A falu, északnyugati irányban, 10 km-re fekszik Hódmezõvásárhelytõl, a Tisza folyó partján. Területe, már az Árpád-korban lakott volt, késõbb a zalavári bencés apátság halászóhelye. A település létezésének elsõ írásos nyomai, a XI. századig követhetõk vissza. Szent István alapította egykor a zalavári bencés monostort, s nekik adományozta többek között Szent Adorján Mártír pusztát. A legkorábbi írásos emlék, I. István 1024-es keltezésû oklevele említ környékünkön fekvõ birtokot és egyházat. A Tisza a középkorban bõvelkedett halakban, ezért Árpádházi királyaink, több halászóhelyet is adományoztak távoli kolostoroknak. Így került Mártély, a zalavári apátság tulajdonába. Mártély nevének kialakulásáról, a mai napig többféle feltételezés létezik. Az egyik szerint, Mártély neve, az egykori kolostor védõszentjének nevébõl - Zenthadrianmartyr, Adrianmartír, Adorján marthel, Martel, Martély, Mártély - alakult ki az idõk során létrejött szóalakulás miatt. Az itt élõk, elfeledték a messze fekvõ kolostori templom nevét, s a mártír szó átformálódott, s jelentettea falu nevét.

A Mártélyi Tisza holt ág története, hidrológiai jellemzése.
A Mártélyi Tisza holtág a folyó szabályozása során alakult ki, a túlfejlett kanyar átvágásával, a 206,880 -209,020 folyamkilométer között. (86.sz. átvágás) Az átvágás vezér árkát a folyó elfogadta és viszonylag rövid idõ alatt (l889-92) kialakult az új élõ meder. Az átvágástól napjainkig a holt meder az északi végén teljesen feltöltodött. A déli végén a mesterségesen fenntartott csatorna (fok) segítségével, kis és középvizek esetén is megmaradt a vízjárási kapcsolata a folyóval. Az optimális üzemvízszint esetén a víztükör hossza 4.77 km, a legnagyobb szélesség l75 m, a legkisebb 85 m. A legnagyobb mélység az l850 m szelvény térségében több, mint 7,00 m. Magas vízállás esetén (Mindszenti vízmércén 550 cm) a partélen átbukó víz tölti, illetve üríti a medret. Az összekötõ csatornára épült tiltós mûtárgy megfelelõ kezelésével, a part él magasságát el nem érõ kisebb árhullámok esetén gravitációsan frissítõ víz engedhetõ be az élõ Tiszából. Ugyanez a mûtárgy akadályozza meg az üdülés és horgászat szempontjából optimális vízszint csökkenését az év jelentõs részében. Az optimális vízszint a Hódmezõvásárhelyi Önkormányzat, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Dobó Ferenc Horgász Egyesület, az ATIVIZIG Hmvhelyi Szakaszmérnöksége által közösen megállapított 440 cm (+- 20 cm). A vízmérce a Mártélyi belvízi szivattyútelep hullámtéri csatornája torkolati átereszének homlokfalán található. A 0 pontja 74,48 m Bf . Az optimális üzemvízszint abszolút magassága 78,88 m Bf. A Mindszent-Székkutasi öntözõrendszer kiépítése óta (1996) a holtág közbensõ öntözõvíz tározó. A fokon lévõ zsilip mellé telepített szivattyútelep az élõ Tiszából öntözõvizet emel be a holt mederbe. A holt meder 3950 fm szelvényébõl ágazik ki a következõ átemelést biztosító Szegfûi öntözó szivattyútelep tápcsatornája. A holt meder 75 %-án átfolyó öntözõvíz a jó minõség fenntartását segíti.

Horgászat
1971 óta tájvédelmi körzet. A szépséges "Dög-Tisza" - így nevezik a helyiek -, szinte már-már egyedülálló a holtágak között az eredeti, õsi táj megõrzésében. A déli végén, a Foknál remek helyeket kínálnak a víz alatti bokrok, és a vízben álló fák. A vizet imitt-amott sulyommezõ borítja, nem kevésbé jó búvóhelyet nyújtva ezáltal a halaknak. Az üdülõtelep csónakjai között kevés hely marad a parti horgászatra, kicsit északabbra viszont a strand kanyarjában (Gyémánt-kanyar) vízrõl, partról egyránt próbálkozhatunk - itt a van a legmélyebb víz a holtágban, a meder hirtelen tör lefelé, aránylag kemény. A fejebb lévõ laposon (Sárgási-lapos) a sekély víz dominál, még odébb (Szekfu) buja parti növényzet nehezíti meg a horgászást. Az északi vég kanyarjában (Kerek-tó) ismét kiszélesedik a holtág, itt a belsõ ívben kivágott fák színesítik a képet.

• Kezelõ:Dobó Ferenc HE
• Terület:46ha
• Átlagmélység:3,5m
• Fenékviszonyok:iszapos
• Akadók:több helyen vízbe dõlt fák
• Növényzet:fûz-, nyárligetek, sásos, gyepes részek, lebegõhínár
• Halak:harcsa, nyurga ponty, süllo, csuka, amur, balin, keszegfélék, törpeharcsa
• Rekordok:harcsa 41 kg, nyurgaponty 12 kg, csuka 8 kg
• Telepítések:tavasz, õsz
• SzabályokOrszágos horgászrend+helyi szabályok
• Csónakhasználat:bérelhetõ

Jegyváltás: helyben a Horgász presszóban, és Hódmezõvásárhelyen

Megközelítés
Bp. felõl a 5-ös út - Szegednél a 47-es út - majd Hódmezõvásárhelyen Szentes felé balra a 45-ös úton röviden - a város vége elõtt ismét balra Mártély felé. A csongrádi Tisza híd irányából a 451-es úton - Szentes után jobbra kanyarodva - Szegvár és Mindszent érintésével - Mártély. Mártélyon az üdülõtelep irányába lekanyarodva - a gáton keresztülhaladva érjük el a vizet. Kerékpárúton is jöhetünk Hódmezõvásárhelyrõl közvetlenül Mártélyba A holtág bal partja a déli és északi oldalon járható, középsõ része rossz földúton érhetõ el, jobb partjához az Ányás-sziget felõl erdei utakon juthatunk.

Mártélyi napijegy a következõ helyeken kapható

• az egyesület irodájában,
• a Czero horgászboltban (Hódmezõvásárhely, Kaszap u. 21)
• Mártélyon a Horgász presszóban (nyitva. 05-22 óra), a vasútállomás mellett