Tücsök és bogár - 10 -

 

Hogy mi ez itt? Képek szöveggel, de azon belül besorolhatatlan. Szóval tücsök és bogár.
Direkt azért vettem egy fényképezőgépet, hogy mindig velem legyen a zsebemben.
Már persze csak azért, ha látok valamit, egyből le tudjam kapni. És én látok is...

 

Bevallom őszintén, hogy fogalmam sincs róla, hogy
ez mennyire bevett módja a vízvételezésnek.

 

 

Mindenesetre érdekes, amint az útszéli fára felfuttatott, az út felett büszkén
átívelő vízvezetékcső bebukik egy második emeleti ablakon.

 

 

Nem a tárgyak távolságával játszva lett ilyen a kép, hanem ez egy óriás harangvirágfa.
A kép azért lett ilyen mákos, mert éjszaka van, miközben a vakum éppen sztrájkol.

 

 

Biológiai vezérlésű optikai GPS.

 

 

Azért ez így ebben a formában, nem egy vonzó ajánlat!

 

 

És tényleg! A nap minden nap helyben süt.

 

 

Nem az útmentén elhagyott parabolaantennáról van szó,
hanem a levedlett konyhaajtóra rótt feliratról.

 

 

Beszólt a házmester!

 

 

Mikor elindultunk, akkor még úgy volt, hogy itt hátul megyünk.
Nem állítanám, hogy a Hungária körút Budapest szíve,
de hogy tőle száz méterre földút van, 2016-ban...

 

 

Azért ekkora vihar nem volt!

 

 

Az ott nem Kinder tojás, hanem répa! De vajon mi lehetett az eredeti koncepció?
Ki visz magával sétáláskor, tisztított darabolt répát, zacskóban?
És ha már magával vitte? Miért csak idáig hozta?

 

 

Ilyenkor szívem szerint felhívnám a hirdetőt, és megkérdezném tőle, hogy milyen
vastag pontosan az általa árult hetven négyzetméter lótrágya, illetve vállalja-e
a leszállítását, negyedik emelet lift nincs típusú lakásba is. Mert ugye
mégis mi a franckarikából eladó az a hetven négyzetméter?

 

 

Felmerült néhány elképzelés, hogy mégis mi a csudáért áll fejjel
lefelé a bicaj a tárolóban, de a megfejtést csak a gazdája tudja.

 

 

Aki látott már ilyet, az könnyedén kitalálhatja, hogy ezek ragasztó
rudacskák, melegtakony ragasztó pisztolyhoz. Ha innen
nézzük a tárgyat, nincs is benne semmi érdekes.

 

 

Felülről megtekintve azonban azt kell mondanom, hogy nem semmi a látvány!
Mindezt csakis azért, mert kint felejtettem a csomagot a szélvédő alatt.

 

 

Ez volt valaha a Rákospalotai piac.
Valakinek nagyon szúrta a valamijét a létezése...

 

 

Az, hogy eladó, az rendben van. Na de mi az, ami eladó?
Talántán ez az alacsonyfekvésű vasúti töltés?
Mert ezen a képen nincs semmi más!
Megfejtés: a szemközti ház.

 

 

A képen különböző generációjú tetődíszeket láthatunk.

 

 

Kétszer is beugratott, mire rögzült, hogy nem visz semmit
sehova, mert az nem pincér, hanem csak egy bábu.

 

 

Ezt a képet fel lehetne adni rejtvénynek.
Amúgy valaha itt ált az MTK pálya.

 

 

Komolyan mondom, hogy meghatódtam.
Végre egy normális biciklitároló!

 

 

A zöld növényzet éppen beszökni készül,
az út túloldalán található erkélyen.
VIII. kerület, Német utca.

 

 

A kép úgy nagyjából közepén látható nő, már percek óta sétált az osztott pályás úttest
belső sávjában, mikor végre úgy döntöttem, hogy lefényképezem. Van járda
itt is, meg ott is, fűsávból három, de neki valamiért az aszfalt tetszett.

 

 

Érdekes megoldás (valamire) ez a befalazott ajtó. A veranda így csak a kertből elérhető.
Néztem egy darabig, de nem igazán jöttem rá a megfejtésre.

 

 

A Rákos patak partján beomlott a rézsű.

 

 

Valljuk be őszintén, hogy ez azért egy elég félreérhető felirat.

 

 

Tényleg ilyen mélyre süllyedt a fővárosi albérlet biznisz?

 

 

Odajött hozzám egy nagydarab ember, a szokásos mit fényképezel hörgéssel.
Mutatom neki, hogy ezt a furcsa esőcsatornát. Rácsodálkozott,
aztán meg jól elröhögcséltünk rajta, hogy mennyire kell
betépnie a bádogosnak, egy ilyen kompozícióhoz.

 

 

Ezt csak úgy mutatom. Ilyen egy felüljáró alulnézetből.

 

 

No de van is honnan felfejlődnünk!
A kitakarás meg nagyon ott van!