 |
||||
FŐOLDAL
|
Viselhetlek ezen az éjszakán, Amint csodáljuk halálunk Megfogyatkoznék művészetedben Ahogy részemmé válnál Ahogy a hamvak köröznek a halotti máglya körül A Seraphim erényeivel Úgy táncolunk önfeledten Az ördög ujjai között A Nap, a Hold bánat és öröm gúnyáiban Az ébredésükben halva születünk Jelentéktelenségünk szavával Ébredj velem a fagyos égben Amíg alattunk augusztusában nyugszik a Föld Ha eljönne az idő innánk szelíden az időtlen csend óceánjaiból Az Észak kibontakozik forradásai megjelennek rajtunk rejtett-emlékmű könnyed keblek között Térdelünk tragédiánkban a tundrán e meddő burok betegen, bántva, rabságban a földhöz a bánat fagyos parancsolatában Sebeinket béklyók marják A hajnali vidékben Ahol a pórusok felfednek E cinikus testben Az gúny alakja Elrabol és megfoszt mindentől A múló terek sóhajában És az örök tűzkeresztségben |
|
||