Eme közel négy emeletes ház fél úton helyezkedik el a csillogás és a mocsok határán, hiszen mindkét világból igen sok látogatót kapnak.
A földszinten fogadó működik, hova bárki betérhet és kellemes áron egy jót étkezhet és olykor olykor zene is társul a falatokhoz, a csinosabbnál csinosabb felszolgálóhölgyekről nem is beszélve.
A második emeletet szintén a fogadó rész birtokolja jó néhány kiadható szobával, miknek berendezése többet nyújt, bár a fürdéshez a folyosó zárt végén elhelyezkedő nyújt négy dézsát.
A harmadik emelet viszont egy más világ, vörös függöny szab gátat a kíváncsi szemeknek a feljáró előtt, min mindig kellemes fény dereng át hívogatva. Ez az örömök völgye, itt elégíthetik ki a megfáradt utazók búja vágyaikat.
A negyedik emeletre viszont nem vezet út a harmadikról, nem is véletlen, hiszen ott a személyzet lakik, azok ki takarítanak, vagy a konyhában tüsténkednek és persze azon hölgyek lakosztálya is ott található, kik birtokolják a harmadik emeltet is.
Az egész létesítmény tulajdonosa egy nyugati földről érkezett hölgy, középkorú már, de rendkívül csinos és amilyen szép épp oly okos és veszélyes is.