Géza a part közelében lekuporodott egy bokor tövébe. Pont
rálátott a kabinajtóra. Egyszer csak egy kéz súlyát érezte a vállán.
- Nem kellett volna visszajönnie
százados úr. - mondta egy férfihang. Amikor megfordult a kommandósok főnöke
állt előtte.
- Maga otthon tudna ülni? - kérdezte.
- De ne legyen útba!
- Vigyázzanak rá.
- Ha nem kéne rá vigyázni,
mesterlövészeket küldtek volna. - mosolyodott el a férfi, azzal belépett a fák
közé és eltűnt.
Két órát ült ott mozdulatlanul Mátravőlgyi aztán feltűnt az öböl bejáratánál egy csónak.
Az öccse ült benne. Kikötött a mólónál, majd körülnézett és felsietett a
hajóra. Kinyitotta az ajtót, és hatalmas meglepetés érte. A nyakába ugrott egy
férfi. Aztán a fák közül előrohant egy csomó nindzsának
öltözött ember és leteperték. Pillanatokon belül bilincsbe verve ült a földön.
Végül az esti homályban előtűnt egy férfi alakja, odasétált hozzá és lehajolva
az arcába nézett.
- Szervusz Péter. - nézett rá a
bátyja két nagy szomorú szeme.