A szoba a torony tetején van. Egyetlen ablak világítja meg a helyiséget, mely az ajtó mögött a padlón fekvő fényes tányértól eltekintve teljesen üres. A tányéron ételmaradványokat látsz. Ez kényelmetlen gondolatokat indít el benned. Vajon egyedül vagy ebben a szobában? A válasz egyértelmű nem. Ez azonnal bebizonyosodik, amikor enyhe érintést érzel a könyöködön.
– Jól vagy? Nem sérültél meg? – Szólít meg egy halvány, vékonyka hang. Megfordulsz, aztán mosoly ömlik el az arcodon, amikor Jannt, a Minimót pillantod meg, akivel Birritanti mellett találkoztál!
– Áldottak legyenek az istenek! – mondja. – A barátom Analandból! Te jó ég, azt reméltem, ez nem fog megtörténni. Egészen biztosan az én hibám volt, hogy elfogtak. – A mosoly egy kicsit lehervad az arcodról, amikor eszedbe jut, mennyi bajt okozott ez a kis lény. Éppen eléggé örültél neki, hogy annak idején sikerült leráznod az Aprót, így lehet, hogy mostani felbukkanása nem is jó, hanem inkább rossz ómen.

Tovább