Sybaris

[Sybaris]

Név: Sybaris Daerocho, de csak az első felét használja
Egyéb megszólítások: Nannu- a fekete főnix (Sybaris-nagy folyó)
Becenevek: Yba, Aris
Nem: féri
Kor: külsőre alig húsz
Faj: adra,illigo kaszt
Mestersége: vándor

Előtörténet:
Megváltoztál. Elégetted régi önmagad, hogy újjászülethess. Kopott vörösből, fakó aranyból, sápadt hószínből gyúrtad, olvasztottad, edzetted, mígnem megfelelőnek találtad. S a hamuból felszálló madár olyan lett, amilyennek megálmodtad-ébenfekete, hallgatag lény, ametiszt színű szemekkel. De valahol mélyen ugyanaz maradtál. Ott volt a Folyó, mely tengert keresett, s közben sokmindent vitt magával. Emlékeidből kerek egészet formátál, lapattintva róluk minden felesleges mázat, lezárva múltadat- de ott volt benned. Nem álltál meg, nem volt maradásod- szíved, ez a sosem magyarázkodó úr, hajtott tovább.

Története hosszú és emberi elmének néha túlságosan is. Egyike azoknak, akik születésükkor nagy hatalom ajándékát kapták, de képtelen élni vele, helyesebben, nem tud és nem is akar. Otthonából megszökött, családja kitagadta, s a vándoréletmód rányomta bélyegét. Sokáig a Suttogók közé tartozott, galdrinként vezette csapatát, amit két ember híján lemészároltak. Kis híján végzett magával a fájdalom miatti tébolyban, így elvették emlékeit. Sokáig teljesen eltűnt mindenki szeme elől, aki valaha akárcsak nevét is ismerte, és egy különös alku során kapta vissza emlékeit és valódi lényét, melyet apránként átformált, hogy elbírja a múlt súlyát és a jövővel is. A ténnyel, hogy  a Sors kiszemelte, hogy gyermekeinek egyikeként gyötörte, hogy megcsiszolja és céljainak megfelelővé formálja, azonban megtagadta ezt a hatalmat. Ő lett a lelkek őre, a Fekete főnix, aki sosem fogadta el teremtője által neki fenntartott erőit.
A háborúban azon volt, hogy minnél több életet menekítsen meg, népét segített Amionnak összegyűjteni és új menedéket építeni a legnagyobb rombolások, pusztítások közepette. Ő volt az, aki százéves háború előtt felébresztette a tenger mélyén alvó istenséget, s egyben annak az időnek egyetlen najadrája is. Tanítója és átmeneti vezetője volt hát a világ minden tájáról hívott és hozott kristálydémonoknak. Azonban mélyre rejtett titkai sosem engedték, hogy nyugodtan pihenjen, nem csak a harcok ideje alatt, hanem később, az elcsitult, kimerült földek korszakában is. Újra útrakelt, jó kezekben hagyva azokat, akikkel vér kötötte össze, egy erősebb kapocsért.

Jellem: Józan, higgadt, de nem kevésbé visszahúzódó. Előítéletektől mentes látásmód jellemzi, bár megmaradt valamennyi lobbanékonyságából, így az őt ért támadásokra szinte azonnal reagál, de sosem hagyja megtorolatlanul. Alapjában véve melegszívű teremtés, de bizalma nem olcsó portéka. Tapasztalatai valamiféle csendes derűt kölcsönöznek alakjának, kedveli az ötletes megoldásokat. Sokkal intuitívabb azonban, mer hallgatni és támaszkodni megérzéseire. Azonban leginkább hűvös, kiismerhetetlen lény, aki nem szívesen osztozik másokkal gondolatain, szófukar és kerüli a feltűnést.

Küllem: Lapockáig érő hollófekete hajú, karcsú, alig 180 cm-es jelenség, mely nem igazán ragadja meg a tekintetet. Finom, bár korántsem nőies vonások jellemzik, de ha egyetlen dolgot akarsz, ami mindenképp különlegessé teszi, elég elkapnod pillantását. Szép metszésű, lila szemek, melyek az ametiszt halványától az ibolyán át a feketéig mélyülhetnek, de általában nem sokat árulnak el gazdájukról. Mostanában kényelmes, ám sötét színű ruhákat hord, könnyű lábbelivel s vele van elhagyhatatlan tarisznyája is. Nyakában bőrszíj tanúskodik valamiféle medál jelenlétéről, de azt magát sosem látni- gondosan rejtőzik ruhájában. Mozgása nyugodtabb lett, nincsenek elhamarkodott mozdulatai, bár néha tűnhet egyik-másik céltalannak. Halk, mély hangot mondhat magáénak, ezen kívül csendes lépteket, mint akinek nincs is súlya.

Felszerelés: semmi. Legfeljebb egy kis szütyő, nagyon kevés pénzzel, élelemmel és vízzel. Nincs szüksége fegyverekre vagy tárgyakra.

Képességek: hetes szintű illúziók
Egyéb megjegyzés: