Elemcsere

 

Már hetek óta minden bekapcsoláskor ezzel fogad a számítógépem.
Kimerült az elem az alaplapban. Nem az a probléma, hogy ki
kell cserélni, hanem az, hogy hogyan kell kicserélni.

 

 

Először is a képen látható résen keresztül ki kell húzogatni a gépből a kábeleket.
Mondjuk a rés most éppen nem látszik, de attól még ott van a fehér fiók helyén.
Szóval nem egy egyszerű eset beleműteni bármi hardvert a számítógépembe.

 

 

Maga a gép -ha nehezen is- de éppen kifér az asztal mögötti résből.
Olyan szűk a hely, hogy ki kell húzni a konnektorból a hálózati dugókat.

 

 

Töcsök mackót félretettem a szokásos megfigyelői pozíciójába.
Ha segíteni nem is segít, de legalább van kit letolni, mikor elrontok valamit.
Szegény jószág néha kap ám beosztást rendesen!

 

 

Vettem elemet is. Ugyan az alaplap eredeti dokumentációját lusta voltam előásni,
így csak reménykedek benne, hogy 2032-es elem való bele.

 

 

De ha éppen 2025-ösre fájna a foga, azt is tudok neki adni.

 

 

Ez egy másik készülő project, úgyhogy erről majd valamikor máskor.

 

 

Na ezért nem szeretem kiszedni a helyéről a PC-t!

 

 

Ha már kiszedtem innen a gépet, ki is porszívózom az asztal mögötti helyet.

 

 

Nem egy szokvány PC forma, az már biztos!
A múltkor kicsit átfaragtam, mert nagyon hangos volt.

 

 

Már majdnem nekiálltam kitekerni az összes csavarokat, mikor szerencsére még
épp idejében beugrott, hogy ez már nem az a ház amelyik így nyílik.

 

 

Ennek külön lehet leszedni mind a két oldalát, meg a tetejét.
Az elemcseréhez elég csak az egyik oldalt levenni.

 

 

Szinte már nem is emlékeztem, hogy mit össze kínlódtam, mire ilyen lett.
Illetve a sok munka eredményének köszönhetően elcsendesedett.

 

 

Ott a tettes! Vagyis a cserélendő elem.
Ha már úgyis nyitva van a doboz, természetesen ki is takarítom.

 

 

A régi elemben már a fele feszültség sincs meg.

 

 

Ha már úgyis a kezemben a műszer, rámértem vele az új elemre is.
Ez rendben van.

 

 

Ellenben a processzor hűtőbordája nincs.
Amitől nem látszanak a bordák, az kérem a por.

 

 

A bordák között áramló por valósággal filccé állt össze.

 

 

Mint fent, csak most ellenfényben. Ahol a fény nem jut át, ott kérem a levegő sem!
Márpedig ha nem hűl a processzor, akkor a mindjárt beköszönő nyárban ki fog fagyni.
Mondjuk a fagyás egy túlmelegedő eszközre kicsit fura kifejezés, ellenben megszokott.

 

 

Balra a processzor hűtőborda nélkül, jobbra az alaplapi chipset hűtőbordával.

 

 

Ha már úgyis leszedtem a prociról a bordát, újrakenem hővezető krémmel.
Ezt a tégelyt olyan régen vettem, hogy a Lomex még
a Kruzslák Béla (ma Gömb) utcában volt.

 

 

Bármely zsír legalább ezerszer jobban vezeti a hőt mint a levegő.
Nem kell vastagon kenni, de jusson belőle a teljes felületre.

 

 

Az a keresztmerevítő, az kérem fából van!
Kis híja volt, hogy le nem gyártom fából (vastag rétegelt lemez) az egész dobozt.

 

 

Odaírtam, hogy melyik lyukba való a rövid csavar. Meg azt is odaírtam, hogy nem.
És igen! Valóban nincs rövidebb csavar.

 

 

Ezeket az egéralátétből holmi csúszásgátló alátétté avanzsált gumilapokat
be kell tenni a PC kerekei alá, különben képes elgurulni,
mikor mondjuk betolok a helyére egy HDD-t.

 

 

Elsőnek a fentről lelógó PS2 egérkábelt kell bedugni. Ez a legrövidebb kábel.
Ez kicsit beszorul a PC lehajtható hangterelő lapja mellé.

 

 

Miután összeraktam, s minden dugó a helyére került, érdemes ellenőrizni, hogy minden
USB kábelvég él-e. Mert ha nem, akkor most még (ha némi morgással is),
de azért hajlandó vagyok újra bemászni az asztal mögé / alá.

 

 

Végre jól indul a gép! Illetve nem kell induláskor F1-et nyomnom.
Miközben a Windows indulására vártam, fura dolog történt.

 

 

Megtaláltam az asszonyon a rendszámot!

 

 

A jól sikerül elemcsere örömére kapott a gyerek egy durcitündéres háttérképet.
Ha netalántán nem írok egy darabig, akkor nem tetszett neki...