Összefoglalás - 2.
KÉMIAI KÖTÉSEK

A nemesgázok kivételével az atomok egymással összekapcsolódva fordulnak elő. Az összekapcsolódó atomok kisebb energiaszintre kerülnek és közös elektronszerkezetük a nemesgázokéhoz válik hasonlóvá.

ELSŐDLEGES KÉMIAI KÖTÉSEK
KOVALENS KÖTÉS
Nagy elektronvonzó képességű nemfém-atomok között alakul ki, úgy, hogy a vegyérték-elektronokból kötő elektronpárok képződnek. Egy-egy atomnál annyi kötő elektronpár jön létre, amennyi e– hiányzik a nemesgáz-szerkezet kialakításához.
A kötő elektronpárokkal összekapcsolódó atomok molekulákat vagy atomrácsos kristályt (gyémánt, grafit) hoznak létre.
Pl.: az oxigénmolekula kialakulása:


Ha az atomok azonosak, elemmolekula képződik, ha különbözők, vegyületmolekula jön létre.

A molekulákat képlettel jelöljük.
A képlet olyan kémiai jel, amely több atomból álló anyagi halmazokat jelöl.

A képlet jelenti:
* Az anyag nevét
* A molekula nevét
* 1 db molekulát
* 1 mol molekulát
* 6*1023 db molekulát
* 1 mol molekula tömegét		 Pl.:

H2O

 Jelenti:
* A vizet
* A víz molekuláját
* 1 db vízmolekulát
* 1 mol vízmolekulát
* 6*1023 db vízmolekulát
* 18 gramm vizet

A képlet fajtái:
* ÖSSZEGKÉPLET: Megmutatja, hogy a molekulát hány és milyen atom építi föl. Az atomok számát a képletben a vegyjel jobb alsó sarkához írt kis indexszám fejezi ki.
Pl.: A klórmolekula képlete: Cl2 (2 klóratomból áll). A szén-dioxid-molekula képlete: CO2 (1 szénatom és 2 oxigénatom kapcsolódik össze)
* SZERKEZETI KÉPLET: kifejezi az atomok összekapcsolódásának módját és a molekula térbeli szerkezetét. Az atomok jelét annyiszor írjuk le, ahány darab alkotja a molekulát, kapcsolódásukat a vegyértékelektronok feltüntetésével jelezzük. Ez történhet egyenként pontokkal, vagy párosával, vonalakkal.

Mivel a klór molekulájában két szomszédos atom között egy kötő elektronpár létesít kapcsolatot, a kovalens kötés egyszeres. A szén-dioxid molekulájában a szén és az oxigén atomja között két elektronpár létesít kapcsolatot, ezért itt kétszeres kovalens kötésről beszélünk.

FÉMES KÖTÉS
Kis elektronvonzó-képességű fématomok között alakul ki, úgy, hogy a leszakadó vegyérték-elektronok szabadon mozgó elektronfelhőként kapcsolják össze a + töltésű fématomtörzseket. A szabad elektronok okozzák a fémek jó vezetőképességét. A fémeket vegyjellel jelöljük: Cu, Fe, Al.
A fémes kötéssel fémes kristály (fémrács) jön létre.

IONOS KÖTÉS

Kis elektronvonzó képességű fématomok és nagy elektronvonzó képességű nemfématomok között alakul ki úgy, hogy a fématomok elektronokat adnak át a nemfématomoknak. Ekkor azonban megszűnik az atomban a p+-ok és az e–-ok számának egyenlősége, így az atomból töltéssel rendelkező részecske, ion képződik.
Az ion egyszerű, töltéssel rendelkező kémiai részecske, melynek elektronszerkezete azonos a legközelebbi nemesgázatom elektronszerkezetével. Az ellentétes töltésű ionok közti vonzás az ionos kötés.

Ionos kötéssel ionrácsos kristályok jönnek létre. (kősó)
Az ionok jelölése úgy történik, hogy a vegyjel jobb felső sarkába felírjuk a töltésszámot és a töltést.
A töltésszám megmutatja, hogy hány elektron leadásával vagy felvételével alakult az atom ionná:
A fémionok + töltésűek: Ca2+ = kalcium-ion, Na+ = nátrium-ion (az 1-es számot nem írjuk ki)
A nemfémionok – töltésűek: Cl– = klorid-ion, O2– = oxidion (a kationok neve -id végződésű)
Az ionvegyületek nevét úgy képezzük, hogy a kation neve után az anion nevét mondjuk: NaCl = nátrium-klorid, Na2O = nátrium-oxid.
Az ionvegyületeknek csak összegképlete van. Ez akkor helyes, ha az ionok olyan arányban szerepelnek benne, hogy a töltésszámok össze 0 (az ionvegyületek nem mutatnak elektromos töltést). Az ionok arányát a vegyjel jobb alsó sarkához írt indexszám fejezi ki:
Ca2+O2- = az ionok aránya 1:1, mert 1 Ca2+ 2+ töltése kiegyenlíti az 1 db O2- 2– töltését.
Ca2+Cl–2 = az ionok aránya 1:2, mert 1 Ca2+ 2+ töltését 2 db Cl– 1– töltése egyenlíti ki.

MÁSODLAGOS KÉMIAI KÖTÉSEK
Olyan vegyületmolekulák között alakulnak ki, amelyek elektroneloszlása nem szimmetrikus, így a molekulának van + és - töltésű része (dipólus-molekula). Ezek a dipólus-molekulák ellentétes töltéseik révén egymással gyengén összekapcsolódhatnak.

Vissza * Előre

 

GYAKORLÓ FELADATOK