Kronológia
Kr. e.
700000 k. Az ember megjelenése a Koreai-félszigeten.
8000 k. Az elso kerámiaedények.
2333 Tangun legendabeli államalapításának dátuma. A nemzeti idoszámítás kezdete.
3–2. évezred Újkokori kultúrák a Koreai-félszigeten.
2. évezred végétol A bronz elterjedése a félszigeten.
1121 A legenda szerint Kidzsa megalapítja az Ó-Csoszon államot.
1. évezred közepe A vaskor kezdete.
109–108 Han Wudi kínai császár seregei meghódítják Ó-Csoszon nagy részét. Az állam helyén négy kormányzóságot hoznak létre.
75 Három kormányzóság felszabadul a kínai uralom alól.
1. század Szilla, Kogurjo és Pekcse államok kialakulása, a Három királyság korának kezdete.
57–Kr. u. 668 Szilla állam (délkeleten) Fovárosa Kjondzsu.
37–Kr. u. 668 Kogurjo állam (északnyugaton).
18–Kr. u. 660 Pekcse állam (a központi és délnyugati területeken). Fovárosát a mai Szöul környékén rendezi be.
Kr. u.
427 Kogurjo fovárosa Phenjan lesz.
4–5. század Kogurjo virágkora
4–6. század A buddhizmus államvallás lesz a koreai államokban.
598 A kínai Sui-dinasztia seregei vereséget szenvednek Koreában.
612–614 A kínai Sui Yangdi Koreába vezetett három hadjárata a kínaiak súlyos vereségével végzodik. A koreaiak vezére Vülcsi Mundok.
644–651 A kínai Tang-dinasztia seregeinek támadását Kogurjo visszaveri.
660 A Szillával szövetséges Tang-dinasztia csapatai megdönti Pekcsét.
661–681 Munmu vang uralkodása Szillában. O kezdi meg a koreai területek visszafoglalását Kínától.
668 A Tang-dinasztia és Szilla meghódítja Kogurjót.
668–918 Az egyesült Szilla királyság. Fovárosa Kümszong (a mai Kjondzsu)
676 k. Szilla kiuzi Koreából a kínaiakat.
682 Kínai mintára állami akadémiát alapítanak Szillában.
722 A parasztságtól megvonják a szabad költözés jogát.
735 A Tang-dinasztia elismerti a Szilla határait.
9. század Parasztfelkelések. A század végére az egységes Szilla gyakorlatilag szétesik.
918–1392 Korjo állam. A dinasztia megalapítója Van Gon.
993 A kitajok elso támadása Korjo ellen. A koreaiak a támadókat megállítják, s visszavonulásra kényszerítik.
1010–11 Második kitaj-koreai háború. Bár a kitajok nagy területeket elfoglalnak, utánpótlási vonalaikat féltve kivonulnak az országból.
1018–1019 Harmadik kitaj-koreai háború. A koreaiak nagy gyozelmet aratnak a százezres kitaj sereg felett, ezzel véget vetve a kitajok támadásainak. A koreaiak hadvezére Kan Gam Cshan.
1033–1044 Az északi támadások megakadályozására 400 km hosszú, 6–8 méter magas védofal épül az Amnok-folyó torkolatától a keleti tengerpartig.
11–12. század Korjo fénykora.
11. sz. vége A mozgatható fémdúcos könyvnyomtatás feltalálása.
1145 Megjelenik az elso koreai történeti krónika, a Szamguk Szagi (A három királyság története).
1176 Parasztháború Korjóban. Ezt 1193–1194-ben és 1198–1202-ben újabb felkelések követik. A dinasztia véglegesen meggyengül.
1231 Megindulnak a mongol támadások Korjo ellen. Az ellenállás megtörésére a mongoloknak negyed századra van szükségük.
1259 Korjo a mongolok hubérese lesz.
13. sz. második fele Elkészül a Szamguk Szagi kiegészítése, a Szamguk Jusza.
1359 A mongolellenes kínai felkelok Koreába is betörnek; csak 1362-ben sikerül véglegesen visszaverni oket. E harcokban tunik ki Li Szong Gé.
1369 A mongol uralom vége Koreában. A következo három évtizedben Korjót egyszerre fenyegeti a kínai Ming-dinasztia (amely a Yuan-dinasztia örököseként igényt tart Koreára), illetve az egyre szervezettebb támadásokat vezeto japán kalózok. Emellett az országot belso viszályok gyengítik.
1351–1374 Konmin király uralkodása Korjóban. Konmin sikertelen reformokat indít a központi hatalom megszilárdítására és az arisztokrácia letörésére.
1388 Li Szong Gé azt a megbízást kapja, hogy seregeivel vonuljon a Ming-dinasztia ellen. O azonban csapatait Korjo fovárosa, Keszon ellen fordítja, s átveszi a hatalmat.
1392 Li Szong Gé számuzi (majd titokban meggyilkoltatja) a Korjo-dinasztia utolsó uralkodóját, s maga ül a trónra. Államát és dinasztiáját – az osi minta után – Csoszonnak nevezi, de az Li-dinasztia néven is ismert.
1392–1910 A Li-dinasztia uralkodása.
1394 A Li-dinasztia a fovárosát Hanszongba, a késobbi Szöulba helyezi.
1419–1450 Szedzsong vang uralkodása, a Li-dinasztia gazdasági és kulturális fénykora.
1419 A csuzimai japán kalózfészek megsemmisítése, ami lehetové teszi a Japánnal való kereskedelem bovítését.
1443 A koreai nemzeti ábécé, a hangül megalkotása.
1458–1485 A Kjonguk Thedzson (Az állam kormányzásának nagy törvénykönyve) kiadása, amely az elso átfogó koreai törvénykönyv.
1592–1598 Japán betörés Hidejosi Tojotomi vezetésével. Az imdzsin honvédo háború.
1593 Phenjan és Szöul felszabadítása a japán megszállás alól.
1597 Új japán hadjárat, amelyet azonban 1598-ban az egyesült kínai-koreai hadsereg visszaver.
1627 Abahai (Hong Taiji) vezetésével a mandzsuk lerohanják Koreát, elfoglalják Phenjant. Kivonulásukért cserébe semlegességet kérnek Koreától a kínai Ming-dinasztia elleni háborúban.
1636 A megalakuló Qing-dinasztiát Jindzson király (1623–1649) nem ismeri el hubérurának. A mandzsuk 1636 végén ezért lerohanják az országot, s rákényszerítik a királyt a hubéres státusz vállalására és az adófizetésre. Késobb a függés formálissá válik, s Korea történetében 250 éves békés idoszak következik.
17–18. század A szilhak felvilágosodási mozgalom
1750–1751 Adóreform a parasztság terheinek csökkentésére.
1811–1812 Parasztfelkelés Pjongán tartományban.
1833 Felkelés Szöulban a magas gabonaárak miatt.
1860-as évek A tonghak mozgalom elterjedése.
1863 Tevongun régensherceg uralmának kezdete. Az izolációs politika erosödése.
1866 A koreai kikötok megnyitását követelo francia és amerikai hadihajók visszaverése.
1871–1872 Amerikai hadihajók újabb behatolása, amelyet a koreaiak visszavernek.
1872 Tevongun lemondása. A hatalom Kodzsung király feleségének rokonsága, a Ming-család kezébe került.
1876 Japán rákényszeríti Koreát az elso egyenlotlen szerzodés megkötésére (Kangva-szerzodés).
1882 Egyenlotlen szerzodés az Egyesült Államokkal.
1882. július Sikertelen felkelés Szöulban a katonaság és a városi szegénység részvételével. A zurzavart kihasználva Tevongun visszatér a hatalomba, de késobb a kínaiak beavatkoznak, megbuktatják és számuzik.
1882. augusztus Incshoni szerzodés Japánnal, melynek értelmében Japán is csapatokat küld Szöulba.
1882. szeptember Koreai-kínai megállapodás: Koreai hubéri függésének megerosítése.
1883 Egyenlotlen szerzodések Angliával és Németországgal.
1884 Egyenlotlen szerzodés Oroszországgal.
1884. december 4. A nemesi reformátorok sikertelen puccskísérlete, amelyet a japánok is támogatnak. A modernizációs kormány 48 órán belül megbukik.
1885. április A japánok és a kínaiak megkötik a kompromisszumos tianjini szerzodést. Ennek érdekében mindketten kivonják csapataikat Koreából, de fenntartják maguknak a jogot, hogy „súlyos zavargások” esetén visszatérhessenek.
1892 Egyenlotlen szerzodések Franciaországgal és az Osztrák-Magyar Monarchiával.
1893–1894 Parasztháború a tonghak szekta vezetésével.
1894. június A koreai kormány Kínához fordul segítségért a felkelok ellen, de a kínai csapatküldésre válaszul a japánok is beavatkoznak. Az év végére a felkelést vérbe fojtják.
1894. július 23. Palotaforradalom Szöulban a japán csapatok közremuködésével. Tevongun hazatér, s japánbarát kormányt alakít.
1894. augusztus–1895 Kínai-japán háború, amely részben Korea területén folyik.
1895 A simonoszeki békeszerzodésben Kína lemond koreai hubérúri jogairól.
1895. október 8. A nemesség japánellenes szárnyának megerosödése miatt a japánok újabb puccsot szerveznek Szöulban. A hazafias nemesség vezérét, Ming királynét meggyilkolják. Erre országos japánellenes népfelkelés tör ki, a japánbarát kormány megbukik.
1896 Japán-orosz megállapodás, melyben Japán névleg elismeri Korea függetlenségét.
1897 Korea királya felveszi a császári címet, így jelezve függetlenségét.
19–20. század fordulója A Kémong felvilágosodási mozgalom.
1904–1905 Orosz-japán háború, amely részben Korea területén zajlik. Japán megszállja az országot.
1905 Oroszország veresége, illetve a japán-angol és japán-amerikai megállapodás lehetoséget teremt Japánnak Korea megszerzésére.
1905. november 17. Japán Koreára kényszeríti a protektorátus bevezetésérol szóló megállapodást. Korea elveszti a jogot, hogy önállóan kapcsolatot tarthasson más államokkal. Az ország ügyeit a szöuli japán fohelytartó intézi.
1907 A koreai hadsereg feloszlatása, az ennek nyomán kitöro katonalázadások leverése.
1910. július 4. Orosz-japán egyezmény, melyben Oroszország hozzájárul Korea annektálásához.
1910. augusztus 22. Japán annektálja Koreát: Li Vang Jong miniszterelnök aláírja az annexiós szerzodést.
1919. március 1. Japánellenes felkelés Szöulban és más városokban. A lázadást április végére a japánok vérbe fojtják.
1919. augusztus A japánok „reformprogramot” hirdetnek, s a „katonai kormányzat” helyett meghirdetik a „kulturális kormányzat” idoszakát.
1926. június 10. Függetlenségi tüntetés Szöulban.
1929. január Általános sztrájk Vonszánban. A következo hónapokban sztrájkok, parasztfelkelések törnek ki országszerte.
1931. szeptember 18. Japán megtámadja Mandzsúriát. A Kína-ellenes háborúban Korea felvonulási területként és utánpótlási bázisként szolgál.
1936. május Dél-Mandzsúriában megalakul a Haza Újjászületésének Társasága, amely szélesköru japánellenes akcióprogramot fogad el.
1945. július 17.–augusztus 2. A potsdami értekezleten a szövetségesek úgy döntenek, hogy Koreában a 38. szélességi foktól délre az amerikai, északra a szovjet hadsereg fogadja a japán csapatok kapitulációját. Ez a döntés vezet a késobbi megosztottsághoz.
1945. augusztus 9. A szovjet hadsereg benyomul Mandzsúriába és Észak-Koreába.
1945. augusztus 15. Japán feltétel nélküli kapitulációja, Korea felszabadulása.
1945. szeptember 6. Szöulban a népi bizottságok országos kongresszusa kikiáltja a Koreai Népköztársaságot. A koalíciós kormány élére Li Szin Man kerül. A Népköztársaságot az utókor nem tekinti legitimnek.
1945. szeptember 7–8. Az amerikai hadsereg partra száll Dél-Koreában. A megszállást októberre fejezi be. Ezzel létrejön a két megszállási övezet.
1945. szeptember vége Kim Ir Szen hazatér a Szovjetunióból.
1945. december Kim Ir Szent a Koreai Munkapárt fotitkárává választják.
1945. december 27. A moszkvai háromhatalmi (amerikai, angol, szovjet) külügyminiszteri értekezlet ötéves gyámsági rendszert kíván bevezetni Koreában. A dél-koreaiak tiltakozása miatt a terv megbukik.
1946. február Szovjet támogatással megalakul a kormányként funkcionáló Észak-Koreai Ideiglenes Népi Bizottság, melynek élére Kim Ir Szen kerül. Északon nagyszabású föld- és társadalmi reformokat hajtanak végre.
1946. december Dél-Koreában létrejön az Ideiglenes Törvényhozó gyulés.
1947. szeptember 17. Az USA az ENSZ közgyulése elé terjeszti a koreai kérdést. A szovjet tiltakozás ellenére elfogadott határozat szerint ENSZ-bizottságot állítanak fel a mindkét országrészre kiterjedo általános választások felügyeletére. Észak-Korea nem ismeri el az ENSZ illetékességét.
1948. május Az ENSZ égisze alatt csak Dél-Koreára kiterjedo választást tartanak.
1948. augusztus 15. Dél-Koreában a májusban megválasztott nemzetgyulés kikiáltja a Koreai Köztársaságot, és elfogadja az alkotmányt. Az elnök Li Szin Man lesz. A szöuli vezetés – mint az egyetlen törvényesen megválasztott koreai kormány – jogot formál az egész ország irányítására. Az USA és szövetségesei a szöuli kormányt ismerik el legitimnek.
1948. augusztus 25. A déli eseményekre válaszul Észak-Koreában is választásokat tartanak.
1948. szeptember 9. Észak-Koreában az Alkotmányozó Nemzetgyulés kikiáltja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, miniszterelnöke Kim Ir Szen lesz. A phenjani kormány is igényt tart az egész országra. A Szovjetunió és szövetségesei Phenjant ismerik el.
1948. december 10. Az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság barátsági és kereskedelmi szerzodést köt.
1949. március 17. A Szovjetunió gazdasági és kulturális együttmuködési szerzodést köt a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal.
1950. június 25. Észak-Korea lerohanja Dél-Koreát, s ezzel kitör a koreai háború (1950–1953). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még aznap összeül, s hamarosan felszólítja a tagországokat a szabad világ védelmére.
1950. június 27. Truman elnök utasítja az amerikai légierot és haditengerészetet, hogy nyújtson segítséget Dél-Koreának.
1950. szeptember közepe Az ENSZ-csapatok (jórészt amerikaiak) partra szállnak Dél-Koreában.
1950. október 25. Kína belép a háborúba; névleg csak önkéntesekkel, gyakorlatilag reguláris hadseregével.
1951. március Miután a front többször végigvonult az országon, patthelyzet alakul ki, a frontvonal nagyjából a 38. szélességi fok mentén állapodik meg.
1951. június India javaslatára tuzszüneti tárgyalások kezdodnek Panmundzsonban.
1953. július 27. Panmindzsonban aláírják a fegyverszüneti egyezményt. A koreai háború vége, a megosztottság rögzítése.
1953. október 27. Az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság kölcsönös védelmi szerzodést köt.
1960. április 19. Dél-Koreában diáktüntetés, majd országos felkelés tör ki Li Szin Man tekintélyuralmi rendszere ellen. Április 26-án Li lemond és külföldre távozik.
1961. július 29. Választások Dél-Koreában. Hamarosan létrejön a Második Köztársaság.
1961. május 16. Pak Csong Hi tábornok vértelen katonai puccsot hajt végre Szöulban. A katonai diktatúra kezdete Dél-Koreában.
1961. július A KNDK barátsági, együttmuködési és kölcsönös segítségnyújtási szerzodést köt a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal.
1963 Az elnök- és nemzetgyulési választásokon Pak Csong Hi és pártja megerosíti és legitimálja hatalmát. Decemberben Pakot hivatalosan is beiktatják államfonek. Kezdetét veszi a Harmadik Köztársaság (1963–1972) idoszaka. A nyílt katonai uralmat így az ún. „adminisztratív demokrácia” követi
1965–1973 Dél-Korea az USA oldalán bekapcsolódik a vietnami háborúba.
1965. június 22. Dél-Korea és Japán alapszerzodést ír alá a kapcsolatok normalizálásáról.
1972. július 4. A két Korea közös közleményt ad ki az egyesítés három alapelvérol és a két fél általános kapcsolatairól.
1972. október 17. A demokratikus mozgalmak eloretörése miatt Pak Csong Hi bevezeti a szükségállapotot, felfüggeszti az alkotmányt, feloszlatja a nemzetgyulést. Novemberben az elnök hatalmát jelentosen megnövelo új alkotmányt népszavazás erosíti meg. Ezzel megkezdodik a Negyedik Köztársaság (1972–1979), az ún. Jusin („a reformok fellendítése”) rendszer.
1979. október 26. Dél-Koreában diákmegmozdulások törnek ki. Pak Csong Hi elnököt a hírszerzés fonöke vacsora közben agyonlövi.
1979. december 12. Cson Du Hvan puccsal tábornok átveszi a hatalmat, majd elnökké választatja magát (1981–1988).
1980. május 18–27. Kvangdzsui megmozdulás Dél-Koreában.
1981 Cson Du Hvan elnökké választásával megkezdodik az Ötödik Köztársaság (1981–1988) idoszaka.
1988. február 25. A demokratikus választások eredményeként Ro Te U volt tábornok lesz az elnök (1988–1993). 1948 óta ez az elso békés hatalomváltás Dél-Koreában. Megkezdodik a Hatodik Köztársaság idoszaka.
1988 Nyári Olimpiai Játékok Szöulban.
1993. február 25. Dél-Koreában hivatalba lép Kim Jong Szam elnök. Harminc év után o az ország elso civil elnöke.
1993 Sikeres világkiállítás Tedzsonban.
1994. július 8. Észak-Koreában meghal Kim Ir Szen. Utódja fia, Kim Dzsong Il lesz.
1995 Katasztrofális árvíz Észak-Koreában. A kormány külföldi élelmiszersegélyért folyamodik.
1997 Valutaválság Dél-Koreában, amelyen azonban viszonylag gyorsan sikerül úrrá lenni. Kim De Dzsongot, a volt ellenzéki vezért választják meg elnöknek. Ez az elso alkalom, hogy a kormányzópártot a hatalomban békés úton váltja fel egy másik párt.
2000 Kim De Dzsong dél-koreai és Kim Dzsong Il észak-koreai elnök találkozója Szöulban. A találkozó lényegi eredményeket nem hoz.
A fontosabb koreai dinasztiák
Ó-Csoszon Kr. e. 2333/Kr. e. 1121–Kr. e. 108
Három királyság Kr. e. 1. sz.–Kr. u. 668
Szilla Kr. e. 57–Kr. u. 668
Kogurjo Kr. e. 37–Kr. u. 668
Pekcse Kr. e. 18–Kr. u. 660
Egyesült Szilla 668–918
Korjo 918–1392
Li-dinasztia (Csoszon) 1392–1910
Japán gyarmati uralom 1910–1945
Koreai Köztársaság 1948–
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1948–
Forrás: Repülőszőnyeg
|
