|
Pont az nincs benne ami miatt belekezdtem ...
Azzal zártam előző bejegyzésemet, hogy a bányatérképekről szóló írás készítése során említés nélkül maradt héhány gondolat, és alkalomadtán majd beszélek róla. Nos egy-két nappal később már tudtam, hogy ebből nem lesz semmi. Az a néhány nap elég volt hozzá, hogy átgondoljam, és rájöjjek nincs annyi tartalom a témában, hogy egy bejegyzést megérne, a térképezés hevében érdekesnek gondolt dolgokról kiderült teljesen nyilvánvalók, nincs mit mondani róluk. Ezért aztán ez a bejegyzés nem a bányászatró, hanem a jól bevált vátott sorrendnek megfelelően, repülőszimulátor témájú. De mielőtt valaki a fejemhez vágná, mit sejtelmeskedek itt, legalább a témát elmondom ami körül gondolataim forogtak.
Még csak rendezgettem a térképeket, próbáltam eldönteni milyen szempont szerint vegyem sorra őket, amikor az egyik fejlécen megakadt a szemem egy felíraton: "A térkép helyi kordinátarendszerben készült".
Meghökkentem! Két okból is, hiszen azidáig fel sem merült bennem, hogy az általában használt térképek szélességi és hosszúsági fokokra alapozott koordinátarendszere a bányatérképek esetében enyhén szólva sem praktikus, másrészt ha már helyi koordinátarendszer, akkor vajon hol lehet a rendszer kezdőpontja.
Végig gondolni a dolgot nem volt időm, az írás lekötötte minden figyelmemet, de ettől kezdve valahányszor valamelyik fejlécre esett pillantásom, a kérdések újra és újra felmerültek, mígnem egy alkalommal a térkép széléhez közeli területet vizsgálva feltűnt, hogy a koordinátahálózat vonalai mellett számok is vannak! Én balga, hogy ezt eddig nem vettem észre! No lássuk, hol van az annavölgyi koordinátarendszer origója. Kerestem egy jól azonosítható pontot, mint a régi iskola, ennek koordinátái -3000m és -970m, hopp! ez a pont már biztosan nem Annavölgyön van! Némi Google Earth-ös méricskéléssel megállapítható, hogy a helyi koordinátarendszer origója a csolnoki Henrik-hegy legmagasabb pontján van, tehát nem Annavölgy szempontjából, hanem a Dorogi Tröszt egészére vonatkozóan helyi a rendszer, és teljesen bizonyos, hogy a Salgótól (Salgótarjáni Kőszénbánya RT) örököltük.
Korábban volt egy időszak, amikor azon morfondíroztam, hogyan boldogultak a bányamérők, míg nem használtak koordinátarendszert, de hamar beláttam, helyi szinten nem okoz gondot hiánya, két tetszőleges ismert pontból háromszögeléssel felépíthető a terület térképe. Jó példát adnak erre az 1800-as évek, különösen Zsigmondy térképei. Ezek - talán az egy, művészi kivitelű 1815-ös kivételével - mind négyzetrácsos papírra készültek, ahol a hálózat beosztása térképenként változó, de mindig kerek érték. Érdekes, hogy az északi irány minden térképen fel van tüntetve, de még véletlenül sem igazodik hozzá a rácsozat.
Látjuk tehát, jól működött ez a mérőrendszer Annavölgyön, és valószínüleg ugyanilyen jól működött Csolnokon, Dorogon, és a többi bányaüzemnél is. Az egységes mérőrendszer hiánya a nagy társaságok életét nehezíti meg, amelyek nagy kiterjedésű, hálózatokat építenek ki, mint a tokodi altáró, vagy a Reimann-altáró, vagy akár a homokvasút hálózata. Ezért a Salgó - bár nem tudom mikor, de biztos vagyok benne, hogy a lehető leghamarabb kialakította saját koordinátarendszerét. És ha térképre pillantunk, azt is látjuk, hogy a Henrik-hegy szinte a Csolnok, Annavölgy, Ó-Tokod, Ó-Dorog bányatérségek által körülzárt terület súlypontjában van. Könnyen megközelíthető, ez sem mellékes a földmérők szempontjából, és bizonyosan része az országos háromszögelési hálózatnak, ezzel biztosítva a társaság rendszereinek az országos hálózatokhoz való illeszkedését.
Ahogy nem tudom a társasági mérőrendszer megalkotásámak időpontját, úgy azt sem tudom, mikor vezethették be azt annavölgyi területen. Úgy gondolom, ha nem hamarabb, akkor legkésőbb 1920-ban, és valószínű, hogy a csolnoki Auguszta-aknánál is abban az időben. Véleményemet ha nem is bizonyítja, de logikailag alátámasztja az alábbi két, valószínűleg egymástól nem független tény. 1918-ban készült el a Dorog és a Reimann-akna közötti altáró, és a sikeres építkezés eredményeként elhatározás született annak Annavölgyig történő meghosszabbítására, Auguszta-aknai kiágazással. A másik tény, ami pontosíthatja az időpontot, Schmidt Sándor máshol sokszor idézett könyvének zárójeles megjegyzése, miszerint: "A térképek szint-jelzéseinél, illetve a magassági pontoknál Annavölgy átvette a vasútnak 5 m-rel téves magassági méretét, s így 1920-ig minden annavölgyi és csolnoki magassági méret kb. 5.162 m-rel nagyobbítandó."
Ez utóbbi megállapítás örök rejtély számomra. A monarchia az 1873-1913 közötti időszakban építette ki egységes magasságpont hálózatát, azideig csak relatív magasság-meghatározásokat végeztek esetenként megválasztott referenciapontokkal. Az 1800-as évekből származó annavölgyi térképeken az aknák mélységét relatív módon, az aknagárdtól mérik. Elképzelhetőnek vélem, hogy az 1892-ben elkészült Tokod-Annavölgy vasúti szárnyvonalhoz csatlakozó létesítmények megépítése tette szükségessé az Adriai tengerszintet alapul vevő abszolut magasságmérés bevezetését, de az 5.162 méteres hiba mibenlétére még elképzelésem sincs.
Ez az 5 méternyi hiba már oly sok év óta piszkálja csőrömet, talán meg kéne próbálnom a MÁV valamilyen mérnökségén utánaérdeklődni. És hogy ez nem csak engem izgat, izgatott? Mostanába lassan már a feledés homályába vész ez a kérdés, de régebben amikor még sok annavölgyinek volt kapcsolata a bányával, az olyanok, akik bennfentességüket bemutatandó, olvasva vagy hallomásból ismerve Schmidt zárójeles mondatát, adott helyzetben hangjukat letompítva mint titkos információt közölték: ... és az annavölgyi magasságok 5 méterrel eltértek!
Tehát ez lett volna az a téma amelyet még körbe kellett volna járnom, és amit érdektelensége miatt inkább kihagyok. Szóljon tehát ez a bejegyzés - amint a címéből is sejthető - repülőszimulátoros témáról. Annál is inkább, mert elkészült a legújabb, LHER Eger scenerym. Megtalálható az FS2004 menüpont alatt.
|
