19. tábla: Vízi gerinctelenek

Vizeinkben a táplálékhálózat meghatározó elemei a gerinctelen állatközösségek. A vízterek biológiai minőségi meghatározásában is igen fontos szerepük van.
Vízinövényekkel, élőbevonattal, algákkal, növényi törmelékkel táplálkozik a mocsári nagy csiga (Limnaea stagnalis), amelynek háza a növényekkel sűrűn benőtt vizekben karcsúbb, míg ott, ahol szabadon mozoghat szélesebb. Mocsarakban, iszapos fenekű tavakban él a mocsári fialló csiga (Viviparus viviparus). Álló és lassan folyó, növényekkel gazdagon benőtt vizeket kedveli a nagy tányércsiga (Planorbarius corneus), fő tápláléka a moszatok és a víz fenekén található szerves törmelék (detritusz).
A rovaroknak általában a lárváik fejlődnek a vízben, de számos csoport imágója (kifejlett rovar) is vízi életmódot folytat. A víz felszínén futkározik négy hátulsó, hosszú, vékony lábával az egyszínű fekete tavi molnárpoloska (Gerris lacustris). Állóvizeinkben közönségesnek tekinthető a víziskorpió (Nepa cinerea). Teste jellegzetesen lapított, potrohán hosszúra nyúlt légzőcső látható, feltűnőek a ragadozólábakká módosult első lábak, amelyek a zsákmány megragadására szolgálnak. Halivadékot is képes zsákmányolni a sárgaszegélyű csikbogár (Dytiscus marginalis).
Júniustól októberig találkozhatunk a helikopter módjára, sokszor hangosan repülő változatos színű szitakötőkkel, amelyek lárvái ragadozó életmódot folytatnak.
A kétszárnyúak közül elsősorban árvaszúnyogok, csípőszúnyogok és zengőlegyek lárváinak előfordulására számíthatunk.

Tudod-e hogy...

- A hanyattúszó poloskát víziméhnek is nevezik, mert erős szájszervével képes átszúrni az emberi bőrt is?
- A víziskorpiónak sajátos hidrosztatikus szerve van, amellyel érzékeli a vízmélységet, fontos, hogy a légzőcső még éppen elérje a víz felszínét?
- Az éles csiga (Planorbis planorbis) tüdős csiga révén, időnként a víz felszínére kapaszkodva köpenyüregébe levegőt szív?
- A mocsári fialló ciga elevenszülő, a kikelő fiatal csigákat a vízbe hullatja?