Székesfehérvár

18. tábla: A tanösvény története

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér Megyei Csoportjának tagjai 1986-ban kezdték el a Sóstó és Homokbánya botanikai és ornithológiai feltárását. ennek eredményeként 1990. novemberében országos védettséget kapott a homokbánya "botanikai eldorádója", a lõdombok gyurgyalag és partifecske kolóniája, és a vízmû erdõ kékvércse telepe.
Az 1991-93. évek során több tonna szeméttõl mentesítették a Homokbánya kubikgödreit a Gaja Környezetvédõ Egyesület által szervezett szemét- és hulladékgyûjtõ táborok. 1993-ban az orchideák védelmére épült az elsõ bürü a nagy kubikgödörben, de a híd faanyagát felügyelet híján elhordták.
1996-ban a Zöld Kerekasztal Társaság (ZKT) és a Herosz Fejér Megyei Szervezete segítségével létrejött az elsõ botanikai tanösvény. Ezen elsõ információs táblát a Herosz, a Duna-Ipoly Nemzeti PArk Igazgatósága és a ZKT állította 1998-ban a Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület bemutatására. Az ösvényt kialakító táborok diákjai három nyarat végig dolgoztak az elsõ nyomvonal kialakításán, de a karbantartás forrás hiányában elmaradt, és az ösvényeket benõtte a növényzet.
1999-ben a Zsombék Természetkutató Egyesület (TKE) elkészítette a Sóstó védetté nyilvánítási dokumentációját, amely 2003. januárjában lett helyi jelentõségû természetvédelmi terület.
2000-ben a Zsombék TKE tervezte meg a Sóstó és a Homokbánya bemutatását célzó tanösvény nyomvonalát és tájékoztató tábláit, majd az Alcoa alapítvány anyagi támogatásával vett igazi lendületet a területfejlesztés. 2001. tavaszán került átadásra az elsõ 5 km-es tanösvényszakasz, 8 db információs táblával, 110 méter bürüvel és egy madármegfigyelõ kilátóval a Sóstó északi medencéjében, 2002-ben 6 tábla, és a sziget körül 150 méter bürü épült. 2003-ban 4 db tábla, és 70 méter bürü készült el, avlamint bõvült a nyomvonal 1,3 km-rel. 2003-ban épült meg a nyitott erdei tanterem a szigeten, valamint a keleti és a nyugati bejáratot õrzõ "Kócsag-kapuk", melyeket a látogatók "zsiráfnak" becéznek.
2004. õszén allt a természet szolgálatába a "Zöldtanya" (késõbb információs központ és tájmúzeum), az udvarán sátorozási lehetõséggel. 2005. tavaszán került átadásra a Szárcsa úti bürü folytatásaként a "Kócsag-torony". A tanösvény záró 700 méteres szakasza a stadion mellett épül majd, a tervezõk reményei szerint még 2005-ben.


	18. tábla: A tanösvény története A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér Megyei Csoportjának tagjai 1986-ban kezdték el a Sóstó és Homokbánya botanikai és ornithológiai feltárását. ennek eredményeként 1990. novemberében országos védettséget kapott a homokbánya "botanikai eldorádója", a lõdombok gyurgyalag és partifecske kolóniája, és a vízmû erdõ kékvércse telepe. Az 1991-93. évek során több tonna szeméttõl mentesítették a Homokbánya kubikgödreit a Gaja Környezetvédõ Egyesület által szervezett szemét- és hulladékgyûjtõ táborok. 1993-ban az orchideák védelmére épült az elsõ bürü a nagy kubikgödörben, de a híd faanyagát felügyelet híján elhordták. 1996-ban a Zöld Kerekasztal Társaság (ZKT) és a Herosz Fejér Megyei Szervezete segítségével létrejött az elsõ botanikai tanösvény. Ezen elsõ információs táblát a Herosz, a Duna-Ipoly Nemzeti PArk Igazgatósága és a ZKT állította 1998-ban a Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület bemutatására. Az ösvényt kialakító táborok diákjai három nyarat végig dolgoztak az elsõ nyomvonal kialakításán, de a karbantartás forrás hiányában elmaradt, és az ösvényeket benõtte a növényzet. 1999-ben a Zsombék Természetkutató Egyesület (TKE) elkészítette a Sóstó védetté nyilvánítási dokumentációját, amely 2003. januárjában lett helyi jelentõségû természetvédelmi terület. 2000-ben a Zsombék TKE tervezte meg a Sóstó és a Homokbánya bemutatását célzó tanösvény nyomvonalát és tájékoztató tábláit, majd az Alcoa alapítvány anyagi támogatásával vett igazi lendületet a területfejlesztés. 2001. tavaszán került átadásra az elsõ 5 km-es tanösvényszakasz, 8 db információs táblával, 110 méter bürüvel és egy madármegfigyelõ kilátóval a Sóstó északi medencéjében, 2002-ben 6 tábla, és a sziget körül 150 méter bürü épült. 2003-ban 4 db tábla, és 70 méter bürü készült el, avlamint bõvült a nyomvonal 1,3 km-rel. 2003-ban épült meg a nyitott erdei tanterem a szigeten, valamint a keleti és a nyugati bejáratot õrzõ "Kócsag-kapuk", melyeket a látogatók "zsiráfnak" becéznek. 2004. õszén allt a természet szolgálatába a "Zöldtanya" (késõbb információs központ és tájmúzeum), az udvarán sátorozási lehetõséggel. 2005. tavaszán került átadásra a Szárcsa úti bürü folytatásaként a "Kócsag-torony". A tanösvény záró 700 méteres szakasza a stadion mellett épül majd, a tervezõk reményei szerint még 2005-ben.