Eva föltépte a kocsija ajtaját, és bevágta a táskáját a
hátsó ülésre, majd dühösen indított, és elviharzott. Szeméből patakzottak a
könnyek, így kénytelen volt lassítani.
- Gyilkos! Szemét gyilkos! Milyen ártatlan pofával
mondta: " tíz év alatt csak kettőt. " És a másik két ember? Ő csak a
sofőrt lőtte le, Dianához és Dodihoz nem is nyúlt! Hát ezért volt akkor
Angliában. Vajon hány embert tett így el láb alól, akikhez nem is nyúlt?? Csak épp
elrontotta a kocsijukban a féket, vagy áramot vezetett a fürdőkádjukba!? Szeme megint megtelt könnyel, így nem tudta folytatni az
útját, haza a szüleihez, Londonba.
Az első útszéli fogadónál lekanyarodott, hogy
megnyugodhasson. Beült az étterembe, rendelt egy kávét és egy ásványvizet.
Figyelte az embereket, hogy egy kicsit ne magával foglalkozzon. Zajos olasz
turisták reggeliztek az egyik sarokban. Jó étvággyal tömték magukba a rántottát
és közben ugyanolyan jóízűen nevetgéltek. Eva nézte
őket, és rájött, hogy tegnap dél óta nem evett egy falatot sem. Eszébe jutott a
tegnapi nap és éjjel. Úristen, milyen
boldog volt, és az egész most egy rémálommá vált. Mikor az éjszakára gondolt,
elöntötte a forróság. Rájött, hogy még mindig őrülten szereti a férjét.
Odaintette a pincért, rendelt magának egy rántottát. Kiment a mosdóba és rendbe
hozta az arcát, majd visszament. Magába gyűrte az ételt. Finom volt, de nem
volt éhes. Aztán rendelt egy konyakot, és elkezdte mérlegelni az életét:
1. Nem állíthatok be anyámékhoz úgy, hogy ott
hagytam a férjemet, mert kém.
2. Mehetnék a
rendőrségre is, de mit jelentsek be, hogy a férjem meg akarja ölni Szaddam
Husszeint? Nem hinnének nekem, Adam mindent
letagadna, és még engem néznének dilisnek. - Evában
most meghűlt a vér: Adam meg is ölhet, hogy
elhallgattasson! - a hányinger kerülgette, amint elképzelte, hogy a finom
vékony kéz, amely este olyan ügyesen simogatta, rákulcsolódik a nyakára, és
megfojtja. Nagyot húzott a konyakból.
3. Az sem elhanyagolható, hogy még mindig szerelmes
ebbe a férfiba. Végül is, ha lelke legmélyére néz, akkor be kell vallania, hogy
még imponál is neki. Csak a hercegnőt miért kellett kicsinálnia?
Most már emlékezett rá. Egy hónapja jártak már együtt, mikor azt mondta, hogy
Rómába kell utaznia üzleti ügyben, egy pár napra. El is tűnt, aztán Evát felhívta a nővére, hogy látta Adamot
kijönni abból a párizsi hotelből, ahová Dianaék sokat
jártak. Azt mondta a nővérének, hogy biztos valakivel összekeverte. Jót
nevettek, hogy az alteregó úgy festett, mint egy paparazzi.
Most, már tudta, hogy Adam volt. Angol lelke
berzenkedett az események ellen.
Az olaszok nagy zajjal elvonultak és a kis étteremre
csend borult. Eva agyában a gondolatok gyorsvonatként
zakatoltak.
- Volt pofája egy hét múlva kimenni velem a
palotához, és virágot, meg mécsest vinni. Képmutató alak, gyűlölöm! - újra
sírni kezdett, és belátta, hogy minél többször mondja, hogy gyűlöli, annál
jobban vágyakozik utána. Még hozott is neki Rómából egy kézzel festett
selyemsálat, ami a Vatikánt ábrázolta. Biztos a Kémeket Ellátó Rt-től rendelte.
Elmosolyodott: „Kémeket Ellátó Rt", nem is rossz. Cián kapszula, és
dinamit fél áron. Kicsit jobban érezte
magát, megitta a konyakot, aztán rendelt még egyet. Szemben az úton megállt egy
nagy bútorszállító kamion "LONDON HOOLDING" felirattal. A sofőr
átjött a termoszát teletölteni kávéval. Nagydarab, tagbaszakadt ember volt. Eva úgy hitte, hangosan, durva hangon fog megszólalni.
Helyette meleg baritonon, udvariasan brummogott. A presszós lányon is látszott,
hogy kellemesen csalódott. A férfi fizetett, majd meglepő gyorsasággal
átszaladt az úton a kocsijához, beült és már ott sem volt.
- Lehet, hogy ez is egy kém volt! - nevetett
gúnyosan az asszony, aztán gondolatai visszatértek a szüleihez. Anyja ugyan
olyan karcsú és nyúlánk volt, mint ő, pedig három gyereket is szült. Először
egy lángvörös hajú fiút, Pault. Aztán egy lángvörös
hajú lányt, Maryt. Mesélte az apja, hogy mikor
megtudta, hogy terhes vele az anyja, azt mondta, hogyha ez a gyerek is lángvörös
hajjal születik, kihívja a tűzoltókat. De ő nem, ő majdnem barna lett, és míg a
bátyja vörös és szeplős maradt, nővére apjukra ütött, és barna lett felnőtt
korára, ő anyja mélyvörös haját örökölte. Két testvére hízásra voltak
hajlamosak, és apával együtt folyton fogyókúráztak. Ellenben ő és anyja ehettek,
amit, és amennyit akartak, egy dekát sem híztak.
Most elképzelte, ahogy szülei a nappali kanapéján
ülnek, és ő magyarázza a történteket. Mit is mondjon? Azt már tudta, hogy az
igazat nem mondhatja el. Majd azt hazudja, hogy Adam
elfelejtette közölni, hogy már volt nős, és gyerekei is vannak. Végül is lehet,
hogy így van. Ki tudja, hogy hányadik a sorban, bár a férfi határozottan
állította, hogy ő az első házassága. Dehát hazug, úgy
hazudik, mintha könyvből olvasná. Biztos az is hazugság volt, hogy szereti! De
nem! Az a tegnapi éjszaka nem volt hazugság. Megint elfogta a láz. Elsöpört
mindent az erotikus gondolatok árja. Szinte fájt neki a férfi hiánya. Sokáig
ült még a vendéglőben. Egymás után rendelte a kristályvizeket. A csapos és a
pincér végül már kezdtek furcsán nézni rá. Látta a bútorszállítót vissza,
London felé menni. Végül a pincér odament hozzá és megkérdezte, hogy itt akar-e
ebédeli. Eva az órájára nézett. Több mint négy órát
ült itt. Fizetett és beült a kocsijába. Egy pillanatig habozott, aztán úgy
döntött, hogy visszamegy. Butaság volt úgy elrohanni. Meg kell beszélni Adammal a dolgokat. A ház előtti parkolóban nem is
figyelte, hogy Adam kocsija ott áll- e. Kettesével
vette a lépcsőket, mert őrülten kívánta a férfi testét. Lihegve állt meg az
ajtó előtt, és remegő kézzel próbálta a kulcsot a zárba illeszteni, ám az ajtó
magától kinyílt. Eva döbbenten állt az ajtóban. A
lakás teljesen üres volt. A falak csupaszok, a bútor, a szőnyegek, a függönyök
sehol. Gyorsan végigjárta az egész lakást. Még egy pohár sem maradt a
fürdőszobában. A telefon állt csak magányosan a nappali közepén. Eva felvette, és a központot tárcsázta.
- Halló, itt Eva Wagner.
Kérem, megmondaná, hogy kié az 507-144-24-es szám?
- Ez a szám zárolt. Miért érdekli? - Eva csak állt a kezében a kagylóval. Döbbenten nézett ki az
ablakon, és a fejében az járt, hogy a férje
nyomtalanul eltűnt.