Földrajz

Domborzat

A Japán- és a Sárga-tenger között húzódó Koreai-félsziget déli részén fekvo ország nyugati és déli partvidéke tagolt, a partokat több ezer apró sziget övezi. A félsziget keletrol nyugat felé lejt, keleti és középso részén észak-déli irányban húzódó hegységek vannak. Jobbára prekambriumból származó gránit és gneisz alkotja oket. A keleti oldalon futó Thebek -hegység vízválasztóként is funkcionál. Az északkelet-délnyugat irányban futó Szobek -hegység is jelentos. Az ország legmagasabb csúcsa, az 1950 m magas Halla-hegy a Csedzsu -szigeten emelkedik, mely maga is egy vulkanikus képzodmény. A Korea-félsziget stabil, aktív vulkánok nincsenek, a földrengések is ritkák. Történelmi feljegyzések szerint a Halla-hegy még aktív volt a Korjo -korban (918–1392). Dél-Korea és Japán is magáénak követeli a Tokto -szigetcsoportot , mely Észak- Kjongszang tartománytól keletre fekszik. A Sárga-tenger melléke dombvidék, illetve síkság.

Vízrajz

Dél-Korea fontosabb folyói a Naktong (???), mely a leghosszabb, 523 kilométeres; a Han folyó (??), amely Szöul városát szeli ketté; valamint a Kum (??). Mindhárom a Thebek -hegységben ered. Az ország folyóinak többsége a Sárga-tengerbe vagy a Kelet-kínai-tengerbe ömlik.

Éghajlat

Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetosen kontinentális . A nyarak forróak és párásak, a telek hidegek és szárazak. Különösen a félsziget belsejében levo magas hegyvidékek hidegek télen, a Thebek -hegységben esik a legtöbb hó. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegu, a telek melegebbek, mint az északi részeken, nyáron azonban nincs különbség a homérséklet között a két országrészben. A fagymentes napok száma Csedzsun elérheti a 240 napot. Hat az ázsiai monszun , ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak a viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eso helyi árvizet okoz. Tavasszal Kína felol porviharok érik el az országot.

Élovilág, természetvédelem

Dél-Korea nagyon surun lakott ország. A magas hegyvidékek miatt csak kb. 30%-át muvelik a területnek és itt zsúfolódik a lakosság. A második világháború utáni idoszak gyors iparosítása elszennyezte a levegot és a vizeket. A károk enyhítésére sikeres intézkedéseket hoztak az utóbbi évtizedekben. A legnagyobb gondot környezetvédelmi szempontól a közlekedés okozza, bár a kénkibocsátást sikerült korlátozni.

Dél-Korea minden tartományában van nemzeti park. Ezeket a meredek, nehezen járható hegyvidékeken, illetve a nagyon tagolt part apró szigetei között alakították ki. Itt élnek ritka állat- és növényfajok is.

Az UNESCO 2007-ben természeti világörökséggé nyilvánította Dél-Korea legnagyobb szigetét, Csedzsu vulkanikus sziget és lávacsövek néven.

Forrás: Wikipédia