A szakács munkásságomról

"Szakács vagyok, natúrkonyhai szakács"

Szakácsnak lenni nem csak abból áll, hogy megfőzzek egy ételt, hanem ismerem a nyersanyagot, a felhasználását és a tálalásának módját is. Mindent meg akartam tanulni, amit a szakácsművészetről meg lehet tanulni. Ezért külföldön is munkába álltam, hogy ellesem az idegen technikákat. Nyugaton, bioszállodákban ismerkedtem meg jobban a vegetáriánus konyhával, a biotáplálkozás alapjaival. Tudtam, már olvastam róla, hogy a mi őseink hasonló módon étkeztek: gabona alapú ételeikből nyerték az energiát. Az egy tévhit, hogy harcosaink, őseink húst hússal ettek volna. Hiszen megtermett földeinken az árpa, köles, barnarizs, és nem utolsó sorban az értékes tönkölybúza. Ezeket a csodás szemeket beáztatták és puhára főzték. Bazsalikommal, kakukkfűvel és más kellemes ízű fűszernövénnyel ízesítették. Ezeket az ételeket főzöm én évről évre üstömben. A húsevők kedvéért búzahúsból vagy pulykahúsból pörköltet készítek, a vegetáriánusok sárgarépás-cukkinis salátával fogyaszthatják a honfoglalás korát idéző ételeinket.

A gabonák mindent tudnak, amit a korszerűnek nevezett és agyonreklámozott táplálékok nem tudnak. Könnyen és gazdaságosan termelhetők és tárolhatók. Tápanyagokban gazdagok, ízletesen, változatosan elkészíthetők - laktatók, olcsók, egészségesek! Hiszem és vallom, hogy a jövő orvostudományának nem a gyógyszer és a sebészeti kés lesz a legfőbb eszköze, hanem a megelőzés és a helyes életmód, s ennek szerves részeként a táplálkozástudomány. Ebben rejlik egészségünk záloga. Rövid életünket a túlélésért játsszuk. A következőket érdemes átgondolnunk: "Amíg fiatalok vagyunk, mindent elkövetünk egészségünk ellen, sajnos, sokszor sikerrel. Amikor megöregszünk, mindent elkövetünk egészségünkért, sajnos, akkor már sikertelenül."

Nyers Csaba

Lásd még:

Nyers Csaba: A köles szerepe a gabonakonyhában