Kecskemét városfejlesztése


„A várospolitika az erőforrások, termékek és mozgások közötti viszonyok vizsgálatával foglalkozik és arra törekszik, hogy olyan célkitűzéseket és szolgáltatásokat hozzon létre, amelyek a fenntartható fejlődés átfogó perspektíváján belül előmozdítják a város, annak szervezeti és lakosi fejlődését”.

VÁROSÉPÍTÉS=várospolitika+városfejlesztés+városrendezés+igazgatás+üzemeltetés

Ezek az alapvető elvek szerepelnek a 1997-2010-es fejlesztési tervben.


Kecskemét város fejlődéstörténete dióhéjban

Első emlékek Ptolemaiosz Claudiustól származnak. Majd jászok által lakott terület Partiscum néven válikismerté. Hun, majd avar uralom után a magyarok a X. században megszállják a D.-T. közét, s már a XII.-XIII. századra egy kis faluhálózat volt kialakulóban (Ballószög és Hetényegyháza neve őrzi). A tatárjárás alatt teljesen megszűnik létezni, de már Nagy Lajos az általa kibocsátott oklevélben „oppidiumként” mezővárosként illeti 1368-ban. A török idők alatt hász város, s szinte az egyetlen jelentős település a D.-T. közén
A XVI.-XVII. századtól megindul jelentős terület- és lakosságszám növekedése. A városra a szabálytalan, halmazos belső lesz a jellemző, melyet a külső várost övező gyűrűben óláskertek övezete vesz körül, mely a későbbi tanyás településmód előfutárának tekinthető.
A XVIII. században tovább folytatódik a város növekedése, elsősorban az északi várostest gyarapszik. A XIX. Század elejétől megkezdődnek a mérnökileg szabályozott városrészek telepítése: Tabán és Újváros, Rávágy és Muszály, Külső-Máriaváros (egykori szőlők helyén).
A XIX.-XX. Századra a gabonatermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés kerül előtérbe, s létrehozza a még ma is jellemző tanyás településszerkezetet. Ugyanakkor az élelmiszeripar és a kereskedelem is fejlődik.
A XIX. század végén, a XX. század elején nagyszabású városrendezési beavatkozás történik, melynek hatására megépül a főtércsoport, a Rákóczi út, kiépül emeletesen a Nagykőrösi utca, s végeredményben egy országosan jelentős eklektikus-szecessziós lakóterület alakul ki. A terveket a közép-és barokk kor emlékeinek (pl. Ferences-templom, Piarista-templom és Rendház), valamint a klasszicista és romantikus alkotások(pl. Ókollégium, Zsinagóga(ma Technika Háza)) figyelembevételével alakították. A legjelentősebb alkotások közül kiemelendő a Lechner Ödön Városházája, Márkus Géza Cifrapalotája, valamint a fiatal Mende Valér által tervezett Újkollégium és Luther-palota.
kecskemét
A belvárost a Nemzeti Örökség Bizottsága 1990-ben védendő műemléknek és a nemzeti örökség részének nyilvánította.
A háború miatt a Széchenyi tér DNY-i felének ill. a Rákoczi út befejezése későbbre maradt.
A kivezető főutcák átépülése „L” alakban, kerítések és kapuk által határolva félig zártsorú beépítéssel történt, mely az alföldi mezővárosokra olyannyira jellemző (pl. Csongrádi u., Batthyány u.).
Az ívesen hajladozó, törtvonalú úthálózat a jellemző. Sajátos utak és terek együttese a város, melynél az egykori szárazmalmok(82db) helyére térbővítményes v. tölcsérszerűen kiszélesedő utcák, ill. zsákutcák épültek. Érdekes sajátosság a sok kis tér, melyek térfalakkal lehatárolva, egységesen jöttek létre.
A város térszerkezetére a sugaras szerkezetű városközpont a jellemző, melyet K-ről a Bp.-Szeged vasútvonal zár, a többi irányból szabályos osztású lakóterek gyűrűje határolja.
A városépítkezésre sokáig a sponteanitás volt a volt a jellemző, de a tűzvészek az építkezéseket szabályozott mederbe terelték.
1893-ban születik a város Első Általános Szabályozási Terve, melyet csak 1907-ben fogadnak el véglegesen, s mely az úthálózat korszerűsítését, a csatorna- és ívóvízhálózat fejlesztését tűzi ki fő célul. 1957-ben születik meg a Városépítési Tervező Vállalat „szerény rendezési terve”, mely a főutat a város főterén akarja keresztülvinni.. Az 1967-ben  készült ÁRT terv kijelöli a tervezett autópálya útvonalát, helyben hagyja a meglévő körútrendszer, meghatározza az 5. számú főút városon átmenő szakaszát ill. 15-30 év távlatában az építkezési és környezetvédelmi lépéseket. 1990-ben ezeket felülvizsgálják. A nagyszabású építési tilalmak feloldása történik ill. kitűzik célként a belváros forgalommentesítését. 1993-ban születik az ország első általános rendezési terve, mely nem csak a belterületek, hanem a külterületek problémáját is „boncolgatja” (egész agglomeráció kérdésében). Az új rendezési terv a Homokbánya területére kívánja az Universitast elhelyezni, az egykori szovjet laktanya részén kívánja felépíteni az új Ének Zenei Iskolát, s a déli iparterületen új Ipari Park létrehozását hangsúlyozza. Szerencsére ezen tervek mindegyike megvalósult!!
A szocializmus idején kiemelt felsőfokú központ, melynek végleges területe 31137ha Hetényegyháza(1981) és Matkó(1989) a belső várostesthez való csatolásával valósult meg.

A 1997-2010-es fejlesztési terv, az utóbbi 10 év jelentős fejlesztései, társadalom és gazdaság

Az 1997-2010-es fejlesztési terv számtalan beruházás és fejlesztés fontosságát hangsúlyozza. Ezek közül a jelentősebbeket említeném. Elkészült a kiskörút a városházát közvetlen elkerülő szakasza. Jelentős főtér rekonstrukció történt, melynek keretében a városháza is felújításra került. Fontos lépés volt a máriahegyi kistérség közúthálózatának fejlesztése 17 ezer m2.  A közmunkaprogram megvalósulásának keretében 79 munkanélküli foglalkoztatása.
Napjainkban fejezik be Kecskemét és agglomerációjának szennyvízhálózat-kiépítését. A nagy volumenű projekt mintegy 10600 háztartást érintett, s elsőként az országban Kecskemét belterületének csatornázottsága, szennyvíztisztítás és szennyvíz újrahasznosítása eléri a 100%-ot. A kiépülő gerincvezeték 161600m hosszú.
Társadalmi és kulturális szempontból is fontos fejlesztések zajlottak az elmúlt években. Kiemelendő az Erdei Ferenc Művelődési Központ ön erőből történő fejlesztése, a Széktói Stadion és a Széktói Strand felújítása, valamint a még most is tartó Városi sportcsarnok újjáépítés. Külön kiemelendő a Kandó K. középiskola tornatermének megépítése, mely a NSH támogatásával ún. PPP(Public Private Partnership) keretében zajlott le.
Kiemelendő a mozgássérültek irányába tett akadálymentesítési programok(Uszoda, Otthon Mozi) sikeressége, valamint a számtalan játszótér és városi park felújítása. 2004 és 2006 között valósult meg az „egy orvos, egy rendelő” program, melynek kertében sor került a Hunyadi-, Széchenyi-, Műkertvárosi, valamint a Rávágy téri rendelők felújítására.
Fontos az ipari parkok szerepe: a KÉSZ Ipari Park, s annak legfőbb háttérbázisát képező, 30 éves múltú acélszerkezet-gyártó üzem mintegy 400 főt foglalkoztat, jórészt exportra termel, s az elmúlt 3-4 évben mintegy 30 milliárdos árbevételel rendelkezik. A Déli Ipari Park még kialakulóban van. 1996-tól üzemel 11 szolgáltató vállalkozás(járműipar, élelmiszeripar, raktározás, elektronikai termék-gyártás) aktív részvételével.
Már a századforduló óta Kecskemét egyik sajátos profilját adja az élelmiszeripar és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások ill. kiskereskedelem. Kmét. mintegy 108 ezer lakosára 1474 kiskereskedelmi bolt jut. A nagy bevásárló központok közül az Auchan és a Tesco képviselteti magát, melyek jelentős infrastrukturális fejlesztéseket is eszközöltek. A kisebb alapterületű ellátó-üzleteket az Interfruct és a Metro képviseli. Nem rég épült meg az Interspar és a Rewe csoporthoz tartozó Penny Market diszkontárúház. Kiemelendő még a Kaiser’s exkluzív szupermarketje, 2 barkácsáruház (Baumax, Praktiker), valamint két jelentős bevásárlóközpont: a megépítésével, tájidegen kinézetével és egyes feltételezett gazdasági visszaélésekkel sok ellenérzést kiváltó Malom Center, valamint a Pólus Róna, melynek nagy része az Auchan kezében van. Kecskemét egyik jelentős helyi cége az Univer, mely közel 60 éves múltra tekint vissza. Az évek alatt bolthálózata országos hálózattá nőtte ki magát, s fő profilján kívül elkezdett foglalkozni a különböző konzervtermékek gyártásával, melyet elsősorban saját boltjaiban értékesít. Érdemes még megemlíteni a Gallifoodot, mely az első termelői tulajdonú feldolgozóüzem, mely pulykafeldolgozással foglalkozik. S persze nem szabad megfeledkezni a Kecskeméti Konzervgyárról.
A gépipari cégek közül kiemelendő a Knorr-Bremse Fékrendszer Kft., mely még az 1970-es években SZIM gyárként üzemelt. Mintegy 700 főt foglalkoztat, fő profilja pneumatikus fékrendszerek, a felfüggesztési- és segédberendezések gyártása. Fontos beszállítója a Daimler Chryslert, a Man-nek és  a Scania-nak. Kutatás és fejlesztés is folyik a kecskeméti gyárban.
A gépipari cégek közül még árbevétele alapján jelentős az Anóflex-Knott Kft. A villamos gép- és berendezésgyártás területén élen jár a Phoenix Mecano Kft., amely 2002-ben egy 8000 m2-es gyártócsarnokot adott át.
Az oktatási szempontból is jelentős változások zajlottak az elmúlt években. A rendszerváltás után számtalan iskola újra egyházi tulajdonba került, számos felújítás történt ill. új iskola épült. ÉZI és ÁZI ill. a homokbányai Univerzitás keretében új intézmények épültek, ill. a felsőoktatás utóbbi években tapasztalható expanziójával párhuzamosan Kecskeméten is jelentékenyen bővült a felsőoktatásban résztvevők száma(3445hallgató). Kecskeméti Főiskola (GAMF, Kertészeti Főiskolai Kar, Tanítóképző Főiskolai Kar); ill. Károly Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara.
Jelentékeny foglakozási átrétegződés következett be  a társadalomban  a rendszerváltás óta:
Közel 20% dolgozik a foglalkoztatottaknak az ipar ill. az építőipar területén, 26% a kereskedelemben ill. 40 % egyéb szolgáltatási területeken.
A városban 3393 fő (2005) a regisztrált munkanélküliek száma, de kiemelendő, hogy időszakosan tavasszal ill. nyáron csökken ezek száma az élelmiszeripar ill. a mezőgazdaság időszakos munkáinak köszönhetően. Jellemző, hogy még a rendszerváltás után 1993-ban, több, mint 6000 munkanélküli volt; azóta az új cégek betelepülése elsősorban a kvalifikált munkaerőt szívja fel. Kecskemétet is a természetes fogyás jellemzi, de legalább a vándorlási egyenleg pozitív(a bevándorlások száma nagyobb, mint a kivándorlásoké).

légifotó

A 2007-2013-as gazdasági program, Kecskemét város pénzügyi helyzete, költségvetése

Nemrég fogadták el Kecskemét város 2007-től 2013-ig szóló módosított gazdasági programját, mely több mint 300 oldalon keresztül taglalja szükséges intézkedések fontosságát.
A tervezet egy vezetői összefoglalóval kezdődik, mely a városfejlesztési koncepció helyzetértékelő részének aktualizálásával foglalkozik, emellett kitér Kecskemét térbeli helyzetére(vonzáskörzetek, kistérségek, megyei jogú városi státusz), ezután a gazdasági program szakmai kereteit taglalja, különös tekintettel a meglévő jogi háttére ill. a 2010-ig meglévő uniós prioritásokkal. Ezután kitér a vállalkozások helyzetére, a városüzemeltetés főbb célkitűzéseire, foglalkoztatás, munkaerőhelyzet, oktatás-képzés, befektetés-ösztönzés, adó- és támogatáspolitika, városmarketing és a városfejlesztés áttételes területeinek fontosságára. A harmadik fő részben a városfejlesztés stratégiai programelképzeléseinek struktúrahálóját vázolja fel, melyben a versenyképesség javításának(általános versenyképesség javítása, infrastruktúra fejlesztés ), a területi kohézió(regionális versenyképesség javítása, integrált vidékfejlesztés stb…), élhető környezet(környezetvédelmi program, megújuló energiaforrások, városias környezet fejlesztése), és a megújuló társadalom(emberi erőforrások fejlesztése, humáninfrastruktúra) 4-es prioritását hangsúlyozza.
A legfrissebb költségvetés kiemeli, hogy a megszorító intézkedések révén, az szja eddigi 10%-a helyett csak 8% lesz a helyben maradt rész, míg 40%-ról 32%-ra csökken a normatív rész marad az önkormányzatok kezelésében. Az így meglévő kiesés több mint 580 millió forint. Nem írnak elő kötelező érvényű reformokat ill. tartalékképzést. Átalakul a normatív állami támogatások rendszere, bevezetik az ún. teljesítménymutatót, mely az ellátottak létszámától teszi függővé az így megitélt összeget.  Közoktatási területeken marad, míg szociális ill. az ún. alapfeladatokhoz tartozó normatív támogatások összege csökken. Az így várható kiesés:123 millió forint. Helyi adók ill. illetékek tekintetében közel 5 milliárdos iparűzési adó bevételre számítanak, míg illeték terén több mint 700 millió forintra.
Sok más helyen persze romlanak a lehetőségek. A város hitelállomány 2006. végén: 3,7 milliárd forint.
Össszeségében: „A 2007. évi költségvetési törvény által meghatározott keretek, a saját bevételi források csökkenése, valamint a város hitelállománya rendkívül szűk mozgásteret biztosít a következő évben.
A város fenntartásában működő intézmények finanszírozásában, a folyamatban lévő EU forrásokkal megvalósuló beruházások, városüzemeltetési feladatok gyakorlatilag teljes egészében lekötik a számba vett forrásokat. Valószínű, hogy az intézményi körben nem lesz lehetőség kötött tételek meghatározására, valamint egyes előirányzatok céltartalékba történő bevonására. Rákényszerül a város vezetése arra, hogy az intézmények feladatmutatói, illetve a 2006. évi tényleges adatok figyelembe vételével alakítsa ki azt az előirányzat szintet, amellyel az intézmény gazdálkodhat 2007. évben, és mérlegelés tárgyát képezi, hogy mi az amit finanszírozni tud.”




Források:
Kecskemét város Fejlesztési Terve 1997-2010-ig
Kecskemét Város Gazdaági Programja 2007-2013-ig
Napi Kecskemét Gazdasági Melléklet
Petőfi Népe
Kecskemét Polgármesteri Hivatalának Kiadványa
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. évi költségvetési koncepciója




vissza a főoldalra


    
Érdekes dolgok rólam:

AZ "ÉN" VÁROSOM

KIÁLLÍTÁSOK
Arc fesztivál 2008
Sajtófotó kiállítás 2008


SPORT
     kosaras cikkek

     hosszú úton


KEDVENC
     vers
     filmrészlet
     kép


ISKOLA
oktatási anyagok









"Az én városom": Kecskemét rövid bemutatása