|
Régi fényképeket nézegetve előkerült egy 28 évvel ezelőtt, 1983 nyarán készült fotó. Kedves unokanővérem, Kati készítette az akkoriban felállított antennarendszeremről, melynek tövében ott törpülök én is.
Az árboc a házunk fölé magasodó domb tetején állt. A szomszéd gyerekekkel ezen a dombon töltöttük el gyerekkorunk jó részét, másztunk fel, és rohantunk le számtalanszor; minden négyzetcentiméterét ismertük. Ezekre az időkre gondolva rémlett fel, hogy gyerekként sokszor nézegettünk egy furcsa követ a dombtetőn, valahol nem messze a képen látható helytől.
Nosza, nézzünk utánna!
Bizony, nem is lesz ez olyan könnyű dolog. A régi képen is látható, hogy azokban az időkben néhány fenyőtől eltekintve teljesen kopár volt a domboldal, mára azonban teljesen megváltozott. A cserjék, bokrok és az elhullott tobozokból felnőtt fenyők elfoglalták, szinte megközelíthetetlenné tették a dombtetőt. A természet kezdi birtokba venni. Bár galád kezek karácsonyok idején gyakran megcsonkították a fenyők legszebbjeit, azok túlélve sok-sok szeretet ünnepét, hatalmasat nőtek az évtizedek alatt.
Ha nehezen is, tüskétől, tövistől megszaggatva is, de azért sikerült felmásznom. Próbáltam megtalálni azt a helyet ahonnan a régi kép készült, talán többé-kevésbé sikerült is. Az árboc helyétől pedig már a kő is látható lett a száraz bozóton keresztül. Egy 20x20 centiméter keresztmetszetű beton oszlop, mely kb. 30 centiméterre áll ki a földből, egyik oldalán beöntött felírattal. A felírattól "H.P. 1955" nem lettem sokkal okosabb, nem tudom a két betű minek a rövidítése lehet? Azonosításig gazdagítsa a kakukktojások csoportját.
|
