Csöngetnek. Férfi kinyitja az ajtót. Anyós áll kinn, eső zuhog.

- Anyuka, hát miért áll itt az esőben, miért nem megy haza?!?!

 Mi is a jellemző az anyósra?

Minden anya élete végéig az ő kizárólagos gyermekének tartja akit ő szült. Ez természetes. Ennek megfelelően féltékeny arra a "nőszemélyre, aki elveszi tőle a fiacskáját. A helyzet akkor rosszabb, ha egyetlen dédelgetett fiúról van szó. És talán még rosszabb, ha együtt lakik az ifjú párral.

A féltékenység mozgatja elsősorban. Minden balhéja, kifogása ebből indul ki. Ezen nem lehet változtatni, a fiáról van szó. Lehet viszont szelídíteni. Hogy kezdődnek a veszekedések? Valamit nem úgy csináltál, ahogy őszerinte a fia szereti. Ez megelőzhető, ha kikéred a tanácsát.

Vagy megkéred, hogy azt a kaját ő főzze meg, mert te úgysem tudod olyan igazira csinálni, mint anyuka. Ha megengedi, hogy te főzz, mindig csak picit változtass, (ha egyáltalán akarsz változtatni), hogy lassan hozzászokjanak a másféle recepthez. A berendezés változtatása is kényes kérdés, ha a mama lakásában laktok együtt. Apró, a többihez azért passzoló lakberendezési tárgyakkal lehet fokozatosan változtatni. Együtt kiválasztani. Ha nagyon eltérőt akarsz, mindig legalább kettőt mutass neki. Ha van választék, elfelejti, hogy a régi a harmadik variáció.

Ha külön laktok, a látogatásokkor van a balhé. Ezt megelőzheted, ha vele mész vásárolni berendezést. Nem az antik boltba, hanem a nagyáruházba. (bocs, plázába) Sétálgatás, kávézás, mozi, és közben a választás - abból, ami ott van.

Az utcán

A kapcsolatokban 

A civil életben 

Az egészségben

Az érzéseinkben

A lelkünkben

Írd meg, és küldd el nekem!