Székesfehérvár

17. tábla: Sárkánykúti-dûlõ

A Fehérvári Erdészet által közjóléti céllal telepített erdõben sétálgatva számos érdekes fafajjal találkozhatunk: a csertölgy (Qercus cerris), a kocsányos tölgy (Qercus robur), a magyar kõris (Fraxinus angustiofilia subsp. pannonica) és a fekete fenyõ (Pinus nigra) mellett a Kínából származó csörgõfa (Koelreutera paniculata) csalogatja virágzáskor a nektárgyûjtõ rovarokat. A pikkelyszerû levelekkel rendelkezõ szürke tamariska (Tamarix ramosissima) nem véletlenül került a Sóstó partjának környékére: jól tûri a sós talajt. A közönséges dió (Juglans regia) megjelenését a Vízmû erdõben régebben a kolóniát alkotó vetési varjaknak köszönhetjük.
A cserjeszintet alkotó közönséges orgona (Syringa vulgaris), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), sóskaborbolya (Berberis vulgaris), fagyal (Ligustrum vulgare) és a védett törpe mandula (Prunus tenella) sok énekesmadárnak - õszapó (Aegithalos caudatus), ökörszem (Troglodytes troglodytes), tengelic (Carduelis carduelis), cinegék (Parus spp.) - biztosítanak búvó- és táplálkozó helyet. A keskenylevelû ezüstfa (Elaeagnus angustfolia), közismertebb nevén "olajfûz" olajos terméke a vonuló vendégként hozzánk érkezõ fenyõrigó (Turdus pilaris) és az állandó fekete rigó (Turdus merula) kedvelt csemegéje télvíz idején.
Az erõ sûrûjében ver tanyát, és kotorékban lakik e terület csúcsragadozója, a (Vulpes vulpes), amelyet alkonyatkor és kora hajnalban figyelhetünk meg a kanyargó ösvényen haladva. Az igazán rejtett életmódot élõ borz (Meles meles) is színesíti a terület állatvilágát.

Tudod-e hogy...

- A közjóléti erdõkben a gazdasági funkciókat háttérbe szorítva az erdõ célja a kikapcsolódás, üdülés, pihenés biztosítása?
- Az ezüstfa hazánkba a török uralom idején került, és szárazság ellen úgy védekezik, hogy aszály idején lombkoronája 70%-át is ledobhatja?
- A szikes-sós talajban élõ szürke tamariska a szervezetére felesleges mennyiségû sót a levelén képes kiválasztani?
- Egy ültetett fasor zajtompító hatása akár 20 decibelt is elérhet?


	17. tábla: Sárkánykúti-dûlõ A Fehérvári Erdészet által közjóléti céllal telepített erdõben sétálgatva számos érdekes fafajjal találkozhatunk: a csertölgy (Qercus cerris), a kocsányos tölgy (Qercus robur), a magyar kõris (Fraxinus angustiofilia subsp. pannonica) és a fekete fenyõ (Pinus nigra) mellett a Kínából származó csörgõfa (Koelreutera paniculata) csalogatja virágzáskor a nektárgyûjtõ rovarokat. A pikkelyszerû levelekkel rendelkezõ szürke tamariska (Tamarix ramosissima) nem véletlenül került a Sóstó partjának környékére: jól tûri a sós talajt. A közönséges dió (Juglans regia) megjelenését a Vízmû erdõben régebben a kolóniát alkotó vetési varjaknak köszönhetjük. A cserjeszintet alkotó közönséges orgona (Syringa vulgaris), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), sóskaborbolya (Berberis vulgaris), fagyal (Ligustrum vulgare) és a védett törpe mandula (Prunus tenella) sok énekesmadárnak - õszapó (Aegithalos caudatus), ökörszem (Troglodytes troglodytes), tengelic (Carduelis carduelis), cinegék (Parus spp.) - biztosítanak búvó- és táplálkozó helyet. A keskenylevelû ezüstfa (Elaeagnus angustfolia), közismertebb nevén "olajfûz" olajos terméke a vonuló vendégként hozzánk érkezõ fenyõrigó (Turdus pilaris) és az állandó fekete rigó (Turdus merula) kedvelt csemegéje télvíz idején. Az erõ sûrûjében ver tanyát, és kotorékban lakik e terület csúcsragadozója, a (Vulpes vulpes), amelyet alkonyatkor és kora hajnalban figyelhetünk meg a kanyargó ösvényen haladva. Az igazán rejtett életmódot élõ borz (Meles meles) is színesíti a terület állatvilágát. Tudod-e hogy... - A közjóléti erdõkben a gazdasági funkciókat háttérbe szorítva az erdõ célja a kikapcsolódás, üdülés, pihenés biztosítása? - Az ezüstfa hazánkba a török uralom idején került, és szárazság ellen úgy védekezik, hogy aszály idején lombkoronája 70%-át is ledobhatja? - A szikes-sós talajban élõ szürke tamariska a szervezetére felesleges mennyiségû sót a levelén képes kiválasztani? - Egy ültetett fasor zajtompító hatása akár 20 decibelt is elérhet?