Adam még aludt, mikor az asszony felkelt mellőle, és újra
nekilátott a rendrakásnak. A poharakat kihordta és belerakta a mosogatógépbe. A
maradék a kukába ment, a tányérok pedig a második
turnusba kerültek. Ezután pedig a hamutartók következtek. Ekkor találta meg a
borítékot.
- Jó nehéz. Talán pénz lehet benne - gondolta Eva.
- De miért tiltakozott annyira Adam? - A boríték nem
volt lezárva, hát kinyitotta. Egy útlevél esett ki belőle, meg egy csekk, és
egy több oldalas levél. Az útlevélben a férje képe volt, de egészen más név.
Remegve kezdte olvasni a levelet:
"454-es kód, olvasás után megsemmisíteni!
Cél: Szaddam Husszein megsemmisítése
Mód: ENSZ megfigyelőként eljutni az elnök közelébe,
majd kézfogásnál a mellékelt indián nyílméreggel impregnált tűvel
megszúrni."
Eva nem kapott levegőt a döbbenettől. Az akta leírta, hogy milyen
lehetőségek vannak arra, hogy hogyan kerüljön többször az áldozat közelébe,
hogy a végén nyugodtan tudja végrehajtani az akciót. A tűt a kabátujjába kell
beleszúrni úgy, hogy a kézfogásnál a másik önkéntelenül belenyúljon. A méreg a
vérbe jutva leukémiás tüneteket okoz, majd hetek múlva halált.
Az akció 1998. januárjától két éven belül
végrehajtható. A csekk 10 millió dollárról szólt, és ugyanennyit ígértek, ha a
"munka" sikerül.
Eva csak ült a nappali szőnyegén a széjjelszórt papírok
között és nem akart tudni semmit, de már késő volt.
- Végigolvastad? - szólalt meg a háta mögött a
férje. - Most már mindent tudsz rólam.
- Igen, azt, hogy gyilkos vagy!
- Nem, drágám, én az USA egyik vezető ügynöke
vagyok!
- Nem, hanem gyilkos, gyilkos, GYILKOS!!! - kiáltotta az asszony, felugrott és elkezdte a férfit
ököllel verni, mire az gyöngéden , ám határozottan a
nappali egy nagy fotelébe erőltette. Eva szeme úgy
villogott, mint egy macskáé, de a kiabálást abbahagyta.
- Eva hallgass meg, ha
utána soha többé nem beszélsz velem, megértem, de kérlek, hogy egy kicsit
figyelj rám. Először is azt tudnod kell, hogy őszintén szeretlek, és hogy nem
akartalak átverni, de nem mondhattam el, hogy mi a foglalkozásom. Az a szabály,
hogyha a házastárs tudomást szerez a dologról, az ügynöknek nevet kell
változtatni, és el kell tűnnie.
- Neked hány
feleséged van? - sziszegte Eva.
- Nem volt még.
- És mi a neved?
- Adam Wagner. Ami a házassági
levelünkön is áll.
- És ezt higgyem is el?! -
nevetett gúnyosan Eva.
- Drágám...
- Nem vagyok a drágád!
- Szóval a munkám abból áll, hogy olyan embereket
likvidáljak...
- Jó szó a gyilkosságra!
- Nem feltétlenül gyilkolok. Legtöbbször csak
lehetetlenné tesszük a helyzetet, hogy ne jöjjön létre valami esemény.
- Például?
- Például beépülünk terrorszervezetekbe és
szabotáljuk a merényleteiket. - Evát egy pillanatra
csodálat töltötte el, aztán megkérdezte:
- Hány embert öltél már?
- Tíz éve csinálom már és
még csak kettőt.
- Kiket?
- Az egyik egy bankár volt, aki veszélyeztette az
ENSZ anyagi bázisát, a másikról nem akarok beszélni. - Eva
sürgetően nézett rá.
- Diana hercegnő sofőrjét.
- Hogyan?
- Lelőttem egy kocsiból.
- És ezért haltak meg hárman! Ezért karamboloztak? !
- Igen, muszáj volt. A hercegnő barátja, Al- Fayed kém volt. Fontos anyag
volt nála, és nem tudtam másképp hozzájutni.
- Ha jól tudom, egy ilyen nagy meló után
visszavonulhattok.
- Én szeretem ezt csinálni.
Na nem gyilkolni, de a szervezés, meg az akciók izgalmasak. Eva,
nem szólok a főnöknek, hogy tudod a dolgot. Maradj velem! Én néha elutazom pár
napra, aztán hazajövök, mintha üzleti úton lettem volna.
- Nem! - mondta határozottan a nő. Elhagylak!
- Jól gondold meg. Ha most elmész, soha többé nem
látsz! - Eva lassan felállt, határozottan a
szekrényhez lépett. Elővett egy táskát, beledobált egy pár dolgot, bezárta,
majd az ajtóhoz ment.
- Isten veled - mondta. - Majd a többi dolgomért
eljövök a jövő héten. - Azzal elment.
Adam egy darabig csak állt, majd a telefonhoz lépett. Amíg tárcsázott,
forrt benne a düh. A főnöke az első
pillanattól ellenezte az "angol nő"-vel való kapcsolatát. A partin is
azért csinálta a botrányt, hogy Eva
biztosan elolvassa az anyagot. El is tüntethette volna, de az, végképp
tisztességtelen lett volna az asszonnyal szemben.
Most kicsöngött a telefon. Egy női hang szólt bele.
- Halló!
- Halló, itt a 249.! Kérek
egy gyors felszámolást.
- Nyugtáztam! - felelt a hölgy. Adam
letette a kagylót, majd így szólt:
- Ben Moorgen,
Te leszel a harmadik ember, akit megölök!