Államszervezet és közigazgatás

Államszervezet

A Koreai köztársaság alkotmányát 1948. július 17-én fogadták el, azóta többször módosították. Az 1987-ben történt utolsó módosítás óta Dél-Koreában az úgynevezett „hatodik köztársaság” korszaka zajlik. A kormányzás alapjául a liberális demokrácia elvei szolgálnak. Az alkotmány elfogadásának napja nemzeti ünnep. A dél-koreai jogrendszer vegyes, az európai és az amerikai rendszert vegyíti a kínai klasszikus gondolkodásmóddal.

Dél-Korea elnöki köztársaság , az elnököt öt évre választják, az alkotmány eloírásai szerint csak egy terminust szolgálhat. Az elnök kormányfo , államfo és a hadsereg parancsnoka is egyben. Az elnöknek joga van háborút indítani és az országgyulés felé jogalkotási javaslatot tehet. Az elnök megvétózhatja a törvényjavaslatokat, az országgyulés azonban a jelenlévok kétharmados többségével megszavazhatja az elnök által megvétózott törvényt. Az elnök rezidenciája és hivatala a Kék Ház. A miniszterelnököt az elnök jelöli ki, de az országgyulésnek is el kell fogadnia.

A Kukhö -nek 300 tagja van, 246 tagot a választókerületekben lezajlott választások alapján többségi döntéssel választják, 54 képviselot pedig az arányos képviselet elve alapján. Dél-Koreában minden 19. életévét betöltött állampolgár szavazhat, és minden 25. életévét betöltött állampolgár indulhat a választásokon. A képviseloket négy éves ciklusra választják. Az elso országgyulést 1948-ban tartották. A 19. ciklus 2012-ben kezdodött és 2016-ig tart. Az országgyulés épülete Joido szigetén található Szöulban .

A dél-koreai igazságszolgáltatás alapjai az alkotmányban fekszenek. A legfobb igazságszolgáltatói szerv a kilenc bírót számláló alkotmánybíróság . Tagjait az elnök nevezi ki, hármat az országgyulés által javasolt személyekbol, hármat pedig a legfelsobb bíróság elnöke által javasoltak közül. Az alkotmányt érinto ügyekrol és a vádemelések végso elbírálásáról dönt. Az alkotmánybíróság alatt a legfelsobb bíróság áll. A Szöulban székelo szervezetnek tizennégy tagja van. Az alkotmánybírákhoz hasonlóan hat évre választják oket. Ezen kívül a fellebbviteli bíróságok, valamint a területi és városi bíróságok alkotják az igazságszolgáltatási rendszert.

Politikai pártok

A dél-koreai politikai életet két nagy párt uralja. A Szenuri Párt 2012 februárjában jött létre a Nagy Nemzeti Párt és egy kisebb párt egyesülésébol. A 2012-es választásokon a párt 152 helyet szerzett az országgyulésben és Pak Kunhje lett az ország elso noi elnöke. A másik nagy párt az Új Politikai Összefogás a Demokráciáért (NPDA), mely a Demokratikus Párt és egy kisebb párt összeolvadásából jött létre 2014 márciusában. 2015. januári adatok alapján a Szenuri Pártnak 158, az NPDA-nak 130 mandátuma van a parlamentben.

2014 decemberében Dél-Korea 1958 óta eloször oszlatott fel politikai pártot. Az Egyesített Progresszív Párt egyes tagjait azzal vádolták meg, hogy eroszak alkalmazásával tervezték a kormány leváltását és Észak-Korea kommunista rendszerét kívánták bevezetni, amivel „aláásták a koreai demokráciát”. A kormány döntését az alkotmánybíróság is elfogadta, a párt öt megválasztott országgyulési képviselojétol megvonták a mandátumokat.

Közigazgatási felosztás

Dél-Korea nyolc tartományból ( to ) , egy független közigazgatású tartományból, egy különleges igazgatású, egy független önkormányzatú és hat tartományi jogú városból áll, ezek a legfelsobb szintek. A kisebb egységek a megyék ( kun ) és városok (si) . A megyék alá tartoznak az up ok és a körzetek ( mjon ) , ezeken belül pedig lehetnek falvak (ri) ; a városok kerületekre ( ku ) és tong okra oszlanak.

Tartományok :

• Csedzsu (független közigazgatású)
• Észak- Csolla
• Dél- Csolla
• Észak- Cshungcshong
• Dél- Cshungcshong
• Kangvon
• Kjonggi
• Észak- Kjongszang
• Dél- Kjongszang

Tartományi jogú városok:

• Incshon
• Kvangdzsu
• Puszan
• Szedzsong (független önkormányzatú)
• Szöul (különleges igazgatású)
• Tegu
• Tedzson
• Ulszan

Védelmi rendszer

Dél-Korea védelmi rendszere elsodlegesen arra rendezkedett be, hogy Észak-Korea ellen védje az országot. Emiatt kötelezo a sorkatonai szolgálat minden egészséges, 20 és 30 év közötti, legalább általános iskolát végzett férfinak. A szolgálati ido egységtol függoen 21–24 hónap. Dél-Korea hadserege a világon az egyik legnagyobb és legjobban képzett, 2014-ben mintegy 630 000 aktív és 2 970 000 tartalékos katonát számlált. Az ország legnagyobb katonai szövetségese az Amerikai Egyesült Államok , mely háború esetén számottevo haderot és felszerelést bocsájt Dél-Korea rendelkezésére. Meglehetosen kevés no szolgál a seregben, ezen folyamatosan igyekeznek változtatni. A tisztek 7%-a no 2015-ös adatok szerint, míg a noi tiszthelyettesek száma 2017-re eléri az 5%-ot. A honvédelemre fordított költségvetés tekintetében Dél-Korea 2014-ben a 10. helyen állt a világon, 2015-ös költségvetése 35 milliárd dollár, ami a GDP 2,35%-a, az állam költségvetésének pedig 14,5%-át teszi ki.

Forrás: Wikipédia