5 hetente az egyszer felszívódó mennyiséget.
Rothadások gátlására gombaölő-szerek használata célszerű. Téli kártevők (gyapjas pajzstetű, stb.) ellen az üvegházi célokra forgalomban levő kontaktszerek ismételt használata bevált. Gyakori a “bioszerek”, fűszernövények leveivel próbálkozás. E cikk írója sikerrel alkalmazta kedvenceinél.
Telepíthető gyógyhatású, “illatos” dísznövény. Gomba, alga elleni védelem talaj-kémhatás módosító ásványokkal befolyásolható. Bazaltzúzalék, bazaltliszt savanyít, növekedés (gyökércsúcs) serkentő Alganit, zeolit, perlit hatásai szintén igazoltak. Viszont a kertészeti kultúrákban világszerte teret nyert – elsősorban tápoldat hordozó – TŐZEG ma már a nagyüzemek által tagadottan, de kifejezetten károsak! A termesztésbe vonást követően az intenzív kemizálás (mindennapos japán típusú növényvédelmi technológia) minimális kihagyása, vagy a termék üzemből kikerülése esetén a szinte steril növényt érő külső hatások a “kémiai védelem” elmúltával lerohanják áldozatukat. A tőzeg, mint üres közeg a kártevőket, kórokozókat szinte felszippantja! Még saját növényeinkkel “együtt élő” károsítók is itt feldúsulhatnak, robbanásszerűen támadnak. A tőzeg így sok jó tulajdonsága (talajlazítás, táphordozás, kémhatás stabilizálás) ellenére jelen alkalmazásában a “befogadó” egyelőre technikai alkalmatlansága miatt kifejezetten káros. ezek a növények általában “vedd meg, dobd el”, rövid életűek. Én, mint már többször szakcikkekben leírtam, csak átoltással tudtam megmenteni a betegségekkel ellepett, behurcolt (bolti várakozási idő) kártevőkkel terhelt “csodákat”, miután hónapokig senyvedtek. Ma is be tudok mutatni torzókat a 6000 db-ot meghaladó állományomból, aki 5 éve a legrafináltabb kemizálás ellenére is áll a lét határán.
Mint már korábban is javasoltam, a növény legyen mindig minimálisan kemizált, igazi talajban, humusszal nevelt “természet-közeli”. Ez megemelve nehéz! Életben tartása könnyű.
Most az aktuális mag-akciónkról, a magvetésről. A termések száraz, felnyíló vagy húsos, gyümölcs jellegűek. Ezeket különböző praktikákkal gyűjtjük be. Ezután következik a magok kifejtése, újságpapír az asztalra és sok türelem. A magokat meg kell tisztítani. Ami mag, az kell, ami nem, az el…
A fajtánként begyűjtött magokat (lehet vegyesen is, ha kikel, mind más, ha más). Tálkában, esetleg rekeszekbe osztva 1 rész lombföld, 1 rész marhatrágya, 1 rész homok keverékébe elegyengetve, szórva elvetjük (a homok mennyisége az alkotók ízlése, a talaj tömörsége függvényében duplázható).
Magvastagságtól függően 1-2mm vastag szitálással takarjuk. Minimum 20 °C-on, nedvesen tartva világos helyre tesszük. Kelés 15-90 napon át, de esetleg később is várható. A rutinos vetők a sokáig “üres” vetőfelület földjét az új vetés takarására is felhasználják (fertőtlenítés után – a biztonság kedvéért. Nekem 2 év után is jelentkezett néhány “idegen” az “óvatos” vetésemből!)
Kelést követően 15-20 napon belül folyamatosan át kell tűzdelni a kis magoncokat (átültetés). Apró eszközök kitalálása célszerű ehhez: ceruza, faragott pálcika, fogpiszkáló, horgolótű – a kaktuszos rafináltsága szerint. Én az ecsetnyéltől a műanyag pálcikáig, a tollbetétig mindent kipróbáltam. A galambtoll tüskéje is nyerő.
A földkeverékhez - vetésnél is, magoncvetésnél is – az algásodás kivédésére bazaltliszt, gombaölő-szerek is szóba jöhetnek. Kártevők ellen a már említettek alkalmazhatók.
3-4. hónap körül következik a második tűzdelés. Ezt követően 8-12. hónap táján ládába, cserépbe ültethetők, babszem nagyságtól olthatók, felnőtt növény módjára kezelhetők. Teleltetésükkel óvatosabban; tavaszi indításuk problémás lehet, mert a hirtelen napsütéstől “napégést” szenvedhetnek. Szitaszövetes, tüllhálós a napi 2-4 órás tűző nap idején célszerű. (Ez idősebb növényeknél is kritikus!)
Fajtától függően a “nedvesen tartás” nagy figyelmet igényel. A pozsgások (fél-kaktuszok) több vizet tűrnek. Az oszloposak, a gömbök szárazabban is elviselik. Ezt igazán csak a gyakorlat, a tapasztalat alakítja. Alapállásunk a figyelem, a növények szeretete legyen, a kudarcok így jobban elkerülnek.
Most pedig a küldendő gyűjtemény alapok, az ajándék kaktuszhajtások kezeléséről: ha nem gyökeresek (lesznek gyökeresek is a küldeményekben!) a kapott hajtások szikkadtságuktól függően, nyáron 1 hétig szárítani, majd fertőtleníteni. 1-2 mm szemnagyságú rostált sóderhomokba 2-3 cm mélyre, tömörítve beültetni és 25 °C-on gyökereztetni. (Ha a sóder agyaggal szennyezett, addig kell mosni, míg tiszta vizet nem ereszt. – Hajszás…)
Fajtától függően, napos helyen tartva – pozsgásokat árnyékolva az első 5-6 napon – 15-35 nap alatt stabil gyökeret eresztenek. Vigyázat, a “homokgyökér” – bár erős, bőséges -, de törékeny! Áthelyezésnél óvatos bánásmódot igényel.
Ültetése ládába, cserépbe, földkeverékbe. A talajt bazalt zúzalékkal célszerű takarni.
Innentől kezdve felnőtt növényként kezelendők.
Remélem a soron kívüli, többek által kért “fejtágító” eredményes lesz. Ha így lesz növénycsodáink levelem, leveleim elején írt mottónk szerint a természetet őrzik a jövőnek!
2001.02.24.
