1. tábla: Özönnövények

Azokon a területeken, amelyek állandó, de nem rendszeres emberi hatás alatt állnak - illegális hulladéklerakó helyek, felhagyott bányaudvarok, töltésoldalak, roncsolt területek - a bolygatáshoz alkalmazkodott növényfajok nagy számban jelennek meg. Jellemző rájuk a rövid élettartam (lágyszárúaknál), a nagy magprodukció, az idegen származás és a gyorsütemű terjedés (invázió). A megszállt élőhelyeken meggátolják a természetes szukcessziós (vegetációfejlődés) és regenerációs (megújulás) folyamatokat: akadályozzák a fásszárúak újulását, de a lágyszárú növényzet életlehetőségeit is minimálisra csökkentik. Visszaszorításuk rendkívül nehéz.
A Sóstó, de leginkább a Homokbánya Természetvédelmi Terület fátlan élőhelyeit a keskenylevelű ezüstfa (Elaeanus angustifolia, népi nevén olajfűz) terjedése veszélyezteti, de sajnos már megtaláljuk a bálványfa (Alianthus altissima, népi nevén ecetfa) állományait is.
Természetvédelmi szempontból a legérzékenyebb problémát az inváziós fajok természetes és természetközeli élőhelyeken való terjedése jelenti.
Ilyen özönnövény a hibrid japánkeserűfű (Fallopia x bohemica) is, amely a Sóstó szegélyén, e tábla közelében is nagy számban előfordul.
Európába először 1823-ban hozták, egy hollandi botanikus kertbe, onnan vadult el. Később dísznövényként és takarmányként is ültették. Gyökeresin keresztül kiválasztott kémiai anyagok segítségével teljes mértékben gátolja más fajok csírázását és egyedfejlődését.

Tudod-e a japán keserűfűről, hogy...
- A második világháborús csapatok a növény levelét dohány helyett használták?
- Japánban helyenként fiatal, zsenge "mandulaízű" szárát fogyasztják?
- A növény kiskertben dísznövényként történő betelepítése komoly veszélyeket okozhat: elvadulhat, féken tartása szinte lehetetlen?
- Települési környezetben károsíthatja a közlekedési infrastruktúrát: szétfeszítheti a járdákat, de gyors növekedésű gyökérzete erős útburkolaton is áthatolhat?