Egy sütemény története

Andi épp telefonos távsegítséget vesz igénybe a tésztagyúráshoz.
Gyúr, gyúr, és mindig csak gyúr. A titok mindössze ennyi.

Pár kedves szó (csatakiáltás, melyben érdeklődöm, hogy hol van már az a süti),
és máris serényebben halad a gyúrás!

Mindeközben a maradék hozzávalókból (plusz lilahagyma, s a többiek) körözött készül.

Ez annyira unalmas, hogy azonnal felmerül bennem a kérdés:
Mikor esszük már azt a sütit?

Addig is, míg a süti elkészül, beharapok egy fél vödör epret.

Mindeközben Andi csak azért sem a sütivel foglalkozik, hanem takarít.
Mikor fogunk így enni?

Szerencsére hiába pufogtam, nekem nem jutott a sodrófából.

A perecek (s minden más forma) tetejére tojás, sajt, köménymag, meg bors, meg...
Mikor lesz már kész?

Gyermekem lesújtó tekintete azt sugallja, hogy sosem eszünk belőle.

Most történik a sajtolás.
Jelen esetben ez nem a tészta összenyomását, hanem sajttal való megszórását jelenti.

Mi itt éhezünk a gyerekkel, Andi meg mindig csak takarít.
Ha éhen is halunk, de azt is tisztaságban. Nehogy már megszóljon a helyszínelő!

Ez már a második tepsi, meg egy kicsi a maradéknak.

Minden a sütőben, szegény gyerek meg éhezik!

Íme az első fecske, bár formára inkább egy kukacra hasonlít.

Gépi perec.

Kézzel is lehet formázni perecet, csak úgy nem olyan formás.
No meg géppel sokkal termelékenyebb.

Pont olyan, mint a süti, csak hiányzik alóla a tészta. Vagyis ez sült sajt. Egyszerűen imádom!
Ha pékségben dolgoznék, szurkos bottal sem lehetne elpiszkálni a sült sajt mellől!
Szoktam is dézsmálni a lehulló részeket, ahol helyben van a pékség.

Van kerek süti is.

Meg persze perec is. De persze csak addig, míg el nem fogy.

Márpedig egyre csak fogy.

A végére már csak az apraja maradt.

Még csak nem is hasonlít arra a képre, ami a recepten szerepel.
Szerencsére a siker a lényeg. És siker az van!

Mert aki be mer szólni, annak a kedve fel lesz hangolva a sodrófával!

Kész a második adag.
Mindenképp két tepsivel kell sütni, ha azt szeretnénk, hogy estére is maradjon.

Az is jó még a sajtos sütiben, hogy bármiféle alakra meg lehet formázni.

Recept:
Alapjaiban véve a túrós csusza hozzávalóiból szoktunk kiindulni. Vagyis túró és tejfel.
Kell még bele rengeteg sajt. Lehet nagydarab, nyomós, de akár még füstölt is.
Kell a tésztába egy tojás, marék só, bors, őrölt kömény. (tetejére egész)
Margarin is kell bele, de nem kell megijedni ha nincs otthon, mert
mivel a margarin étolajból van, nyugodtan tehetünk bele abból.
Mindezekhez annyi liszt, hogy könnyű tésztává álljon össze.
A kinyújtott, majd kiszaggatott tészta tetejét meg kell kenni tojással,
majd meg kell szórni sajttal, és köménymaggal. Azért nem írtam a szükséges
összetevők mellé adott mennyiségeket, mert az kizárt dolog, úgyhogy fogalmam sincs!
Nem mérek semmit, hanem csak dobálom bele a tálba amiben a tésztát gyúrom.
Hol ebből van több, hol amabból kevesebb. Eddig még mindig finom lett!