Main Content
A vajdasági magyar cserkészet története
Szövetségünk cserkészmúltja a magyar cserkészet első szívdobbanásáig vezethető vissza. Vajdasági magyar cserkészként büszkén emlékezünk vissza a magyar cserkészet születésének évére, 1910-re. A Nagybecskereken megjelenő Torontál című politikai napilap 1910. július 14-én, csütörtökön megjelenő számában felröppen egy hír: "A nagybecskereki községi főgimnázium 228 oldalon megjelent kötetet kitevő értesítőjét értékessé teszi Králik László tanárnak a Boy Scouts, az angolok legújabb ifjúsági egyesületéről írt szép ismertetése, amely az értesítőből 134 oldalt foglalt el.
Akit nevelési kérdések általában érdekelnek, az igaz érdeklődéssel fogja figyelemmel olvasni, hogyan próbálják Angliában azt a fontos iskolai kérdést megoldani, hogy a középiskolákban a szellemi művelés túltengésének gátat emeljenek, és többet törődjenek az ifjúság testi és erkölcsi nevelésével. Az egyesület tagjai 12-18 éves fiúk, akikkel szemben igen nagy követelésekkel lépnek fel. Meg kell nekik ismerkedniök az élet mindennemű követelményeivel, kint kell nekik a szabadban tartózkodniok, meg kell tanulniok kunyhót építeni, fát vágni, tüzet rakni, sütni, főzni, csónakázni, kerékpározni, úszni, gyalogolni. Embereket, állatokat megfigyelni. Meg kell tanulnia a higienikus életmód szabályait, testét mindenféle játékokkal és sportokkal edzenie kell stb. stb. Mindezt az ifjak a szabad délutánokon, a vasár- és ünnepnapokon és a nagy szünidőben gyakorlatilag sajátítják el. Hogy mennyit és mit lehetne a cikkben mondottakból nálunk megvalósítani, arról sokat lehetne beszélni. Az igen szép, tanulságos cikk olvasását ajánljuk mindazoknak, akik modern tanügyi kérdések iránt érdeklodnek."
A feltett kérdésre a történelem hozta meg a választ. Králik tanár úr kezdeményezése futótűzként terjedt el az egész országban. A magyarul megjelentetett Boy Scouts ismertetése alapján, országszerte megindul a cserkészmunka.
A nagybecskereki piarista gimnáziumban Králik tanár úr vezetésével próbálják tettekre váltani Bi-Pi cserkészeszméit. Legértékesebb tárgyi emlékünk ebből a korszakból, a nemrégiben megtalált Nagybecskereki Cserkész-ezred zászlója. A zászlón látható cserkészliliom, mely a Magyar Cserkészszövetségben 1919-ig volt használatban, arról tanúskodik, hogy a magyar cserkészet legősibb zászlója van a birtokunkban.
A vajdasági magyar cserkészet virágzását az 1920-as év törte derékba. A trianoni békeszerzodést követően távozni kényszerültek a piaristák a vezetésük alatt álló nagybecskereki gimnáziumból. Távozásuk nagy űrt hagyott maga után a délvidéki magyar cserkészetben. A vezetés hiánya miatt szervezetlenül, a csapatparancsnokok találékonyságától függően muködtek a cserkészcsapatok. Ezekben az években a helyi szerb fiatalság körében is megindul a cserkészmunka. Ennek eredményeképpen 1928-ban megalakul a Jugoszláv Cserkész Szervezet (Skautska Organizacija Jugoslavije), melynek keretében magyar cserkészcsapatok is működnek.
1941 újabb változást hoz a Délvidék, és ezáltal a délvidéki magyar cserkészek életében is. Bácska újra Magyarország része. Újult erővel, határtalan lelkesedéssel lendülnek neki a cserkészmunkának. Beindul a vezetőképzés is. Még ma is sokan emlékeznek vissza a palicsi Bezerédy parkban szervezett vezetoképző táborokra.
Az 1941. áprilisi délvidéki katonai bevonulást a bácskai magyarság úgy élte meg, mint a Délvidék visszatérésének kezdetét, és lelkesen, nagy örömmel üdvözölte. A jelenleg 70 év körüli öregcserkészek élő tanúi annak, hogy a meglévő cserkészcsapatok megújuló lendülettel tevékenykedtek és nagy számban alakultak új csapatok is. A Délvidék cserkészifjúsága szinte semmit sem tudott az anyaországi cserkészet nehézségeiről, azokról a vívódásokról, amelyek a cserkészetnek a honvédelembe és a leventemozgalom félkatonai alakulataiba való beolvasztására irányultak. 1941 előtt fel sem merült, hogy a magyar cserkészet kilépjen a nemzetközi cserkészszervezetből, akadály nélkül viselték az angol mintájú cserkészkalapot - bár maga Teleki Pál helytelenítette a Trianon miatti nemzeti gyász jeléül szolgáló árvalányhaj kitűzését a cserkészkalapra: "Ne viseljünk gyászszalagot, sorsunk nem mindenkit érdekel!" A bácskai cserkészcsapatok a szegedi V. kerülethez lettek csatolva, amelyhez Csongrád, Arad-Torontál, Csanád és Bács-Bodrog vármegyék tartoztak. A meglévő cserkészcsapatok mellé sorra alakultak az új csapatok. Szabadkán pl. három (a 131. sz. Török Bálint, a 600. sz. Hadik András, és a 678. sz.), Újvidéken a Hunyadi János és Rozgonyi Cicelle, Zomborban a 733. sz. Hollós Mátyás, Bajmokon az 578. sz. Zrínyi Miklós csapatok tevékenykedtek: a Tisza mente minden nagyobb helységében, pl. Zentán (622. sz. Szent István) és Kanizsán (644. sz. Hunyadi János) találunk cserkészeket, Kulán a 649. sz. Kiss József cserkészcsapat működött. Őrsvezetői tanfolyamok szerveződtek Palicson (a Bezerédi parkban), Zomborban, de sokan részt vettek a kerület Szegeden rendezett őrsvezetői tanfolyamain is.
A cserkésztáborokban általában száznál többen vettek részt, főleg a Paticsi-tó partján. Itt pl. 1943-ban a szabadkai három csapat kétszáz cserkésze táborozott. Jelentős színfoltja volt ezeknek az éveknek a Bácskába telepített bukovinai csángók falvai mellett helyet kapó anyaországi és bácskai cserkészek tábora, amelyben Galambos Ireneus bencés tiszt vezetésével nemcsak a csángók szokásaival, énekeivel ismerkedhettek, hanem segítettek nekik az aratásban és a házimunkák elvégzésében is. 1941-1943 között ötszáz cserkész ütötte fel sátrát ezekben a "csángó táborok"-ban.
A délvidéki ifjúság körében a cserkészek kezdték a "regöscserkészet" keretében a népszokások kutatását, a népdalok és néptáncok tanulását. Ezekben az években a népdal és a néptánc olyan neves szakemberei foglalkoztak a bácskai cserkészekkel, mint Volly István és Molnár István.
A zsidó és a nemzetiségi cserkészek iránti tolerancia szellemét és gyakorlatát ebben a három évben ápolta legtöbb bácskai cserkész; a helyi vezetők állandóan tájékoztatták a Szövetséget a délvidéki cserkészet sajátos fejlődéséről, kérték a nemzetiségi cserkészek iránti tapintatos magatartást. Bánátban, amely a németek által megszállt Szerbia keretében maradt, a cserkészek félig illegalitásban éltek, ki voltak téve a náci Hitlerjugend állandó zaklatásainak. Ennek ellenére iparkodtak megtartani összejöveteleiket, mindent megtettek, hogy az elhurcolástól megvédve elrejtsék zsidó és szerb cserkésztestvéreiket.
Sajnos az öröm nem tarthatott sokáig. Az 1944. pünkösdjén, a palicsi Bezerédi parkban tartott 3 napos őrsvezető továbbképző tábor az utolsó találkozás a dél-magyarországi cserkésztestvérekkel. A Délvidéket végleg elszakítják Magyarországtól.
A hatalomra került ateista diktatúra nem sokáig tolerálta az istenhitre alapuló délvidéki magyar cserkészetet.
A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség 1989-től napjainkig
Vajdaságban a cserkészek mozgolódása 1988-ban kezdődött a bánáti Muzslyának a szalézi szerzetesek által vezetett plébániáján, Kalapis Sztojan szalézi szerzetes pap irányításával. Kalapis Sztojan mellett a szerveződés aktív tagjai voltak Gabona Ferenc, Zanai Imre, Juhász István, Mezei Attila. 1990 nyarán tartják meg első cserkésztáborukat. Ekkor kezdődtek a tárgyalások a cserkészszervezet alapszabályáról. 1991-ben tartják meg első közgyűlésüket, felolvassák a statútumot és megválasztják a tisztségviselőket. A belügyminisztérium 1992. május 5-én, 27/92 sz. alatt Zrenjaninban elfogadja a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség Statútumát, és ezzel engedélyezi nyilvános működését. 1992 júliusában Gabona Ferenc és Varga Zoltán részt vettek a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tisztképző táborában, ugyanitt 1993 júliusában Zanai Imre és Kalapis Sztojan is, a tábor elvégzése után cserkésztisztekké lettek avatva. 1993 nyarán megkezdték Muzslyán az őrsvezetőképző tanfolyamot, majd 1995 augusztusában a segédtisztképzést is. Az első csapatok Muzslyán és környékén alakultak meg 1991-től. A csapatalapítás a toborzások módszerén alapult: amikor létrejöttek a föltételei (fenntartó testület, legalább 12 jelentkező, megfelelő képesítéssel rendelkező vezető), a Szövetség ügyvezető elnökségének engedélyével megalakulhatott a csapat. A magyar hagyományokat kovetően a történelem nagyjainak a nevét vette föl egy-egy csapat. Hogy a csapatoknak majdnem a fele egy-egy jeles egyházi személyiségről van elnevezve, arra utal, hogy még ma is az egyházi közösségek viselik a csapatfönntartás jelentős részét. Az egyes csapatok száma a megalakulás sorrendjét követi, és egy csapat megszünése után annak a számát egy újonnan megalakuló csapat kaphatja. A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség keretében jelenleg 5 cserkészkörzetben 37 cserkészcsapat muködik.
