Ez a kapu egy átok.
Mindenki megszokhatta, hogy minden kapunak van valami különlegessége. Ez csodálatos, ahogy fekete, sima márvány szélébe kapaszkodik a sok méterre a magasba meredő töviskerítés, amin nem visz keresztül semmi sem. s ha még is megpróbálnád, rád tekerednek és már csak a halál kezébe engednek, mivel sem tűz, sem szél, sem víz nem fog rajtuk, de még a földmágia is hasztalan ellenük.
A boltív, amely hívogat, suttogva csábít beljebb, de alá állva olyan érzés fog el, mintha lelkedbe marnának és kiszakítanák azt belőled. Nem titkolhatsz semmit, félelmed és vágyad feltámad, hogy ellened forduljon és ha nem tántorodsz meg, bejutsz. Ám lelked sokáig fog még sajogni és ha tested valaha volt is igazán elgyötört, akkor megtudhatod az semmi volt ehhez képest.
Védtelen leszel eme föld kegyelmet nem ismerő lakóival.
Az árnyjárók azonban szabadon járhatnak, hiszen úrnőjük lelke( a kapu) beengedi őket és teste(a töviskerítés) sem gátolja haladásuk.