Hetedik fejezet

 

A férfi benyitott a lakásba. Felkattintotta az elemlámpáját, és körbevilágított a nappaliban. Örömmel konstatálta, hogy nincs ott senki. Oda ment a hálóba vezető lépcsőhöz és leemelte az egyik fok tetejét. Egy kis magnetofon volt alá elrejtve. Jócskán lefutott a szalagból Úgy volt beállítva, hogyha valaki kinyitotta az ajtót, bekapcsoljon. Visszatekerte az elejére, és elkezdte lehallgatni. Minden hallatszott rajta. Először Eva hangja hallatszott, ahogy a telefonközponttal, majd a nővérével beszél. Aztán megjött Mary, és elmentek.

- Hát ez nem valami használható anyag. - dörmögte magában a férfi, aztán visszarakta a lépcső tetejét, kiment, és gondosan bezárta a lakást. Lement a bejárathoz, és bedobott a házmester postaládájába egy levelet. A háztól tíz méterre parkolt a kocsija. Beszállt, a magnót a kesztyűtartóba dobta. Fekete nadrágja és garbója fölé elegáns zakót vett, majd a Fő téri szállóhoz hajtott. Meg akarta tudni, hogy Eváék ott vannak-e, vagy visszamentek Londonba.

- Jó estét, vagy inkább jó reggelt? - mondta az éjszakás recepciósnak.

- Üdvözlöm. - mondta diplomatikusan a recepciós.

- Szeretnék érdeklődni, hogy itt szállt - e meg két hölgy ismerősöm. Eva Wagner, és a nővére.

- Igen. Szóljak nekik?

- Ó nem. Nekem elég a szoba számuk is.

- Azt nem adhatom meg a hölgyek engedélye nélkül.

- Tudja mit? Akkor kiveszek egy szobát, és ha reggel felébrednek szól nekem. Jó így?

- Tökéletes uram. A 429-es lesz az öné. Kérem, írja be az adatait a könyvbe! Van csomagja?

- Köszönöm, de elboldogulok vele magam is

- Jó éjszakát uram.

- Magának is. - mosolygott a portásra, aztán kiment a kocsijához, és egy útitáskával tért vissza. Felment a szobájába, és lezuhanyozott. Lefeküdt és rögtön el is aludt. Rá is fért. A bútorokkal este hatra ért le Wellsbe, ott még kirakodtak. Este kilenckor indult vissza a társa a kanionnal. Ő fölszállt az első londoni gépre. A reptéren kocsit bérelt és lejött Favershamba. Mire mindent elintézett hajnali öt óra lett. Mikor reggel meglátta azt a szemét Adam Wagnert, egyből tudta, hogy mit kell tennie, hogy visszakerüljön a főnökei kegyeibe. Elkapja az asszonyt, és kiszedi belőle az akciótervet, aztán átmegy Wellsbe és kicsinálja Wagnert, majd teljesíti a feladatot. Ha Wagner követi az asszonyt, legalább mind a kettőt egyszerre el tudja intézni. Nem értette, hogy a főnökei szemét miért szúrta az a szerződés, amit azzal az arabbal kötött. Neki egy pár dollárocskát jelentett volna, másnak meg nem ártott. No de ez már mindegy volt, most már az volt a lényeg, hogy elintézze ezt a díszpintyet.

 

 

 

Következő fejezet

Vissza a kezdőlapra