Untitled Document

K-Pop - Általánosságok

K-pop ( ?? , kajo) vagy koreai popzene t�bbek k�z�tt elektronikus, hiphop, pop, rock �s R&B a lapokon nyugszik �s k�l�n�ll� zenei m�fajk�nt tartj�k sz�mon.

A koreai popzene alapjai az 1920-as �vek trot m�faj�ra vezethet�ek vissza, ezeket a dalokat a jap�n enkadalok befoly�solt�k. A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en elkezdett megn�ni az a K-pop ( ?? , kajo) vagy koreai popzene t�bbek k�z�tt elektronikus, hiphop, pop, rock �s R&B alapokon nyugszik �s k�l�n�ll� zenei m�fajk�nt tartj�k sz�mon.

A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en elkezdett megn�ni az amerikai kult�ra befoly�sa Kore�ban, ami a popul�ris zen�re is kihatott. Az 1970-es �vek hippi-kult�r�j�t, valamint az 1980-as �vekbeli ballad�k korszak�t 1992-ben �les fordul�pont k�vette, ekkor jelent meg a " Seo Taiji & Boys" nev� egy�ttes, akik �j alapokra helyezt�k a koreai popzen�t, megalkotva a mainstream popdalok sikerform�tum�t.

A saj�t szok�srendszer�vel, k�l�nleges m�don strukt�r�lt rajong�t�bor�val �s egyedi gyakornoki rendszer�vel k�l�n szubkult�r�t alkot� K-popot az �gynevezett idolegy�ttesek (azaz fi�- �s l�nyegy�ttesek) domin�lj�k, mint a " Big Bang ", a " Beast ", a " Super Junior ", a " SHINee ", a " 2NE1 ", a " Wonder Girls " vagy a " Girls' Generation ", de sz�mos sikeres sz�l�el�ad� is l�tezik, mint p�ld�ul " Rain ", " BoA ", " Se7en " vagy " Jay Park ". A K-pop-ipart a kiad�k�nt is funkcion�l� �gyn�ks�gek ir�ny�tj�k, melyek k�z�l piaci r�szesed�s tekintet�ben a h�rom legnagyobb az " S.M. Entertainment ", a " YG Entertainment " �s a " JYP Entertainment". A K-pop hat�ssal van az �zsiai divatra, t�bb el�ad� is divatikonnak sz�m�t.

A K-pop �zsi�ban a legn�pszer�bb, k�l�n�sen Jap�nban, de a koreai hull�m keret�n bel�l, f�k�pp internetes megoszt�si lehet�s�geknek �s a c�gek marketing-strat�gi�inak k�sz�nhet�en a K-pop-el�ad�k a vil�g t�bbi r�sz�n is n�pes rajong�t�borral b�rnak. Eur�pai �s amerikai dalszerz�k illetve producerek (p�ld�ul Quincy Jones, will.i.am, Ludacris �s Swizz Beats) is felfigyeltek a koreai popzen�re �s �rnak dalokat K-pop-el�ad�knak.

A K-pop leggyakoribb kritik�ja, hogy az el�ad�kat "fut�szalagon gy�rtj�k", a dalok t�bbs�ge egyny�ri sl�ger, a dalsz�vegek felsz�nesek �s az eg�sz ipar�g t�lzottan profitorient�lt, ami t�bbsz�r egy�tt j�r azzal is, hogy az el�ad�kkal m�lt�nytalan szerz�d�seket k�tnek a kiad�k.

A koreai popul�ris zene kezdetei

A koreai popzene gy�kerei eg�szen 1885-ig ny�lnak vissza, amikor egy amerikai misszion�rius, Henry Appenzeller k�l�nf�le amerikai �s angol n�pdalokat illetve popul�ris dalokat mutatott be az iskol�ban, ahol tan�tott. Ezeket a dalokat koreaiul cshangg�nak nevezik, jellemz�j�k, hogy valamely n�pszer� nyugati mel�di�t koreai dalsz�veggel adnak el�. A n�pszer� amerikai n�pdal, az Oh My Darling, Clementine koreaiul p�ld�ul a Szimcshongga c�met viseli. A jap�n uralom idej�n (1910-1945) a cshangga dalok n�pszer�s�ge megn�tt, a koreaiak ezeken a dalokon kereszt�l fejezt�k ki az el�gedetlens�g�ket a jap�n elnyom�ssal szemben. Az egyik legn�pszer�bb ilyen dal a ??? ( Himangga ; A rem�ny dala) c�met viselte. A jap�nok elkobozt�k a cshangga-gy�jtem�nyeket �s saj�t kiad�s� sz�vegk�nyvekkel igyekezt�k befoly�solni az embereket.

Az els� feljegyzett koreai popzenei album Pak Csheszon �s I Ljoszek E viharos id�k c�m� lemeze volt, mely 1925-ben jelent meg �s jap�nb�l ford�tott n�pszer� dalokat tartalmazott. Az els�, koreai szerz� �ltal �rt popdal a ???? (Nakhvajuszu) volt, melyet I Dzsongszok �nekelt 1929-ben. Az 1920-as �vekben a koreai popul�ris zene jelent�s �talakul�son ment kereszt�l, a koreai dalsz�veggel el�adott k�lf�ldi dalok helyett megjelentek a koreai dalszerz�k �ltal �rt dalok. Ugyanebben az id�ben jelentek meg a trotdalok ; a m�fajra a n�pszer� jap�n enkadalok voltak hat�ssal. A koreai popzene kezdeti korszak�ban a trotdalok voltak a legn�pszer�bbek. A 2000-es �vekben egyes popel�ad�k is visszany�ltak a trot m�faj�hoz, p�ld�ul Daesung a Big Bangb�l vagy a Super Junior egy�ttes.

1940-'60-as �vek: Az amerikai befoly�s id�szaka

A m�sodik vil�gh�bor� majd azt nem sokkal k�vet� koreai h�bor� ideje alatt a Koreai-f�lszigeten �llom�soz� amerikai katon�knak k�sz�nhet�en a koreaiak megismerkedtek az amerikai k�nny�zen�vel �s az '50-es �vekben a popzen�vel. Az Egyes�lt Szolg�ltat� Szervezetek (USO) sz�mos h�res amerikai m�v�szt (p�ld�ul Marilyn Monroe, Louis Armstrong) utaztatott Kore�ba az amerikai csapatok sz�rakoztat�s�ra, ami a koreai k�zv�lem�ny �rdekl�d�s�t is felkeltette. 1957-ben elindult az American Forces Korea Network r�di�, ami tov�bb n�velte az amerikai k�nny�zene n�pszer�s�g�t. Az amerikai pop hat�sa �rv�nyes�lt a koreai zen�ben is, a kor�bbi pentaton hangsort felv�ltotta a heptachord (h�t fok�) hangsor �s a koreai popdalokat az amerikaiak ut�n kezdt�k el modellezni. Az amerikai hadsereg egy id� ut�n helyi koreai el�ad�kat kezdett el fell�ptetni a katonai klubokban; az el�ad�knak szigor� felt�teleknek kellett megfelelni�k. Ezek a fell�p�sek olyan sikert arattak, hogy az ilyen tisztiklubok sz�ma el�rte a 264-et, az el�ad�k pedig �vente �sszesen 1,2 milli� doll�rnyi bev�telhez jutottak, ami akkoriban Korea teljes export�rt�k�vel volt egyenl�. A koreai zen�szek ezekben a klubokban amerikai country-, blues-, dzsessz- �s rock and roll dalokat adtak el�.

Az 1960-as �vekben a d�l-koreai gazdas�g n�veked�snek indult, az orsz�g iparosod�sa a popzene terjed�s�ben is szerepet j�tszott. Megjelentek az els� mag�ntulajdon� r�di��llom�sok, fejl�d�snek indult a filmipar. A kor�bban csak amerikai klubokban j�tsz� koreai zen�szek megny�ltak a helyi k�z�ns�g fel�. Amikor a The Beatles-l�z el�rte �zsi�t, megjelentek az els� rockegy�ttesek D�l-Kore�ban is. Az els� koreai rockegy�ttesnek az Add4-t tartj�k, akik 1962-ben alakultak. Sz�ulban 1968-ban rendeztek el�sz�r tehets�gkutat� versenyt rockegy�ttesek sz�m�ra. A rock �s a pop mellett tov�bbra is n�pszer�ek maradtak a trotdalok.

M�r ebben az id�szakban is voltak olyan koreai el�ad�k, akik nemzetk�zi sikereket is maguk�nak tudhattak. 1959-ben a The Kim Sisters tri� lett az els� koreai egy�ttes, akik lemezt adtak ki az Egyes�lt �llamokban, fell�ptek Las Vegas-ban �s t�bbsz�r szerepeltek Ed Sullivan show-m�sor�ban. A tri� egyik tagja, Mia Kim 2006 �ta Budapesten �l magyar f�rj�vel, Tommy Vig dobossal. Rajtuk k�v�l t�bb m�s koreai el�ad� is jelent�s sikereket �rt el k�lf�ld�n, f�k�ppen D�lkelet-�zsi�ban. Han Mjongszuk - The Boy in The Yellow Shirt c�m� 1961-es dal�t p�ld�ul egy jap�n �nekes �s Yvette Giraud francia �nekesn� is feldolgozta.

1970-es �vek: A koreai "hippi" folk-pop

Az 1960-as �vek v�g�n �s az 1970-es �vekben a koreai popzene �jabb �talakul�son ment kereszt�l. A zen�szek t�bbs�ge egyetemista volt vagy egyetemet v�gzett, a kor�bbi gener�ci�k zen�szeivel ellent�tben hobbib�l zen�lt �s er�teljesen az amerikai �letst�lus befoly�sa alatt �llt, ellenben az id�sebb gener�ci�val, akik meg�lt�k a h�bor�kat �s a jap�n elnyom�st. Ez az ellent�t a '70-es �vek folk-pop zen�j�nek fogadtat�s�ban is megnyilv�nult. A hallgat�s�g j�r�szt egyetemist�kb�l �llt, akik a terjed� amerikai hippist�lust k�vett�k mind �lt�zk�d�s�kben, mind zenei �zl�s�k ter�n. Ezek a fiatalok ugyan�gy ellenezt�k p�ld�ul a vietnami h�bor�t, ahogyan az amerikai hippik - ennek k�vetkezt�ben a koreai korm�ny t�bb h�bor�ellenes, liber�lis dalsz�veg� popdalt is betiltatott. Ennek ellen�re a fiatalok zen�je n�pszer� maradt, 1977-ben p�ld�ul az MBC telev�zi�csatorna egyetemist�k r�sz�re zenei vet�lked�tt tartott, ami t�bb zenei fesztiv�l megalap�t�s�hoz vezetett.

A korszak kiemelked� zen�sze volt az Amerik�ban feln�tt Han Deszu , akinek zen�j�re Bob Dylan, Leonard Cohen �s John Lennon volt nagy hat�ssal. Han ? ? ?? (Mul csom csuszo; Adjatok vizet) c�m� dala a fiatalok himnusz�v� v�lt, k�l�nleges �nekst�lusa �s el�ad�sm�dja gyakran felh�bor�totta a k�zv�lem�nyt, ami miatt a korm�ny v�g�l betiltotta a dalait �s a fell�p�seit. Han New Yorkba k�lt�z�tt �s ott folytatta a zenei karrierj�t, csak az 1990-es �vekben t�rt vissza D�l-Kore�ba.

1980-as �vek: A ballad�k korszaka

Az 1980-as �vek legn�pszer�bb m�faja a l�rai ballada volt, ami 1985-ben I Kvangdzso ??? ??? ?? ? ?? (Kakkai hagien nomu mon tangszin, "T�l messze vagy ahhoz, hogy k�zel l�gy hozz�m") c�m� dal�nak megjelen�se ut�n v�lt igaz�n n�pszer�v�, lemez�b�l t�bb mint 300 000 p�ld�ny fogyott. A kor n�pszer� ballada�nekesei k�z� tartozott m�g I Munsze ( ??? ), valamint Pjon Dzsinszop ( ??? ), a "ballada hercege". Az egyik legkeresettebb balladaszerz� I Jonghun ( ??? ) volt, akinek dalaib�l 2011-ben ??? ?? (Kvanghvamun jonga; Kvanghvamun dala) c�mmel musicalt is �ssze�ll�tottak. A '80-as �vek legnagyobb szt�rj�nak Cso Jongphilt tartj�k, akinek 1980-ban megjelent els� albuma hatalmas sikert aratott. Cso volt az els� koreai el�ad�, aki a New York-i Carnegie Hall-ban fell�phetett. 1980-ban minden nagyobb d�jkioszt�n elnyerte a legjobb el�ad�nak, a legjobb zeneszerz�nek �s a legjobb dalnak j�r� d�jat. 1983-ban Jap�nba, 1985-ben Hongkongba is megh�vt�k vend�gszerepelni. Csot sokoldal� zeneszerz�nek tartj�k, akinek repertor�ja a rock, a dance, a trot �s a folk-pop m�faj�ra is kiterjed.

1990-es �vek: A fordul�pont

1992-ben volt a popul�ris zene fordul�pontja D�l-Kore�ban, amikor megjelent a Seo Taiji & Boys nev� egy�ttes. A tri� az MBC csatorna tehets�gkutat� m�sor�ban deb�t�lt ? ??? (Nan arajo, Tudom) c�m� dalukkal, �s a legkevesebb pontot kapt�k a zs�rit�l. A dal - �s az azonos c�m� album - a m�soron k�v�l azonban �ri�si sikert aratott, �s az MTV Iggy megfogalmaz�sa szerint az egy�ttes "mind�r�kre megv�ltoztatta a K-popot" , new jack swing-inspir�lta ritmusai, f�lbem�sz� rapsz�vegei �s eml�kezetes refr�njei egy csap�sra megh�d�tott�k a koreai k�z�ns�get". A Seo Taiji & Boys dalsz�vegei a kor koreai t�rsadalm�nak leg�get�bb probl�m�ival foglalkoztak, t�bbek k�z�tt emiatt is jelent�sek a K-pop t�rt�nelm�ben. Az egy�ttes hangz�sa megalapozta a k�s�bbi K-pop-dalok alapform�tum�t, nyomdokain indultak el az els� hiphop �s R&B-el�ad�k, mint a Deux du� , a Jinusean , a 1TYM �s Drunken Tiger .

1995-ben I Szuman ( ??? ) megalap�totta D�l-Korea legnagyobb �gyn�ks�g�t, az S.M. Entertainment -et. A '90-es �vek v�g�n megjelent m�g h�rom ilyen �gyn�ks�g, a YG Entertainment , a DSP Entertainment �s a JYP Entertainment .

A Seo Taiji & Boys sikere nyom�n a K-pop-ipar �j c�lk�z�ns�get tal�lt, a tin�dzsereket. A tinikre f�kusz�l� pop megjelen�s�vel sorra alakultak meg a Kore�ban idolegy�ttesnek (idol group) nevezett fi�- �s l�nyegy�ttesek. Az els� koreai fi�egy�ttesnek a H.O.T.- ot tartj�k, akik 1995-ben deb�t�ltak, ezt k�vet�en az �gyn�ks�gek sorra jelentek meg saj�t idolegy�tteseikkel, mint a Sechs Kies , a S.E.S. , a Fin.K.L , az NRG , a Taesaja, a Shinhwa �s a g.o.d. Az 1997-ben bek�vetkez� �zsiai gazdas�gi v�ls�g a koreai el�ad�kat a piac kisz�les�t�s�re �szt�n�zte, a H.O.T. p�ld�ul k�nai nyelv� albumot is kiadott.

Ugyanebben az id�szakban kezdtek el vir�gzani Sz�ulban az underground zenei klubok, olyan egy�ttesekkel, mint a punk m�fajban alkot� Pipi Band �s a Crying Nut, akiknek mainstream n�pszer�s�gre is siker�lt szert tenni�k.

2000-es �vek: A koreai hull�m

A 2000-es �vekben a K-pop a koreai hull�m r�szek�nt er�teljes terjeszked�snek indult, els�sorban �zsi�ban, de az Egyes�lt �llamokban �s Eur�p�ban is �rezhet� a hat�sa. Az els� koreai el�ad�, akinek siker�lt a jap�n Oricon sl�gerlist�t vezetnie, BoA volt. Albumai milli�s p�ld�nysz�mban keltek el Jap�nban. Ekkoriban t�nt fel Rain , akinek K�n�ban siker�lt hasonl� eredm�nyeket el�rnie, 2005-�s pekingi koncertj�n p�ld�ul 40 000 f� vett r�szt . Megjelentek az �j gener�ci�s idolegy�ttesek, mint a TVXQ , a Big Bang , a SHINee , a Super Junior , a 2PM , a Wonder Girls , a Girls' Generation , a KARA �s a 2NE1 . Ezek az el�ad�k amerikai producerekkel is dolgoznak, a 2NE1 p�ld�ul a The Black Eyed Peas-b�l ismert will.i.am-mel, a Big Bang pedig a kor�bban Lady Gag�val is dolgoz� Laurieann Gibsonnal.

A 21. sz�zadban a K-pop terjeszt�s�nek els�dleges m�dja az internet. A hagyom�nyos hanghordoz�kat egyre kevesebben v�s�rolj�k, �gy a digit�lis kiadv�nyok szerepe egyre n� az ipar�gban. A K-pop-el�ad�k ezen k�v�l a hagyom�nyos, 1-2 �vente kiadott nagylemez form�tum helyett a r�videbb k�z�plemez- vagy ak�r a kislemez-form�tumot prefer�lj�k, amit gyakrabban jelentetnek meg. Az el�ad�knak �gy r�videbb id�n bel�l kell megragadniuk a k�z�ns�get, emiatt elterjedtt� v�lt a K-popban az �gynevezett hook alkalmaz�sa a dalok fel�p�t�s�ben: ez �ltal�ban a k�nnyen megjegyezhet�, f�lbem�sz� refr�nt jelenti.

Hangz�s �s dalsz�veg

"Az amerikai �s koreai [popul�ris] zene k�z�tti k�l�nbs�get a zenei kult�r�ban rejl� �zenetek k�l�nbs�ge adja. Az amerikai hiphopkult�ra �ltal k�zvet�tett �zenetek gyakorta tartalmaznak utal�st a p�nzre, a szexre, az alkoholra, a k�b�t�szerekre, stb. A K-pop enn�l j�val visszafogottabb �s �rtatlanabb, ami a koreai kult�ra milyens�g�b�l gy�kerezik. Az eg�sz sz�rakoztat�ipara j�t�kosabb, sz�nesebb �s energikusabb."

A koreai popzene a nyugati hangz�svil�got haszn�lja, t�bbek k�z�tt a pop, a rock, az R&B, hiphop �s elektronikus zene m�fajait vegy�ti. A K-popot t�bbsz�r �rte kritika a t�lzottan amerikai hangz�svil�ga miatt, egyes kritikusok egyenesen �gy v�lik, a koreai popipar gyakorlatilag nem tesz m�st, mint a nyugati mint�kat m�solja, t�bb koreai el�ad� is keveredett m�r pl�giumbotr�nyba. A koreai popot gyakorta nevezik bubblegum popnak. A dalsz�vegeket �ltal�ban felsz�nesnek �s �lettelennek tal�lj�k, szlenggel �s n�ha �rtelmetlen angol szavakkal tark�tva.

Az elemz�k egyet�rtenek abban, hogy a K-pop igen fontos eleme a vizu�lis �lm�ny, ami egyr�szt az el�ad� fizikai megjelen�s�t, �lt�zk�d�s�t, m�sr�szt a koncertek �s videoklipek szofisztik�lt vizu�lis megjelen�t�s�t jelenti. A K-pop-vide�k �ltal�ban hars�nyak, sz�nesek, extravag�nsak, a hagyom�nyos popvide�khoz szokottak sz�m�ra gyakran sokkol�ak vagy �rtelmetlenek.

A K-popot kritiz�lj�k az er�teljesen "szt�rgy�r" jellege miatt, �vente ak�r 60 �j fi�- illetve l�nyegy�ttes is piacra ker�lhet, akiknek t�bbs�ge egyny�ri sl�gerek ut�n elt�nik: "k�sz�ts�nk egy f�lbem�sz� dalt, adjunk hozz� gy�ny�r� �nekeseket, rekl�mozzuk agyon �s a dal pillanatok alatt �r�lten n�pszer� lesz". A K-pop-ipar igen gyors l�pt�k� �s er�s verseny�gazat, a Korea Times megfogalmaz�sa szerint "eldobhat� gyors dalok" t�meggy�rt�s�t jelenti, amelyeket a hallgat�k "let�ltenek, azt�n kit�r�lnek". A K-pop-dalok t�bbs�ge r�vid �let� a sl�gerlist�kon, igen ritka, hogy egy dal hetekig toplist�s legyen. Az alapform�tum �ltal�ban a f�lbem�sz� refr�n, amihez k�nnyen megtanulhat�, izgalmas t�nckoreogr�fi�t k�sz�tenek - ilyen p�ld�ul a Girls' Generation - Gee c�m� dala vagy az Abracadabra a Brown Eyed Girls-t�l - a dalokat egy-k�t h�napig rekl�mozz�k, azut�n elfelejtik �ket. Az �nekesn� Insooni szerint r�gen olyan dalokat �rtak, amiket �vekkel k�s�bb is �nekelt a k�z�ns�g, "de a zene manaps�g csak annyib�l �ll, hogy az el�ad�k h�rom h�napig fell�pnek, azt�n abbahagyj�k. A rajong�k t�bb� m�r nem �rzik felel�snek magukat a kedvenc�k�rt."

A K-pop-dalokat �ltal�ban bev�lt dalszerz�k �rj�k, akik egy r�sze Amerik�ban sz�letett vagy huzamosabb ideig ott �lt koreai (ilyen p�ld�ul Teddy Park), azonban eur�pai �s amerikai dalszerz�k �s producerek (p�ld�ul will.i.am, Sean Garrett) is gyakran adnak dalokat koreai el�ad�k sz�m�ra. Vannak el�ad�k, akik maguk is dalszerz�k, p�ld�ul Tablo , G-Dragon , a CN Blue egy�ttes vagy a Block B egy�ttes tagjai.

Divat

A K-pop befoly�sa kiterjed a divatra is, f�k�ppen �zsi�ban, ahol a koreai popszt�rok ruh�i, frizur�i �s az �ltaluk haszn�lt kozmetikai term�kek keresettek a fiatalok k�r�ben. A divatc�gek rendszeresen elk�sz�tik a legnagyobb szt�rok �ltal viselt ruhadarabok m�solatait. A K-pop el�ad�k egy r�sze divatikonn� is v�lt, p�ld�ul a 2NE1 vagy a Big Bang egy�ttes vez�re, G-Dragon . Nyugati divattervez�k, mint p�ld�ul Jeremy Scott, rendszeresen dolgoznak K-pop-el�ad�kkal.

Jap�nban 2012 janu�rj�ban koreai popel�ad�k k�zrem�k�d�s�vel divatbemutat�t tartottak, melyre 33 000 jegyet adtak el. Thaif�ld�n a hat�s�gok agg�dnak, hogy a koreai popipar �ltal n�pszer�s�tett divat t�ls�gosan nagy hat�st gyakorol a thai fiatalokra, akikn�l az id�j�r�si k�l�nbs�gek ellen�re n�pszer�ek a leggingek, illetve a b�rfeh�r�t� kr�mek, amik seg�ts�g�vel a koreai szt�rokra akarnak hasonl�tani. �szak-Kore�ban a korm�ny szigor� rendelkez�sei ellen�re is nagy az �rdekl�d�s a d�l-koreai divat ir�nt. N�pszer�ek a r�vid szokny�k, a magassark� cip�k, az ujjatlan, kapucnis fels�k �s a divatos kieg�sz�t�k, annak ellen�re, hogy a korm�ny tiltja az ilyen ruhanem� visel�s�t.

Az �gyn�ks�g-kiad�k

A koreai popipar egyik saj�toss�ga, hogy a lemezkiad�k egyben �gyn�ks�gk�nt (menedzsmentk�nt) is funkcion�lnak. Az �ri�sc�gekk� n�tt integr�lt �gyn�ks�g-kiad�k a 2000-es �vek eleje �ta m�k�dnek ilyen form�ban. Az el�ad� felfedez�se, megtervez�se, felk�sz�t�se, marketingje, menedzsel�se �s lemezeinek kiad�sa is egyetlen c�gen bel�l t�rt�nik. A h�rom legnagyobb ilyen �gyn�ks�g-kiad� az S.M. Entertainment , a YG Entertainment �s a JYP Entertainment , �ket a popiparban a nagy h�rmak (Big 3) n�ven emlegetik, ezek a c�gek a koreai r�szv�nypiacon is jelen vannak. Piaci r�szesed�s tekintet�ben az S.M. Entertainment a legnagyobb ezek k�z�l. Az S.M. el�ad�i ind�tott�k el a koreai hull�m popzenei r�sz�t �s t�rtek be els�k�nt a jap�n piacra. A nagy h�rmak id�nk�nt egy�tt is m�k�dnek, 2012-ben p�ld�ul a YG Entertainment el�ad�ja, Se7en a JYP Entertainment vez�rigazgat�j�t�l, Pak Csinjongt�l kapott dalt, �s a h�rom v�llalat k�pvisel�i egy�ttesen zs�rizett az SBS csatorna Kpop Star elnevez�s� tehets�gkutat� m�sor�ban is. A nagy h�rmak, h�rom m�sik �gyn�ks�g-kiad�val (Star J Entertainment, AM Entertainment, Key East) k�z�sen hozt�k l�tre az egyes�tett United Asia Management (UAM) �gyn�ks�get. Az egyes�l�s c�lja a K-pop nemzetk�zi terjeszt�s�nek el�seg�t�se mellett a hat�konyabb tehets�ggondoz�-rendszer kialak�t�sa �s az el�ad�k szervezettebb menedzsel�se volt. A UAM v�logat�i nemzetk�ziek, nem korl�toz�dnak koreai nemzetis�g� tehets�gekre. A "mega�gyn�ks�g" zen�szeken, sz�n�szeken �s rendez�k�n k�v�l a sz�rakoztat�ipar egy�b r�sztvev�ivel is foglalkozik (p�ld�ul stylistok, fodr�szok, sminkmesterek). Az egyes�l�st kritika is �rte, mivel �gy t�bbek szerint nagyobb nyom�s nehezedik a m�sorszolg�ltat�kra, illetve az egyes�tett nemzetk�zi strat�gi�nak k�sz�nhet�en p�ld�ul a szervezetlen k�nai sz�rakoztat�ipar k�ptelen reag�lni a koreai sz�rakoztat�ipar term�kd�mpingj�re.

P�nz�gyi h�tt�r

2012-ben egy K-pop CD �tlagos �ra D�l-Kore�ban 13 doll�r (2900 Ft), Jap�nban a n�gyszeres�t is elk�rhetik. Az iTunes-on egy-egy K-pop dal k�r�lbel�l egy doll�rba (220 Ft) ker�l, az el�ad�k ebb�l let�lt�senk�nt 2 centet (kb. 5 Ft) kapnak. Egy-egy K-pop-el�ad� lemez�b�l �tlagosan 100-150 000 p�ld�nyt adnak el, ami j� teljes�tm�nynek min�s�l. D�l-Kore�ban annyira olcs� a CD, illetve az online let�lt�s, hogy a legt�bb el�ad� k�lf�ld�n pr�b�l meg �rv�nyes�lni, bev�teleik nagy r�sze pedig ink�bb rekl�mszerz�d�sekb�l �s telev�zi�s sorozatokban, filmekben v�llalat szerepekb�l sz�rmazik.

A K-pop-ipar az egyik legk�lts�gesebb, az el�ad�k felk�sz�t�se, elsz�ll�sol�sa, lak�saik sz�ml�inak fizet�se, a seg�t�s�kre rendelt menedzserek, t�nckoreogr�fusok, stylistok, fodr�szok �s h�tt�rt�ncosok kifizet�se ut�n az is el�fordulhat, hogy az el�ad� maga alig kap valamit a bev�telb�l. Vannak olyan K-pop el�ad�k, akikre ak�r egymilli� doll�rt is k�lt az �gyn�ks�g�k.

A h�rom �ri�s �gyn�ks�g-kiad� �sszbev�tele 2011-ben meghaladta a 160 milli� doll�rt, a nett� profit tekintet�ben azonban csak a YG Entertainment k�nyvelhetett el n�veked�st, az SM �s a JYP Entertainment 2010-hez k�pest kevesebb profitot termelt.

Gyakornoki rendszer

A koreai popipar k�l�nleges rendszer szerint �p�l fel. A fiatal tehets�geket v�logat�kon n�zik meg, mindegyik �gyn�ks�gnek vannak v�l�gat� id�pontjai, melyekre az interneten kereszt�l is lehet jelentkezni dem�anyag bek�ld�s�vel. A k�l�n�sen tehets�gesnek �t�lt fiatalokkal gyakornoki szerz�d�st k�tnek, gyakran m�r 12-13 �ves korban, vagy m�g kor�bban. A gyakornok sokszor asszisztensi funkci�t l�t el m�r profi el�ad� mellett (ez a szakmai tr�ning mellett sokszor egyszer� k�v�f�z�st, v�zhord�st, t�r�lk�z�tart�st jelent). A szakmai gyakorlat minimum k�t �v, de enn�l sokkal t�bb is lehet. A gyakornokoknak el kell k�lt�zni�k otthonr�l, az iskolai koll�giumokhoz hasonl�t�, �gynevezett "lak�egys�gekbe", �s gyakran m�r befutott szt�rr� v�l�suk ut�n is itt kell lakniuk, a Big Bang egy�ttes tagjai p�ld�ul 2006 �ta �lnek egy�tt a Big Bang Dorm elnevez�s� lak�egys�gben. A szakmai k�pz�s (�nek, zene, t�nc) mellett a gyakornokok ugyan�gy iskol�ba j�rnak, ahogy m�s tin�dzserek, �s idegen nyelvi �r�kon is r�szt kell venni�k (ez �ltal�ban angol, a k�nai �s jap�n). El�fordul, hogy egy-egy gyakornok ak�r napi hat �r�t is t�ncol sz�net n�lk�l. A gyakornokoknak a fizikai neh�zs�geken t�l �rzelmi �s ment�lis neh�zs�gekkel is meg kell birk�zniuk, mert a menedzsereik nem k�m�lik �ket, azzal a megfontol�ssal, hogy ha gyakornokk�nt k�pesek megbirk�zni a kem�ny kritik�val �s �rzelmi nyom�ssal, h�res szt�rk�nt k�nnyebben fognak boldogulni. A gyakornoks�g nem jelent felt�tlen�l egyenes utat a sikerhez, sok gyakornokot megsz�rnek a rost�n, csak azokb�l lehet el�ad�, akik tehets�g�k mellett kitart�sr�l �s kem�ny munk�r�l is bizonys�got tesznek. A Universal Music d�lkelet-�zsiai igazgat�ja szerint a koreai gyakornoki rendszer egyed�l�ll� a vil�gon.

Fogalmak �s szok�sok

A K-pop meglehet�sen specifikus kifejez�sekkel �l. Ilyen p�ld�ul a koreai kult�ra tiszteleti rendszer�n alapul� megsz�l�t�sok k�re. Ezt mind a rajong�k, mind az el�ad�k haszn�lj�k.

A koreai kult�ra m�sik fontos eleme az id�sebbek tisztelete, f�ggetlen�l att�l, hogy valaki a h�szas vagy hetvenes �veiben j�r. A koreai popiparban a kult�ra bonyolult �letkor szerinti tiszteleti rendszer�t tov�bb bonyol�tja a saj�t rendszer kialak�t�sa. �letkort�l f�ggetlen�l ugyanis az is sz�m�t, hogy egy el�ad� vagy egy�ttes mikor deb�t�lt �s mennyire h�res. Ennek megfelel�en a fiatalabb (k�s�bb deb�t�lt), illetve kev�sb� h�res el�ad�k tisztelet�k jelek�pp a hagyom�nyos koreai m�ly meghajl�ssal, az ?? insz�val k�sz�ntik a szeniorokat ( ?? , szonbe). Ennek elmulaszt�sa nagy tiszteletlens�g, ami miatt sz�mos kritika �rte p�ld�ul a T-ara egy�ttes tagjait. A megsz�l�t�ssal egy�tt a megfelel� tiszteletteljes nyelvi formul�kat is haszn�lniuk kell a junioroknak , nem el�g puszt�n meghajolniuk.

A juniorok egy speci�lis csoportja a makne ( ?? ), az egy�ttesek legfiatalabb tagja, akire k�l�n�sen odafigyelnek. Hagyom�nyosan �gy tartj�k, az az egy�ttes, amelyiknek "im�dnival�" a makn�ja, hamar n�pszer�v� v�lik. Az egy�ttesek m�sik fontos tagja a vez�r, akit vagy az egy�ttes maga v�laszt ki, vagy a menedzsment jel�l ki. A vez�r feladata �sszetartani az egy�ttes tagjait. �ltal�ban a legid�sebb tagot v�lasztj�k, de vannak kiv�telek, sz�m�t a szem�lyis�g �s a vezet�i k�pess�g is. A fi�- �s l�nyegy�tteseket D�l-Kore�ban idolnak , azaz b�lv�nynak nevezik (idol group).

A koreai popiparban rajong�k kiszolg�l�s�nak szerves r�sze a brom�nc , azaz a f�rfi el�ad�k (k�l�n�sen a fi�egy�ttesek tagjai) k�z�tt sz�v�d� er�s, �rzelemmegnyilv�nul�sokkal (�lel�s, puszilkod�s) j�r�, nem szexu�lis jelleg� bar�ti kapcsolat. A rajong�k kedvenceiket p�rba (OTP: original true pairing) sorolj�k, akik a telev�zi�s m�sorokban �s a fot�z�sok sor�n viselked�s�kkel meg is er�s�tik ezeket a p�ros�t�sokat. A brom�ncp�rok neveit �sszevonj�k (p�ld�ul a G-Dragon-Seungri p�ros neve GRi), a nekik szurkol� rajong�kat pedig shipper-nek nevezik (az angol worshipper, "im�d�" sz�b�l).

Gyakran el�fordul� kifejez�sek

Megsz�l�t�sok a K-popban
Koreaiul	Magyaros �t�r�ssal	Magyar�zat
??	oppa	"n� b�tyja"; a koreai n�k �gy sz�l�tj�k az id�sebb fi� csal�dtagokat �s ismer�s�ket is, de a szerelm�k kedvesked� megnevez�se is ez. A l�ny rajong�k kedveskedve �gy sz�l�tj�k meg a kedvenc el�ad�jukat.
?	hjong	"f�rfi b�tyja"; a koreai f�rfiak �gy sz�l�tj�k az id�sebb fi� csal�dtagokat �s ismer�s�ket. Egy fi�egy�ttesen bel�l szigor� hierarchia m�k�dik �let�vek alapj�n, a fiatalabb tagok hjong-nak sz�l�tj�k az id�sebbeket, �s nagy tiszteletlens�gnek sz�m�t ezen ut�tag n�lk�l utalniuk id�sebb csapatt�rsaikra.
??	onni	"n� n�v�re"; n�k sz�l�tj�k �gy csal�djuk vagy bar�ti k�r�k id�sebb n�tagjait.
??	nuna	"f�rfi n�v�re"; f�rfiak sz�l�tj�k �gy csal�djuk vagy bar�ti k�r�k id�sebb n�tagjait.
??	tongszeng	"fiatalabb testv�r"; k�zeli, fiatalabb ismer�s�k megsz�l�t�sa nemt�l f�ggetlen�l. Az egy�ttesek id�sebb tagjai �gy utalnak a fiatalabb csapattagokra.
??	szonbe	"szenior"; a besz�l�n�l t�bb tapasztalattal rendelkez� egy�n.
??	hube	"junior"; a besz�l�n�l kevesebb tapasztalattal rendelkez� egy�n.
Egy�b kifejez�sek
Koreaiul	Magyaros �t�r�ssal	Magyar�zat
???	hvaithing	A rajong�k �ltal buzd�t�sk�nt haszn�lt legn�pszer�bb kifejez�s, ami az angol fighting (harcolni) sz�b�l ered.
Kifejez�s		Magyar�zat
All-Kill (AK) Perfect All-Kill (PK)		A dalok sl�gerlista-helyez�seire vonatkoz� kifejez�sek. Az AK helyez�st el�rt dalok a h�t legnagyobb d�l-koreai online zenei port�l sl�gerlist�j�n els� helyezettek voltak egyazon napon; a PK-dalok ezen fel�l vezett�k a cseng�hang-let�lt�si list�kat is.

N�pszer�s�ge �s hat�sa

D�l-Korea a vil�g popexport�rei k�z�tt el�kel� helyet foglal el, 2009-ben 31 milli� doll�ros bev�telt hozott a gazdas�gnak a popel�ad�k exportja, �s az �sszeg �vente 10%-ot n�. A legnagyobb felvev�piac Jap�n, 2011-ben a jap�n zenei piac 7,8%-�t tette ki a koreai pop, ez az ar�ny �vek �ta n�. Ugyanebben az �vben a koreai el�ad�k �ltal gener�lt zenei CD-, DVD- �s Blu-Ray-elad�s meghaladta a 300 milli� doll�r �rt�ket, ami 22%-kal volt magasabb a 2010-es �vi elad�soknak, annak ellen�re, hogy �sszess�g�ben a jap�n piaci elad�sok �rt�ke cs�kken. 2010-ben mintegy 34 000 k�lf�ldi l�togatott D�l-Kore�ba a k�l�nf�le K-pop-esem�nyek (koncertek, lemezbemutat�k, zenei d�j�tad�k) miatt.

A koreai hull�m hat�s�t mutatja, hogy t�bb amerikai el�ad� is dolgozik illetve turn�zik k�z�sen koreai popszt�rokkal (p�ld�ul Kanye West vagy a Jonas Brothers). A K-pop olyan elismert zen�szek figyelm�t is felkeltette, mint Quincy Jones, a Michael Jacksonnal is dolgoz� Teddy Riley vagy Alicia Keys Grammy-d�jas producer f�rje, Swizz Beats.

A Billboard 2011 augusztus�ban elind�totta a saj�t K-pop toplist�j�t, de a YouTube is k�l�n m�fajk�nt kezeli a K-popot. New Yorkban 40 ezer f�s koncertet adtak koreai popszt�rok egy fesztiv�lon, P�rizsban pedig 14 ezer f�s telt h�zas koncertet. A n�pszer� �nekes-sz�n�sz Rain a rajong�inak k�sz�nhet�en a Time magazin v�laszt�s�n a vil�g legbefoly�sosabb embere c�met is elnyerte. A K-pop harmadik helyen szerepel a CNN "12 ok, hogy megl�togassuk Kore�t 2012-ben" list�j�n. 2011-ben a Big Bang - Tonight c�m� album�val felker�lt az iTunes top 10-es list�j�ra. 2011-ben a SHINee volt az els� d�l-koreai egy�ttes, amely koncertet adott Londonban. A 2NE1 , a Beast , a 2PM , az MBLAQ , a Big Bang �s a Super Junior -M rendszeresen el�kel� helyet foglalnak el a n�metorsz�gi VIVA zenei csatorna sl�gerlist�j�n. A Wonder Girls lett az els� koreai egy�ttes, amelynek siker�lt felker�lnie az amerikai Billboard Hot 100 -as list�ra.

A K-pop - �s �ltal�ban a koreai sz�rakoztat�ipar - sikere egy F�l�p-szigeteki elemz� szerint abban rejlik, hogy a koreai popipar nem a hagyom�nyos m�don k�zel�ti meg a marketing fogalm�t. A koreai szt�rok �gynevezett fan service-szel �llnak a rajong�k rendelkez�s�re, ami egy igen k�zeli szt�r-rajong� kapcsolatot jelent. A szt�rok akt�vak a k�z�ss�gi oldalaikon, gyakran tartanak rajong�i tal�lkoz�kat, k�l�nleges projekteket k�sz�tenek kiz�r�lag a rajong�i klub tagjainak (a Big Bang egy�ttes p�ld�ul minden �vben r�vid par�di�t k�sz�t az az �vi legn�pszer�bb telev�zi�s sorozatokb�l). Ezen fel�l a lemezeket k�l�nleges m�don csomagolj�k, extr�kat helyeznek el benn�k, el�rve, hogy a rajong�k ne az internetr�l t�lts�k le az albumot, hanem meg is vegy�k.

A K-pop vil�gm�ret� terjed�se a Times magazin szerint nagyban k�sz�nhet� az internetnek, a Facebooknak , a YouTubenak �s Twitternek , illetve az olyan, specializ�lt h�rport�loknak, mint az Allkpop vagy a Soompi , ahol a YouTube-hoz hasonl�an gombnyom�ssal lehet a k�z�ss�gi oldalakon megosztani az inform�ci�t.

A K-pop Magyarorsz�gon is megjelent, 2009-ben a Csillag sz�letik m�sorban szerepl� Bad Boyz t�nccsoport t�bbsz�r is koreograf�lt K-pop-dalokra , a vietnami sz�rmaz�s� magyar �nekes D�ki pedig bevallottan a K-pop hat�sa alatt alkot.

Kritik�ja

A koreai popipar egy sokat kritiz�lt ipar�g. A K-pop-ipar jellemz�en kihaszn�lja a fiatal tehets�geket, akik hossz� �vekig "gyakornokk�nt" dolgoznak egy-egy �gyn�ks�gn�l, a BBC megfogalmaz�sa szerint "rabszolgaszerz�d�ssel". A szt�rokat gyakran �vekre lek�tik exkluz�v szerz�d�sekkel, melyekbe kev�s belesz�l�suk van, gyakran p�nz�gyileg sem igen kifizet�d�ek. 2009-ben a TVXQ egy�ttes p�ld�ul b�r�s�ghoz fordult azzal, hogy t�ls�gosan hossz�nak tartj�k a 13 �ves szerz�d�st a kiad�val, amellett, hogy alig l�tnak valamit a bev�teleikb�l. A b�r�s�g a javukra �t�lt, aminek hat�s�ra a m�lt�nyos kereskedelem�rt felel�s bizotts�g mintaszerz�d�sek kiad�s�t javasolta a szerz�d�sek szab�lyoz�sa �rdek�ben.

A koreai sz�rakoztat�iparban jelen van a gyakornokok �s m�v�szek szexu�lis zaklat�s�nak probl�m�ja is. 2009-ben a Boys Over Flowers sorozatb�l ismert Csang Dzsajon ( ??? ) sz�n�szn� �ngyilkoss�got k�vetett el, b�cs�level�ben azt �ll�totta, hogy menedzsere magas rang� tisztvisel�kkel �s menedzserekkel val� szexu�lis aktusra k�nyszer�tette. 2012 �prilis�ban a d�l-koreai rend�rs�g letart�ztatta az Open World Entertainment kiad�-�gyn�ks�g igazgat�j�t azzal a v�ddal, hogy t�bb gyakornokot is szexu�lisan zaklatott, valamint a c�g�hez tartoz� egyes fi�egy�ttesek tagjait is erre k�nyszer�tette.

A The Economist szerint a koreai popipar az 1950-es �vek amerikai popipar�ra hasonl�t, ahol burj�nzik a korrupci�. 2011-ben 29 r�di�s illetve telev�zi�s alkalmazottat tart�ztatott le a rend�rs�g korrupci� miatt, a v�d szerint t�bb mint 30 milli� forintnak megfelel� vont fogadtak el a toplist�k �s lej�tsz�si list�k manipul�l�s��rt.

A zene min�s�g�t tekintve kritika �rte a m�faj er�teljesen profitorient�lt "ipar"-jelleg�t, ami egym�s ut�n gy�rtott, gyors fogyaszt�sra sz�nt dalokat �s egy�tteseket jelent. Egyes kritikusok szerint a K-pop csup�n a nyugati popzen�t imit�lja, nincs benne eredetis�g, a dalsz�vegek egy r�sze pedig felsz�nes vagy �rtelmetlen angol kifejez�sekkel tark�tott. A v�gtelens�gig ut�nzott, bev�lt dalform�tumok, valamint az autotune alkalmaz�s�t is negat�vumk�nt �rtelmezik. M�s kritikusok "mesters�gesnek" min�s�tett�k a K-pop-dalokat �s �gy v�lt�k, a koreai el�ad�k sokkal ink�bb t�maszkodnak a l�tv�nyra, mint az �nektud�sra.

A CNN egyik riportere, Esther Oh megk�rd�jelezte a K-pop "glob�lis dominanci�j�t" is, p�ldak�nt felhozva Se7en �s BoA amerikai deb�t�l�s�nak kudarcba fullad�s�t.

Rajong�i klubok

A K-popban nagyon fontos szerephez jutnak a rajong�i klubok, amelyek m�sk�pp - igen szigor� szab�lyok szerint - m�k�dnek �s m�s a jelent�s�g�k is, mint nyugaton megszokott. Az egyes egy�ttesek rajong�t�borainak saj�t nev�k �s sz�n�k van, a Big Bang rajong�it VIP-nak h�vj�k, az egy�ttes m�sodik kislemeze ut�n �s a sz�n�k a s�rga-fekete , m�g Rain hivatalos rajong� klubja a Clouds (Felh�k) nevet viseli �s ez�st sz�n� ; a koncepci� szerint az�rt lett Felh�k, mert ahol felh� van, ott es� (Rain) is van. A sz�nnek nagy jelent�s�ge van, mert a rajong�k �gy mutatj�k ki a h�s�g�ket �s �sszetart�sukat, k�l�n�sen az olyan koncerteken, ahol t�bb el�ad� is fell�p, ilyenkor egy-egy szektorban t�m�r�lnek �ssze a rajong�k, ugyanazt a sz�nt reprezent�lva. Ha egy sz�n m�r foglalt, azt �j el�ad� rajong�t�bora nem veheti fel. A koncerteken a rajong�k az el�ad� sz�neit k�pvisel� lufikkal vagy uniformis log�val d�sz�tett vil�g�t� botokkal jelennek meg, ezek sokszor form�jukban is t�kr�zik az el�ad� log�j�t. A hivatalos klubok �ltal�ban �vente egyszer "feliratkoz�si hull�mot" tartanak, amikor megadott id�kereten bel�l lehet jelentkezni a klubba, �ltal�ban bizonyos �sszeg kifizet�se ut�n. A feliratkozottak �gy att�l f�gg�en, hogy h�nyadik hull�mban lettek tagok, 1. gener�ci�s, 2. gener�ci�s stb. rajong�k�nt mutatkoznak be. A klubok j�l szervezettek, �sszetart�ak, gyakran szerveznek j�t�konys�gi akci�kat. Divatos a koncerteken vir�gokkal, szalagokkal, kedves �zenetekkel d�sz�tett �llv�nyt k�ldetni az �lt�z�be, �jabban pedig D�l-Kore�ban a rajong�i klubok t�bb sz�z kilogrammnyi rizst is mell�j�k tesznek zs�kokban, amelyeket azt�n az el�ad�k menedzserei r�szorul�k k�z�tt osztanak sz�t. A zs�kokra a rajong�k titkos �zeneteket is felv�snek. A koreai rajong�i klubok m�sik egyedi jellemz�je a szervezett buzd�t�s (fan chant) a koncertek - f�k�pp a telev�zi�s fell�p�sek - alatt, amikor a rajong�k a dalok (a klub �ltal) el�re meghat�rozott r�szein�l egyszerre, hangosan k�nt�lnak, vagy a dalsz�veg egy r�szlet�t, vagy az el�ad� nev�t (egy�ttesek eset�n a tagok nev�t sz�let�si sorrendj�k szerint). K�l�n weboldalak �s sz�mos oktat�vide� is l�tezik, amelyek az egyes egy�ttesek dalainak k�nt�l�si sorrendj�t tan�tj�k.

A rajong�k extr�m csoportj�t a K-popban szaszengnek ( ?? ) nevezik. Ezek a rajong�k a legv�gs� extremit�sokig is hajland�ak elmenni, hogy kedvenc szt�rjukat l�thass�k, csoportokba ver�dve k�vetik �ket, de vannak olyan szaszengek, akik nem riadnak vissza a telefonos zaklat�st�l, a bet�r�st�l �s az el�ad� fizikai zaklat�s�t�l sem. Sz�ulban tal�lhat�ak kifejezetten a szaszeng-rajong�kat kiszolg�l� taxisok, akik ak�r napi 500 doll�rt is elk�rnek a szt�rok k�vet�s��rt. M�s c�gek a szt�rok megfigyel�s�re specializ�l�dtak, a szaszengek b�relik fel �ket extr�m megfigyel�sre vagy ak�r a szt�rok lak�s�ba val� bet�r�sre is. Ezek a rajong�k m�s el�ad�kat is hajland�ak szabot�lni, de az is el�fordult, hogy v�rrel �rt fenyeget� levelet k�ldtek riv�lis el�ad�nak. Sz�mos h�ress�g fakadt ki a szaszengek ellen, 2012-ben a JYJ egy�ttes egyik tagj�t v�dolt�k meg azzal, hogy felpofozott egy zaklat� szaszenget.

Forrás: Wikipédia