Spiritualitás
Írta: nademil - Dátum: September 27 2009 10:01:23


Szükségünk van-e szellemiségre, vagy spiritualitásra?
Valójában, mit jelent a szellemiség?


Az ember keresi a helyét a világban. Sokan keresik a szellemiséget, mint a megértés eszközét. Mindnyájan keresünk egy olyan módszert vagy megoldást, amivel boldogabb életet élhetnénk.

A szellemiség a tudatosságunk azon állapota, amely során befelé tekintünk önmagunkba. Nem kaphatunk addig szeretetet, békét, boldogságot másoktól, amíg ezek a minoségek nincsenek meg bennünk. Elsosorban önmagunkat kell megismernünk. Ezek alapján a szellemiség nem más, mint önmagunk megismerése.

Eloször meg kell vizsgálnunk mélyen az énünket és megértenünk, hogy egyáltalán elkezdhessük megteremteni a jobb életünket, szellemi létünket. Fontos egy olyan élet kialakítása melyben helyesen gondolkodunk és gondoskodni tudunk önmagunkról. Meg kell vizsgálnunk, és fel kell ismernünk magunkban a pozitív és negatív tulajdonságokat.

Szellemi személynek lenni azt jelenti, hogy felébresztjük magunkban és másokban, valamint emberi tevékenységeinkben is kifejezzük az isteni mivoltunkat, vagyis mindent, ami a jó és pozitív.

A spiritualitás egy új lelkiség, a tudat átalakulása. Ez nagyrészt a mai létezo, intézményesített vallások keretein kívül található meg.

„Részben a kialakult vallásokon kívül megjelent spirituális tanítások hatására, de az osi keleti bölcselet tanainak a beáramlása miatt is, a hagyományos vallást követok közül egyre többen képesek túllépni a formával, a dogmával és a merev hitrendszerekkel való azonosuláson. Felfedezik a saját spirituális tradíciójukban rejlo eredeti mélységet, ahogy felfedezik a mélységet önmagukban. Felismerik, hogy „spiritualitásod” mértéke független attól, hogy mit hiszel, ám maximálisan összefügg a tudati állapotoddal. Ez pedig meghatározza, hogy mit teszel a világban, és miként lépsz kapcsolatba más emberekkel.”

Sokan már tisztában vannak a vallás és a szellemiség közötti különbséggel. Ok már tudják, hogy önmagában a vallásba vetett hitünk nem tesz bennünket szellemivé, bármilyen legyen is azoknak a hiteknek a jellege, illetve mélysége. Sot minél nagyobb mértékben teszed magadévá vallásod, annál jobban távolodsz el a benned rejlo szellemiségtol. Sajnos megállapítható, hogy nagyon sok ember leragad ezen a szinten.

„Még az elme uralta vallásokban is mindig akadtak a lelkiségnek szigetei, bár az intézményesített hierarchiák fenyegetve érezték magukat tolük, és gyakran igyekeztek oket elnyomni. A vallási struktúrákon kívüli spiritualitás széles skálájú megjelenése teljesen új fejlemény.”

Az enciklopédiából merítve:
„A spiritualizmus az Amerikai Egyesült Államokban indult vallási mozgalom, amelynek jelentosége az 1840-es és az 1920-as évek között volt a legnagyobb, különösen az angolszász országokban. Hitük alapja, hogy a szellem örök és az anyagba (testbe) zárt élet a szellem fejlodését segíti elo. A tanításaik a szellemvilágból származnak tiszta, ragyogó szellemektol médiumokon keresztül.”

Az enciklopédiában megfogalmazott spiritualizmus, nem egyenlo azzal a szellemiséggel, amely a tudatosságunk bizonyos állapotára utal. Ebben az esetben a spiritualizmus egyenlo lenne a spiritizmussal. A továbbiakban, az USA-ban kialakult szellemi irányzatot spiritizmusnak fogom nevezni, megkülönböztetve ettol az ember spiritualitását, mint a megértés eszközét.


(Folyt. köv.)


(Laura)

(Nyomtatható változat)