Anne a hátán
feküdt, és nézte, ahogy a kandalló fénye táncol a plafonon. Élete legszebb
óráin volt túl. Cliff olyan boldoggá tette, mint még senki. Mikor a fiú
megkérdezte, hogy hol aludjon, és ő azt válaszolta, hogy az ágyában, Cliff a
keze után nyúlt, és magához húzta. Fejét a keblére hajtotta, és boldog sóhajjal
markolt bele a fenekébe, aztán az ölébe vonta, és hosszan, édesen megcsókolta.
- Nagyon
tetszel ám nekem! – és megint forró csókban fonódtak össze. Aztán felkapta a
lányt, és vitte.
- Hová? – kérdezte.
- Tessék? –
értetlenkedett a felhevült lány.
- Hol alszol?
- Ott,
szemben – mosolygott fel a kék szempárba Anne, és kis teste már előre remegett
az élményektől. Cliff pedig vitte, ölelte, csókolta. Lefektette az ágyra, majd
ledobálta magáról a ruhát, aztán Felhajtotta Anne szoknyáit, és örömmel látta,
hogy nem hord bugyogót. Gyűlölte a hosszúszárú fehérneműket. A széttárulkozó
combok közé hajolt, és belecsókolt Anne nedvesedő ölébe. A lány kéjesen
felsikkantott.
- Szereted
így?
- Igen –
lihegte a lány és szemérméhez vonta kedvese fejét. Cliff a csípője alá nyúlt,
és megemelte, aztán száját a kis barlang bejáratára tette, és nyelvét mélyen
beledugta, majd fölfelé nyalintva, rászívta magát Anne duzzadt csiklójára. Úgy
szopta, mint gyermek az anyja emlőjét. Anne alteste hamarosan vonaglani
kezdett, és már majdnem elment, mikor a fiú felállt, nyakában a lány lábaival,
és merev szerszámát betolta. Anne levegő után kapkodva, elélvezett.
A fiú
mosolyogva nézett le rá, aztán lassan mozogni kezdett. Anne nedves öle
kellemesen csúszott, így teljes hosszában be tudta járni, hatalmas gyönyört
okozva ezzel magának is, és a lánynak is. Közben kibogozta a lány blúzának
kötőjét, és szétnyitotta. Kibuggyantak a kis mellek, a bimbói úgy meredtek az
égnek, mint két szarvacska. Lehajolt, és felváltva szopta őket. Anne kezei a
lepedőt markolták a gyönyörtől. Nem akart sírni, mégis potyogtak a könnyei,
aztán Cliff ránehezedett, és gyorsabb ütemre tért át.
- Még, még –
kiáltotta a lány, és belekapaszkodott kedvese fenekébe. A fiú zihálni kezdett.
- Ne, még ne –
könyörgött Anne, mire a fiú pár pillanatra leállt, aztán újra kezdte. Anne
sosem tapasztalt ilyet. Tom is és Billy is kedvét
töltötte rajta, csak kevésbé törődtek vele, neki milyen jó. Persze, utána
megkérdezték, de az első a saját örömük volt. Elöntötte a lányt a hálával teli
boldogság, így még jobban élvezte. Aztán sosem érzett kéj öntötte el a kis
testtét.
- Igen, igen!
Ez maga a Mennyország – sikította, aztán megérezte Cliff magját magában.
Csak feküdtek
egymás mellett, és nézték a plafont. Anne teste még égett a fiú által okozott
hevülettől.
- Nézd, olyan
a fény vibrálása, mintha lányok hajladoznának tánc közben – szólalt meg Cliff.
- Igen, mint
András napkor a búcsúban.
- Ott
láttalak először egy éve. Akkor te is a többi lánnyal táncoltál.
- Akkor még
az anyó is élt – szomorodott el Anne.
- Ma nagyon
bátran viselkedtél ott a faluban.
- Pedig
rettenetesen féltem. Ha nincs Billy, agyonvertek
volna.
- A sírásó?
Az a tisztátalan a szeretőd? – emelkedett a könyökére a fiú.
- Miért
tisztátalan? – kérdezte Anne csodálkozva.
- Mert aki
halottakkal foglalkozik, az tisztátalan. Bűnben él.
- De
valakinek ezt is meg kell csinálnia – háborodott fel Anne.
- Igen, de
akkor is az. Nem csoda, hogy a fiából pékinast faragott.
Anne sírni
kezdett.
- Mi a bajod?
– csodálkozott el Cliff, mire Anne mindent elmesélt neki.
- Akkor,
lehet, hogy ma ide fog jönni.
- Nem,
vasárnap nem – szipogta Anne.
- Van még
fűtött szobád?
- A
szemközti.
- Átviszem
oda a ruhámat, ha kopognak, én átmegyek oda. Nem akarom, hogy egyenlőre
tudjanak rólunk. Így jobban megtudhatom, hogy készülnek – e ellened valamire.
- De, én nem
akarok együtt hálni többet Billyvel. Téged szeretlek.
- Csak pár napig
tarts ki, aztán elviszlek innen az én falumba.
A lány
csodálkozva nézett rá. Nem gondolta volna, hogy ilyen hamar magához akarja
venni Cliff. Azon az estén már másodszor öntötte el a hihetetlen boldogság. Cliffhez bújt és belecsókolt a mellkasán lévő szőrbe.
Szerette a puha, szőke szőrzetet.
- Várj egy
kicsit – tolta el magától a fiú, és felkelve összenyalábolta a ruháit, és
átvitte a másik szobába, aztán visszafeküdt Anne mellé. Ő pedig átvetette a
lábát a férfi derekán, és a mellére feküdt. Meztelen testük melegítette
egymást.
- Igaz, hogy
csak felöltözve szabad szerelmeskedni? – kérdezte Anne.
- Butaság –
simogatta Tom kedvese hátát.
- Előbb, én
félig fel voltam öltözve.
- És, jobb
volt úgy?
- Nem – rázta
meg a fejét Anne. – De, veled, azt hiszem, bárhogy jó lenne.
- Miért
érdekes ez?
- Mert Tom
is, és Billy is azt mondta, hogy meztelenül bűn. Meg
a pap is ilyesmit prédikált.
- Ha
szeretsz, akkor meztelenül, meg felöltözve sem bűn. A pap meg jobb, ha hallgat.
Tőle ugyan agyonverhettek volna a templom előtt.
- És, az hogy
van, hogy először Tomot szerettem, aztán az apját,
most meg téged?
- Ezt, látod
kicsi madár, nem tudom. De, nekem az a lényeg, hogy most engem szeretsz.
- Nem félsz
attól, hogyha odaadom magamat Billynek, megint őt
fogom szeretni?
- De, nagyon.
De, másképp nem tudom elintézni, hogy magammal vigyelek, csak ha megzsarolom.
Veszett az az ember, még Tomot
is agyoncsapná miattad.
- Honnan
tudod?
- Tomtól. Ő mesélt rólad, meg az apjáról, hogy milyen tűz ég
mind a kettőjükben miattad.
Anne ismét
sírva fakadt.
- Mit tettem,
mit tettem! Pedig az Anyó megmondta, hogy nem szabad.
- Most már,
mindegy. A baj megtörtént. Kicsit azzal vezekelsz majd, hogy lekötöd Billyt.
Lenyúlt Anne
hasa alá, és kicsit megemelte, aztán a lány legnagyobb örömére, magára húzta.
- Most, pedig
mozogj. Szeress úgy, ahogy Te akarod. Anne pedig mozgott, és olyan ügyesen
csinálta, hogy Cliff hamarosan zihálni kezdett. Annéban
is elindultak a kis hullámok, és sikongva élvezett el újra együtt kedvesével.