Kecskemét városfejlesztése
„A
várospolitika az erőforrások, termékek és mozgások közötti viszonyok
vizsgálatával foglalkozik és arra törekszik, hogy olyan célkitűzéseket
és szolgáltatásokat hozzon létre, amelyek a fenntartható fejlődés
átfogó perspektíváján belül előmozdítják a város, annak szervezeti és
lakosi fejlődését”. VÁROSÉPÍTÉS=várospolitika+városfejlesztés+városrendezés+igazgatás+üzemeltetés Ezek az alapvető elvek szerepelnek a 1997-2010-es fejlesztési tervben.
Kecskemét város fejlődéstörténete dióhéjbanElső
emlékek Ptolemaiosz Claudiustól származnak. Majd jászok által lakott
terület Partiscum néven válikismerté. Hun, majd avar uralom után a
magyarok a X. században megszállják a D.-T. közét, s már a XII.-XIII.
századra egy kis faluhálózat volt kialakulóban (Ballószög és
Hetényegyháza neve őrzi). A tatárjárás alatt teljesen megszűnik
létezni, de már Nagy Lajos az általa kibocsátott oklevélben
„oppidiumként” mezővárosként illeti 1368-ban. A török idők alatt hász
város, s szinte az egyetlen jelentős település a D.-T. közén A
XVI.-XVII. századtól megindul jelentős terület- és lakosságszám
növekedése. A városra a szabálytalan, halmazos belső lesz a jellemző,
melyet a külső várost övező gyűrűben óláskertek övezete vesz körül,
mely a későbbi tanyás településmód előfutárának tekinthető. A
XVIII. században tovább folytatódik a város növekedése, elsősorban az
északi várostest gyarapszik. A XIX. Század elejétől megkezdődnek a
mérnökileg szabályozott városrészek telepítése: Tabán és Újváros,
Rávágy és Muszály, Külső-Máriaváros (egykori szőlők helyén). A
XIX.-XX. Századra a gabonatermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés
kerül előtérbe, s létrehozza a még ma is jellemző tanyás
településszerkezetet. Ugyanakkor az élelmiszeripar és a kereskedelem is
fejlődik. A
XIX. század végén, a XX. század elején nagyszabású városrendezési
beavatkozás történik, melynek hatására megépül a főtércsoport, a
Rákóczi út, kiépül emeletesen a Nagykőrösi utca, s végeredményben egy
országosan jelentős eklektikus-szecessziós lakóterület alakul ki. A
terveket a közép-és barokk kor emlékeinek (pl. Ferences-templom,
Piarista-templom és Rendház), valamint a klasszicista és romantikus
alkotások(pl. Ókollégium, Zsinagóga(ma Technika Háza))
figyelembevételével alakították. A legjelentősebb alkotások közül
kiemelendő a Lechner Ödön Városházája, Márkus Géza Cifrapalotája,
valamint a fiatal Mende Valér által tervezett Újkollégium és
Luther-palota.
 A belvárost a Nemzeti Örökség Bizottsága 1990-ben védendő műemléknek és a nemzeti örökség részének nyilvánította. A háború miatt a Széchenyi tér DNY-i felének ill. a Rákoczi út befejezése későbbre maradt. A
kivezető főutcák átépülése „L” alakban, kerítések és kapuk által
határolva félig zártsorú beépítéssel történt, mely az alföldi
mezővárosokra olyannyira jellemző (pl. Csongrádi u., Batthyány u.). Az
ívesen hajladozó, törtvonalú úthálózat a jellemző. Sajátos utak és
terek együttese a város, melynél az egykori szárazmalmok(82db) helyére
térbővítményes v. tölcsérszerűen kiszélesedő utcák, ill. zsákutcák
épültek. Érdekes sajátosság a sok kis tér, melyek térfalakkal
lehatárolva, egységesen jöttek létre. A
város térszerkezetére a sugaras szerkezetű városközpont a jellemző,
melyet K-ről a Bp.-Szeged vasútvonal zár, a többi irányból szabályos
osztású lakóterek gyűrűje határolja. A városépítkezésre sokáig a sponteanitás volt a volt a jellemző, de a tűzvészek az építkezéseket szabályozott mederbe terelték. 1893-ban
születik a város Első Általános Szabályozási Terve, melyet csak
1907-ben fogadnak el véglegesen, s mely az úthálózat korszerűsítését, a
csatorna- és ívóvízhálózat fejlesztését tűzi ki fő célul. 1957-ben
születik meg a Városépítési Tervező Vállalat „szerény rendezési terve”,
mely a főutat a város főterén akarja keresztülvinni.. Az 1967-ben
készült ÁRT terv kijelöli a tervezett autópálya útvonalát, helyben
hagyja a meglévő körútrendszer, meghatározza az 5. számú főút városon
átmenő szakaszát ill. 15-30 év távlatában az építkezési és
környezetvédelmi lépéseket. 1990-ben ezeket felülvizsgálják. A
nagyszabású építési tilalmak feloldása történik ill. kitűzik célként a
belváros forgalommentesítését. 1993-ban születik az ország első
általános rendezési terve, mely nem csak a belterületek, hanem a
külterületek problémáját is „boncolgatja” (egész agglomeráció
kérdésében). Az új rendezési terv a Homokbánya területére kívánja az
Universitast elhelyezni, az egykori szovjet laktanya részén kívánja
felépíteni az új Ének Zenei Iskolát, s a déli iparterületen új Ipari
Park létrehozását hangsúlyozza. Szerencsére ezen tervek mindegyike
megvalósult!! A
szocializmus idején kiemelt felsőfokú központ, melynek végleges
területe 31137ha Hetényegyháza(1981) és Matkó(1989) a belső
várostesthez való csatolásával valósult meg.
A 1997-2010-es fejlesztési terv, az utóbbi 10 év jelentős fejlesztései, társadalom és gazdaságAz
1997-2010-es fejlesztési terv számtalan beruházás és fejlesztés
fontosságát hangsúlyozza. Ezek közül a jelentősebbeket említeném.
Elkészült a kiskörút a városházát közvetlen elkerülő szakasza. Jelentős
főtér rekonstrukció történt, melynek keretében a városháza is
felújításra került. Fontos lépés volt a máriahegyi kistérség
közúthálózatának fejlesztése 17 ezer m2. A közmunkaprogram
megvalósulásának keretében 79 munkanélküli foglalkoztatása. Napjainkban
fejezik be Kecskemét és agglomerációjának szennyvízhálózat-kiépítését.
A nagy volumenű projekt mintegy 10600 háztartást érintett, s elsőként
az országban Kecskemét belterületének csatornázottsága,
szennyvíztisztítás és szennyvíz újrahasznosítása eléri a 100%-ot. A
kiépülő gerincvezeték 161600m hosszú. Társadalmi
és kulturális szempontból is fontos fejlesztések zajlottak az elmúlt
években. Kiemelendő az Erdei Ferenc Művelődési Központ ön erőből
történő fejlesztése, a Széktói Stadion és a Széktói Strand felújítása,
valamint a még most is tartó Városi sportcsarnok újjáépítés. Külön
kiemelendő a Kandó K. középiskola tornatermének megépítése, mely a NSH
támogatásával ún. PPP(Public Private Partnership) keretében zajlott le. Kiemelendő
a mozgássérültek irányába tett akadálymentesítési programok(Uszoda,
Otthon Mozi) sikeressége, valamint a számtalan játszótér és városi park
felújítása. 2004 és 2006 között valósult meg az „egy orvos, egy
rendelő” program, melynek kertében sor került a Hunyadi-, Széchenyi-,
Műkertvárosi, valamint a Rávágy téri rendelők felújítására. Fontos
az ipari parkok szerepe: a KÉSZ Ipari Park, s annak legfőbb
háttérbázisát képező, 30 éves múltú acélszerkezet-gyártó üzem mintegy
400 főt foglalkoztat, jórészt exportra termel, s az elmúlt 3-4 évben
mintegy 30 milliárdos árbevételel rendelkezik. A Déli Ipari Park még
kialakulóban van. 1996-tól üzemel 11 szolgáltató vállalkozás(járműipar,
élelmiszeripar, raktározás, elektronikai termék-gyártás) aktív
részvételével. Már
a századforduló óta Kecskemét egyik sajátos profilját adja az
élelmiszeripar és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások ill.
kiskereskedelem. Kmét. mintegy 108 ezer lakosára 1474 kiskereskedelmi
bolt jut. A nagy bevásárló központok közül az Auchan és a Tesco
képviselteti magát, melyek jelentős infrastrukturális fejlesztéseket is
eszközöltek. A kisebb alapterületű ellátó-üzleteket az Interfruct és a
Metro képviseli. Nem rég épült meg az Interspar és a Rewe csoporthoz
tartozó Penny Market diszkontárúház. Kiemelendő még a Kaiser’s exkluzív
szupermarketje, 2 barkácsáruház (Baumax, Praktiker), valamint két
jelentős bevásárlóközpont: a megépítésével, tájidegen kinézetével és
egyes feltételezett gazdasági visszaélésekkel sok ellenérzést kiváltó
Malom Center, valamint a Pólus Róna, melynek nagy része az Auchan
kezében van. Kecskemét egyik jelentős helyi cége az Univer, mely közel
60 éves múltra tekint vissza. Az évek alatt bolthálózata országos
hálózattá nőtte ki magát, s fő profilján kívül elkezdett foglalkozni a
különböző konzervtermékek gyártásával, melyet elsősorban saját
boltjaiban értékesít. Érdemes még megemlíteni a Gallifoodot, mely az
első termelői tulajdonú feldolgozóüzem, mely pulykafeldolgozással
foglalkozik. S persze nem szabad megfeledkezni a Kecskeméti
Konzervgyárról. A
gépipari cégek közül kiemelendő a Knorr-Bremse Fékrendszer Kft., mely
még az 1970-es években SZIM gyárként üzemelt. Mintegy 700 főt
foglalkoztat, fő profilja pneumatikus fékrendszerek, a felfüggesztési-
és segédberendezések gyártása. Fontos beszállítója a Daimler Chryslert,
a Man-nek és a Scania-nak. Kutatás és fejlesztés is folyik a
kecskeméti gyárban. A
gépipari cégek közül még árbevétele alapján jelentős az Anóflex-Knott
Kft. A villamos gép- és berendezésgyártás területén élen jár a Phoenix
Mecano Kft., amely 2002-ben egy 8000 m2-es gyártócsarnokot adott át. Az
oktatási szempontból is jelentős változások zajlottak az elmúlt
években. A rendszerváltás után számtalan iskola újra egyházi tulajdonba
került, számos felújítás történt ill. új iskola épült. ÉZI és ÁZI ill.
a homokbányai Univerzitás keretében új intézmények épültek, ill. a
felsőoktatás utóbbi években tapasztalható expanziójával párhuzamosan
Kecskeméten is jelentékenyen bővült a felsőoktatásban résztvevők
száma(3445hallgató). Kecskeméti Főiskola (GAMF, Kertészeti Főiskolai
Kar, Tanítóképző Főiskolai Kar); ill. Károly Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kara. Jelentékeny foglakozási átrétegződés következett be a társadalomban a rendszerváltás óta: Közel
20% dolgozik a foglalkoztatottaknak az ipar ill. az építőipar
területén, 26% a kereskedelemben ill. 40 % egyéb szolgáltatási
területeken. A
városban 3393 fő (2005) a regisztrált munkanélküliek száma, de
kiemelendő, hogy időszakosan tavasszal ill. nyáron csökken ezek száma
az élelmiszeripar ill. a mezőgazdaság időszakos munkáinak köszönhetően.
Jellemző, hogy még a rendszerváltás után 1993-ban, több, mint 6000
munkanélküli volt; azóta az új cégek betelepülése elsősorban a
kvalifikált munkaerőt szívja fel. Kecskemétet is a természetes fogyás
jellemzi, de legalább a vándorlási egyenleg pozitív(a bevándorlások
száma nagyobb, mint a kivándorlásoké).

A 2007-2013-as gazdasági program, Kecskemét város pénzügyi helyzete, költségvetéseNemrég
fogadták el Kecskemét város 2007-től 2013-ig szóló módosított gazdasági
programját, mely több mint 300 oldalon keresztül taglalja szükséges
intézkedések fontosságát. A
tervezet egy vezetői összefoglalóval kezdődik, mely a városfejlesztési
koncepció helyzetértékelő részének aktualizálásával foglalkozik,
emellett kitér Kecskemét térbeli helyzetére(vonzáskörzetek,
kistérségek, megyei jogú városi státusz), ezután a gazdasági program
szakmai kereteit taglalja, különös tekintettel a meglévő jogi háttére
ill. a 2010-ig meglévő uniós prioritásokkal. Ezután kitér a
vállalkozások helyzetére, a városüzemeltetés főbb célkitűzéseire,
foglalkoztatás, munkaerőhelyzet, oktatás-képzés, befektetés-ösztönzés,
adó- és támogatáspolitika, városmarketing és a városfejlesztés
áttételes területeinek fontosságára. A harmadik fő részben a
városfejlesztés stratégiai programelképzeléseinek struktúrahálóját
vázolja fel, melyben a versenyképesség javításának(általános
versenyképesség javítása, infrastruktúra fejlesztés ), a területi
kohézió(regionális versenyképesség javítása, integrált vidékfejlesztés
stb…), élhető környezet(környezetvédelmi program, megújuló
energiaforrások, városias környezet fejlesztése), és a megújuló
társadalom(emberi erőforrások fejlesztése, humáninfrastruktúra) 4-es
prioritását hangsúlyozza. A
legfrissebb költségvetés kiemeli, hogy a megszorító intézkedések révén,
az szja eddigi 10%-a helyett csak 8% lesz a helyben maradt rész, míg
40%-ról 32%-ra csökken a normatív rész marad az önkormányzatok
kezelésében. Az így meglévő kiesés több mint 580 millió forint. Nem
írnak elő kötelező érvényű reformokat ill. tartalékképzést. Átalakul a
normatív állami támogatások rendszere, bevezetik az ún.
teljesítménymutatót, mely az ellátottak létszámától teszi függővé az
így megitélt összeget. Közoktatási területeken marad, míg
szociális ill. az ún. alapfeladatokhoz tartozó normatív támogatások
összege csökken. Az így várható kiesés:123 millió forint. Helyi adók
ill. illetékek tekintetében közel 5 milliárdos iparűzési adó bevételre számítanak, míg illeték terén több mint 700 millió forintra. Sok más helyen persze romlanak a lehetőségek. A város hitelállomány 2006. végén: 3,7 milliárd forint. Össszeségében:
„A 2007. évi költségvetési törvény által meghatározott keretek, a saját
bevételi források csökkenése, valamint a város hitelállománya rendkívül
szűk mozgásteret biztosít a következő évben. A
város fenntartásában működő intézmények finanszírozásában, a
folyamatban lévő EU forrásokkal megvalósuló beruházások,
városüzemeltetési feladatok gyakorlatilag teljes egészében lekötik a
számba vett forrásokat. Valószínű, hogy az intézményi körben nem lesz
lehetőség kötött tételek meghatározására, valamint egyes előirányzatok
céltartalékba történő bevonására. Rákényszerül a város vezetése arra,
hogy az intézmények feladatmutatói, illetve a 2006. évi tényleges
adatok figyelembe vételével alakítsa ki azt az előirányzat szintet,
amellyel az intézmény gazdálkodhat 2007. évben, és mérlegelés tárgyát
képezi, hogy mi az amit finanszírozni tud.”
Források: Kecskemét város Fejlesztési Terve 1997-2010-ig Kecskemét Város Gazdaági Programja 2007-2013-ig Napi Kecskemét Gazdasági Melléklet Petőfi Népe Kecskemét Polgármesteri Hivatalának Kiadványa Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. évi költségvetési koncepciója
|