Harmincötödik fejezet

 

 

Már vágni lehetett a szobában a füstöt. Abu Seham és öt társa térképet készített a lehetséges útvonalakról amerre a szökevények mehettek. Maguk elé terítették a vidék nagyléptékű térképét. Sok lehetőség állt előttük, bár az erősen leszűkítette a kört, hogy a mentő ellenőrzése után valószínűleg nem mernek majd magasabb rendű úton közlekedni. 

- Szerintem teherautóval mentek tovább. – mondta, Khaleb Muszuf. - bár a mentő mellett nem találtunk újabb keréknyomokat, de személyautóval nem lehet beteget szállítani.

- Valószínűleg igazad van, - mondta Abu Seham - de szeretném, ha mégis minden járművet ellenőriznétek!

- Az természetes, de a kereső brigádokat, amiket reggel indítunk majd útra, a teherautókra kéne specializálni.

- Én úgy képzeltem a dolgot, hogy az ellenőrző pontoknál mindenkit megállítnának, mint eddig. Mi helikopterrel pásztáznánk a környéket, és csak azok után a kocsik után küldenénk a különleges csoportokat, amelyek gyanúsak.

- Szerintem ez így túl laza. Könnyen átcsúszhatnak a hálón. - szólt bele Mohamed Sehib is.

- Nem, ha a helikopteres megfigyelést jól végezzük. Bár tudom, hogy nagy zajt csapnak, de nagy területet gyorsan át lehet vele tekinteni. Most azt javaslom uraim, hogy térjenek nyugovóra, és holnap reggel ötkor találkozunk ugyan itt.

Reggel kiosztotta a térképeket a négy helikopteren elhelyezkedő embernek. Az ötödik gépre Abu Sahem saját maga ült fel, és egy embert pedig otthagytak a rádió mellett. A mentőautót elérve sugáralakban indultak el. Négy teherautó és egy személykocsi után indították el az akciócsoportokat, de hiába.  Már tíz óra is elmúlt, amikor észrevették a táborhely maradványait. Abu Sahem gépe is odarepült és leszálltak. Minden kis centimétert átvizsgáltak az út azon a felén.

- Nem rég mehettek el uram! - jelentette Mohamed Sehib. - Abu Sahem a helikopterhez ment, és kiadta a parancsot a többi egységnek, hogy tartsák szemmel ezt az útvonalat. Reménykedve ültek vissza a gépbe. A keréknyomokból tudták már, hogy egy teherautót keresnek. Csak azt nem látták, hogy az autó az út másik oldalán rejtőzködik egy hatalmas szikla fedezékében úgy, hogy még a helikopterről sem lehet látni. Arra vártak, hogy a helikopterek elmenjenek, és ők továbbmehessenek a földeken át a következő bekötőútra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Következő fejezet

Vissza a kezdőlapra