Kultúra

Kulturális világörökség

Az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánította:

  • Szokkuram-barlang és Pulguk templom
  • Hein templom a Csangjong phandzsonban , a Tripitaka Koreana táblák letéteményese
  • A Csongmjo-szentély, ( Szöul )
  • A Cshangdokkung palotaegyüttes
  • A Hvaszong erodítmény
  • Kocshang, Hvaszun és Kanghva dolmenjei
  • Kjongdzsu Történelmi Körzet

Muvészetek

A koreai muvészetet régebben csupán Kína muvészetének provinciális változataként tartották számon. Bár a muvészet Koreában valóban a kínai muvészetbol fakad, sajátos vonásokkal és eredeti értékekkel rendelkezik.

A történelem elotti idokbol koszerszámok, cserépedények kerültek elo, de ismeretesek dolmenszeru monolit építmények is. A területen a szkíták tárgyai is elokerültek.

A Kr. e. 1. században az oshonos koreai törzsek közé betelepültek a Han-dinasztia hódítói, magukkal hozva és elterjesztve saját kultúrájukat. A kínai kolóniák idoszaka a 3. századig tartott. Legjelentosebb emlékei a Lo-lang kolónia területén talált sírok tárgyai és falfestményei.

A kínai kolóniákat a koreai törzsekbol alakuló három fejedelemség hódította meg. Ez a Három Fejedelemség kora, a 4-7. század. Ekkor terjedt el a buddhizmus . Jelentosek a sírleletek, mint az anaki síré, melynek másolatát a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Muvészeti Múzeum orzi. A sír festményei a kínai festészet emlékei, de a csarnok oszlopos szerkezete és gerendás boltszerkezete már a koreai muvészet késobbi jellegzetessége. Ez az építészeti forma jellemzi a következo korszakot, a Silla -fejedelemség alatt egyesült birodalom korszakát 668 -tól 918 -ig. A korszak kivételes emléke Szokkuram buddhista kápolnája, gránit dombormuvekkel, melyeken indiai hatás keveredik az egykorú kínai Tang-kor stílusával. A korban jelentos volt a bronz kisplasztika is, ezek foként sírokból kerültek elo. A pagodák szerkezeti megoldása bonyolultabbá vált.

A Korjo-dinasztia ( 918 - 1392 ) ideje alatt Korea is szenvedett a Kínát meghódító mongoloktól. Ekkor terjedt el Koreában a zen-buddhizmus eszméje és muvészete. Az kínai szerkezetu csarnokok és míves kopagodák épültek. A szobrászat emléke a Nonsan közelében emelt hatalmas Maitreya-szobor.

1392 -ben a Csoszon-dinasztia meghonosította a konfucianizmust , a félsziget nevét Csoszonra változtatta. Uralkodóvá vált a hivatalnokok kultúrája, akik a tusfestést gyakorolták. Ennek korai mesterei Kang Hian (???, 1419 - 1465 ) és Thanum (más néven ?? I Cshong, 1541-?), akik még a kínai szellemet képviselik. Kjomdzse (Csongszon, 1676-1759) már a koreai táj sajátos hangulatát ragadta meg. Jelentos mesterek még Hjevon (??) (??? Sin Junbok, 1758 - 1820 k.); Kungdzse (??)(??? Kim Duksin, 1754-1822); Tanvon (??) (??? Kim Hongdo, 1760 - 1820 k.). Vandang (??? Kim Dzsonghi, 1786 - 1856 ) a kalligráfiából merített ihletet.

A 19. században a koreai muvészet az elöregedett arisztokrácia dekadens életérzésének kifejezojévé vált, megújulni képtelen volt. Az építészeti alkotások finom tagolásúak ugyan, de a falfestmények rikítóan tarkák. Ez a dekoratív muvészetek tökéllyé fejlesztését segítette elo. Jelentos alkotások: a Tokszu palota Szöulban, Szöul melletti királysírok, Szuvon kofaragványai, népi jellegu faragott maszkok.

Korea muvészete a japán megszállás alatt nem fejlodhetett. A félsziget kettéosztása a muvészet terén is kényes kérdéseket vet fel. A demokratikus Dél kínai hatásra felélesztette népi hagyományait, megjelentek a kortárs irányzatok. Észak-Koreában a muvészet a diktatúra céljainak van alárendelve.

Sport

A világ egyik legnépszerubb harcmuvészete, a taekwondo Koreából származik. A szabályzatot az 1950-es és 1960-as évek folyamán dolgozták ki, és 2000 -tol olimpiai sportág.

Az 1988-as nyári olimpiai játékokat az ország fovárosában, Szöulban rendezték meg. A sporteseményen a dél-koreai sportolók 12 arany-, 10 ezüst- és 11 bronzérmet szereztek. Ezen kívül az ország 1986 -ban és 2002 -ben is az ázsiai játékok házigazdája volt.

Népszeru sport még a labdarúgás. A nemzeti labdarúgó-válogatott az egyik legerosebb csapat Ázsiában (és eddig az egyetlen, mely a világbajnokságon elodöntot játszhatott). 2002 -ben Dél-Korea Japánnal közösen rendezte meg a világbajnokságot. A baseball eloször 1905 -ben jelent meg az országban. Késobb az egyik legnépszerubb csapatjátékká notte ki magát (a profi ligát 1982 -ben alapították). A 2008 -as pekingi olimpián a dél-koreai válogatott lett a bajnok (a döntoben Kuba csapatát verték meg 3-2-re).

2007 -ben Tour de Korea néven kerékpáros versenyt rendeztek az országban, mely hosszú ido óta az elso ilyen esemény volt. Dél-Korea 2010-ben rendezett eloször Formula–1 -es futamot.

Turizmus

Dél-Korea turizmusa a 2000-es évek eleje óta rohamosan fejlodik, egyre több a látogató, míg 2000-ben 5,3 millió külföldi érkezett ide, 2014-ben több mint 14 millió, amivel Ázsia hatodik leglátogatottab országának számít. Dél-Koreába leginkább Japánból , Kínából , az Amerikai Egyesült Államokból , Tajvanról és Thaiföldrol érkeznek turisták. A fellendülo turizmusra jótékony hatással van a koreai hullám , azaz a koreai kulturális értékek exportja, mely egyre több turistát vonz az országba. A belföldi turisták száma 2014-ben meghaladta a 38 milliót.

Dél-Korea tartományaiban számos turisztikai célpont található. A legkedveltebb régió a Szöuli Fovárosi Terület , ahol az Everland és Lotte World élményparkok 2013-ban a világ leglátogatottabb 50 helyszínei közé is bekerültek. Népszeru célpontok még például Csedzsu szigete, a koreai demilitarizált övezet , a királyi paloták, a buddhista templomok és az erodök. A híres épületek, helyszínek és a természeti látnivalók mellett Dél-Korea kulturális hagyományait is népszerusíti a turisták felé, ebbe beletartoznak a fesztiválok, a hagyományos zene és tánc, a gasztronómia , az öltözködés és az ezekhez kapcsolódó szokások. A Koreai Turisztikai Hivatal egyéb szolgáltatásokat is nyújt a hagyományosak mellett, például „jószolgálati idegenvezetoket” biztosít, valamint úgynevezett turistarendoröket.

Dél-Koreát Magyarország biztonságos úticélnak tartja, ahol kiemelkedoen jó a közbiztonság.

Oktatási rendszer

HAMAROSAN

Kulturális intézmények

HAMAROSAN

Tudomány

HAMAROSAN

Hagyományok, néprajz

HAMAROSAN

Média

HAMAROSAN

Forrás: Wikipédia