- Szia! Hoztam
egy kis cseresznyét és zöldborsót.
- Hol
szerezted? - csodálkozott Andi.
-
Ezüsthegyen.
Körülnézni voltunk arra Rafival és
Zsófival. Aztán az egyik telken, Kata
mamánál segítettünk cseresznyét
és borsót szedni. Egy egész kiskocsival adott
belőle. Ez a tiétek és Katiéké.
- Mindjárt
felhívom Katit.
- Várj még,
rengeteg mondanivalóm van! Először is
Rafi ebben a kertben 280 parlagfű-tövet szedett
össze. Az majdnem
három kazetta. Másodszor: szét kellene
osztani a
cseresznyét és a borsót, mielőtt
megromlik. Harmadszor pedig: Kata mamáéknak
elég
viharvert a faházuk, és a
kerítésük is lyukas. Negyedszer: van egy
ötletem a
nyári Hármasok Kubjára.
- Na ez
érdekel! Kezdd ezzel! - figyelt fel Andi izgatottan.
-
A neve
persze nem jó. Arra gondoltam, hogy a suliban vannak
legalább tízen, akiknek
pótvizsgázniuk kell a szünidő
végén. Vegyesen, minden
osztályból, de főleg a
negyedikesek, ötödikesek és a hatodikosok
között. Van, aki több
tárgyból is
bukott. De te tudod a legjobban, ez nem jelenti azt, hogy mindenből
buták.
- Gondolod,
hogy nemcsak a hármasoknál kellene megszervezni a Klubot?
-
Szerintem a
bukottaknál még jobb is lenne, mert az egyes
sokkal rosszabb, mint a hármas.
Jobban akarnak majd tanulni, mert nagyobb a tét.
Osztályismétlés vagy
maradás a
régi osztályban. Jobban kell a
tanítás sikere is.
-
Igazad van.
Felhívjuk Éva nénit, hogy
segítsen megkapni a bukott gyerekek
címét, és egy
termet, ahol hetenként találkozhatunk.
Már a nevét is tudom: BUK-A-REST. Hogy
tetszik?
-
Nem rossz.
Ha idegenek között mondják, nem ciki.
Mintha egy külföldi nyaralásról
lenne
szó. Ápol és eltakar. Akkor
rád bízhatom? - kérdezte Piri.
- Nem egészen!
Te találtad ki, csináld te. Nekem itt a parlagfű.
-
De legalább
június végén átvehetnéd, mert akkor
kezdenünk kell a kazettamásolást Tomival.
- Igazad van.
Átveszem, sőt az indításnál is ott leszek. De neked kellene az első
összejövetelt megtartanod.
- Hát, igen,
mivel én is köztük voltam.
- Akkor
hívhatom Katit? - kérdezte Andi, és elővette a partvist.
- Hívhatod.
Andi háromszor
leütötte a padlóra a partvis nyelét. Utána még kétszer.
- Hát, ez mi
volt? - kérdezte Piri.
- A három
kopogás Katinak szólt, a kettő Áginak. Eszembe jutott, hogy a másik csoportnak,
az évzárósoknak is kellene adnunk a termésből.
Csengettek. Andi anyukája nyitott ajtót.
- Sziasztok Kati, Ági. Csak nem leskelődtetek?
- Csókolom,
dehogyis, Andi hívott.
- Ha
nagygyűlés lesz, csinálok egy kis harapnivalót. Menjetek csak be Andi
szobájába! - mondta Szabó néni, és kiment a konyhába.
- Gyertek,
sziasztok! - jelent meg a szobaajtóban Andi. - Anyukám! Mosnál ebből a
cseresznyéből nekünk?
Szabó néni
szóhoz sem tudott jutni a meglepetéstől. Átvette a kosarat, és kivitte a
konyhába. A két új vendég is csak bámult.
-
Hát ez mi
volt? - kérdezte Kati, amikor becsukódott
mögöttük a szobaajtó.
Talán nyertetek
a lottón?
- Na, mondd
el! - fordult Andi Pirihez.
-
Délután
kimentünk Rafival és Zsófival
Ezüsthegyre körülnézni. Ott
utánunk gurult egy
kiskocsi egy mázsa cseresznyével, fél
mázsa zöldborsóval és 280
parlagfűtővel.
Pedig csak egyetlen kertben voltunk. Mi szeretjük a
cseresznyét, de ennyit nem
tudunk megenni - kezdte Piri, majd részletesen
elmesélte mi történt Kata mama
telkén.
- Tegnapelőtt 350 Ft volt a cseresznye, a
borsó meg 300 a
piacon. - mondta Ági.
- Akkor ez
kerek 50 ezer forintot ér - számolta ki gyorsan Andi.
-
De csak
akkor, ha gyorsan szét tudjuk osztani - figyelmeztetett
Piri. - És még lesz
több is, legalább a fele cseresznyét
hagytam még érni a fán. És
ez csak az
egyik fa volt. Van ott még egy cseresznyefa, amelyiken
még zöld volt a termés,
van meggy, amelyik még alig virágzott el,
aztán sárga- meg őszibarack, körte,
szilva. Kata mamáék az unokákkal
együtt kilencen vannak, de csak az egytizedét
tudják elfogyasztani. Zöldségből is
láttam paprikát, paradicsomot, babot,
hagymát és káposztát is. De
ezekről Zsófi tud majd többet mondani, ő szedte a
borsót, és ő fog egy naptárt
összeállítani Kata mamával,
hogy mikor, miből,
mennyire számolhatunk.
- Hát ez
csodálatos- mondta Kati - de mivel fizessünk?
-
Kata mama
szerint elég, hogy megszabadítjuk a
fákat, nem engedjük elszaporodni a
kukacokat. Mi azért észrevettük, hogy
volna mit csinálni a faházon és a
kerítésen is.
- Itt a cseri!
Jó étvágyat hozzá! - jött be egy
nagy tállal Szabó néni. - Az utolsó mondatot hallottam. Van egy ötletem.
Belekotyoghatok?
-
Azt hiszem,
anyukám, hogy többet is hallottál -
szólt Andi. - Viszont te vagy a felnőtt KÖR
szervezője, és szükségünk van a
segítségedre.
-
Van
mázolásra, festésre ajánlkozó
emberünk. Sanyi bácsi a szövetkezetben asztalos.
Milyen kerítésük van?
-
Egyszerű
drótháló. Helyenként lyukas
- válaszolt Piri. - Tulajdonképpen egy
dróttal
helyrehúzható. Erő kell hozzá, nem
anyag. Apukám meg tudná csinálni.
- Akkor ezt
elintéztük? - kérdezte Andi.
-
Nem - mondta Kati. - Nem beszéltünk az anyagról, ami
a házhoz kell. Az bizony pénzbe kerül.
-
Ezt bízzuk a
szakemberekre! - szólt közbe Szabó
néni. - Különben a Festékbolt
tulajdonosa is
tagja a KÖR-nek.
- Akkor jöjjön
a legsürgősebb kérdés. Mi legyen a terméssel? - kérdezte Piri.
- Első
alkalommal azt javaslom, hogy a gyermekek között osszátok el - mondta Andi
anyukája. - Ez a ti munkátok gyümölcse.
-
De ez nekünk
sok! Ha két kiló cseresznyét veszünk
fejenként, még akkor is negyven kiló
megmarad. A borsóból elég egy kiló is, de
még úgy is maradna vagy húsz kiló -
mondta Kati.
-
Két kiló
foglalt: Pötyi anyukája zöldborsós
pörköltet igért szerdára ebédre az
évzárós
csapatnak.
- Miről van
szó? - kérdezte Szabó néni.
- Pötyi,
amikor hallotta, hogy néhányan a mamák
közül szabadságot vettek ki, hogy a szünidőben
tudjanak ebédet főzni a
gyereküknek, megbeszélte az
anyukájával, aki úgyis otthon
könyvel a
szövetkezetnek, hogy az
évzáróig főz mindannyiunknak. Holnap
paprikás krumpli
lesz, holnapután a borsós
pörkölt - magyarázta Ági.
- Azt hogy
kell csinálni? - kérdezte rögtön Piri
-
Nagyon
egyszerű, a pörköltet nem vízzel, hanem a
megpárolt borsóval és a
levével önti
fel. - válaszolt Szabó néni. - Nagyon
finom egytálétel. De lehet, hogy a ti
csapatotoknál is elkelne ilyesmi, Andi?
-
Nálunk 3 fős
csoportok vannak, és Békásmegyer
különböző részein. Ők egy helyen, az
iskolában
dolgoznak tizenketten.
-
Jó, ha
megadod a neveket, én beszélek a
szülőkkel. Tudod, én is szabin vagyok.
És Ági,
honnan van hús a pörkölthöz?
-
Az egyik
KAPTÁR-sam apukája a
Röfi-Dönci. Tőle kapjuk. Örül neki,
ha hétközben van hova
adnia.
-
Akkor nekik
is több borsót és cseresznyét
adjatok! De elmegyek hozzá, beszélek vele
én is.
Mi ez a KAPTÁR-sam?
-
Most
találtam ki. Nem tetszik? - kérdezte Ági. - A KAPTÁR-ban a társam,
és kap a
társam.
-
Kedves
KAPTÁR-sak, és KAPTÁR-snők! -
vágta magát szónoki pózba Andi. - Az ötlet
zseniális, terjeszteni fogjuk. Most viszont azt
beszéljük meg, mi legyen a
többlet cserivel és borsóval!
- Mi lenne, ha
lefagyasztanánk? - kérdezte Kati.
- Vagy
konzervet csinálnánk belőle? - tette hozzá Piri.
-
Én szeretem
a cseresznyés pitét - mondta Ági. - És a
zsenge borsó héjáról lehúzzuk a
kemény
hártyáját, és azt is belefőzzük a
kajába. Így majdnem a teljes súlya hasznos.
- Anyu mit
szólsz hozzá? - kérdezte Andi.
- Szerintem 10 kiló
borsó elfogy a
közös kajákhoz. 10 kilót kellene
tartósítani. Én kigőzölném és
félkilós
üvegekbe raknám. Az leve nélkül negyed
kiló, lenne belőle negyven üveg, elférne
a KAPTÁR-sak családjainál. A cseriből a negyven
kiló már nagyobb tétel. Ha
pitét csinálnánk, és odaadnánk a
kisboltba eladni, cserébe kaphatnánk kenyeret,
és olyan fűszert, amit máshonnan nem szerezhetünk
meg. Pirospaprikát, sót, de
lisztet is. Számoljatok, fél kiló cseresznye kell
16 kocka pitéhez.
- Hadd
számoljak én! - kérte Piri.
-
Várj,
előveszem a szakácskönyvet - mondta
Szabó néni, és kiment a
konyhába. - No, itt
van. 6 tojás, 6 deka vaj, 20 deka cukor,
12 deka morzsa, fél kiló kimagvalt cseresznye, fél citrom héja.
- A tojás 120, a vaj 60, a cukor 24, a morzsa mondjuk 10
forint - számolt Piri - Tehát mondjuk 200 Ft.
- Ne mondjuk,
mert 16 részre lehet vágni, tehát 12
Ft darabja - mondta Ági. - Ha hozzászámoljuk a cserit,
egy kiló 350 Ft,
vegyünk fél kilóra ugyanannyit, az
összesen 24 forint lenne kockánként.
Harminc-negyvenért eladható. Szerintem
három tepsivel egy nap el is fogyna.
-
Az másfél
kiló cseresznye. A negyven kiló egy
hónapra elég lenne. - szólt
hozzá Szabó
néni. - Akkor viszont sürgősen le kell
gőzölni. Csak magozni ne kellene.
-
Mi
vállaljuk. Végre egyszer
használhatnánk a magozónkat. Ott
porosodik évek óta a
fiókban - mondta Kati.
-
A borsót mi
vállaljuk - mondta Piri. - Hat testvérem
és az anyukám megcsinálja. A
cseriért
nem vállalnék felelősséget.
-
Jó, a
boltossal én tárgyalok, ha az első
sütés kész. Ha nem veszi át,
legfeljebb mi
megesszük, de a többit elteszem üvegbe-
vállalta Szabó néni. - Ti viszont
gondoskodjatok a csapatoknak
szétosztásról.
- Az évzárósok
együtt dolgoznak, ott nem gond a szétosztás - mondta Ági. - ti hogyan oldjátok meg?
- Nálunk sem
lesz gond. A parlagfű-töveket Virág néninél adjuk le a Csillag moziban.
Odavisszük a maradékot, és a csapatok ott
megkapják.