355.

       
Ez bizonyos szempontból érthető, esetedben azonban sajnos nem a legmegfelelőbb választás, hogy finoman fogalmazzak. De hát ez volt a te döntésed. Ebben a pillanatban ismét elsötétül előtted a világ, és amikor magadhoz térsz, megint a kelet felé vezető úton találod magad, de arccal nyugat felé. Hátranézel, és a nadrágodon hátul, a fenekednél egy apró, amolyan manó méretű cipőtalp nyomát látod. Az utalás egészen nyilvánvalónak tűnik...
Elszomorodsz attól, hogy nem voltál érdemes a tudás megszerzésére, és lógó orral elindulsz az úton nyugat felé. Vagy mégsem adod fel ilyen könnyen? Merre indulsz:
    

Nyugatnak, a sűrű, sötét erdőségek felé

Keletnek, makacsul a fény felé