Mintafeladatsorok a középszintű írásbeli vizsgához

 

---

2. feladatsor

 

 

A feladatlap megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! Használható segédeszközök: zsebszámológép, függvénytáblázat.

 

I. RÉSZ

 

Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Karikázza be ennek a vá­lasz­nak a betűjelét! (Ha szükséges, számításokkal ellenőrizze az eredményt!)

 

1.  Egy apa és a kisfia egyforma szánkóval csúszkál egy lejtőn. Melyikük csúszik le gyorsabban?

 

A    Az apa.

B    A fiú.

C    Egyforma gyorsan csúsznak le.

(3 pont)

 

2.  Autóbalesetekről készült felvételeken gyakran látni, hogy az autó eleje teljesen összetört, ugyanakkor a vezető csak kisebb sérüléseket szenvedett. Mi lehet ennek a magyarázata?

 

A    Ezek csak ritka kivételek. Egy merev, nehezen deformálódó karosszériájú autó mindig sokkal biztonságosabb.

B    Ilyenkor az ütközés energiájának nagy része az autó összeroncsolódására fordítódik.

C    Ennek alapján nem tudjuk megmagyarázni. Az utas biztonsága nem függ össze azzal, hogy a karosszéria könnyebben vagy nehezen deformálódik-e.

(2 pont)

 

3.  Egy állandó gyorsulással induló kerékpáros 4 másodperc alatt 40 m utat tett meg. Mekkora utat tett meg az első másodperc alatt?

 

A    2,5 m

B    10 m

C    25 m

D    Ennyi adat nem elegendő a válaszadáshoz.

(3 pont)

 

4.  Egy autó az ábrán látható módon, közelítőleg körív alakú mélyedésben halad. Mekkora nyomó­erőt fejt ki rá a talaj a legalsó ponton?

 

 

 

 

A    Az autóra ható nehézségi erőnél kisebbet.

B    Az autóra ható nehézségi erővel egyenlő nagyságút.

C    Az autóra ható nehézségi erőnél nagyobbat.

 (3 pont)

 

5.  Tavasszal, amikor a Balaton jege olvadni kezd, néhány fokkal különbözhet a levegő hőmér­sék­lete a vízparton és a távolabbi faluban. Hol van hidegebb, és mi ennek az oka?

 

A    A vízparton, mert a jég olvadása hőt von el a környező levegőtől.

B    A faluban. A jég olvadása mutatja, hogy a tó közelében melegebb van.

C    A jég olvadása nem befolyásolja a levegő hőmérsékletét, a hőmérsékletkülönbség más okokra vezethető vissza.

(2 pont)

 

6.  Hidegben egy vastárgyat hidegebbnek érzünk, mint egy fatárgyat. Miért van ez így?

 

A    Azért, mert a vas a hidegben jobban lehűl, mint a fa.

B    A két tárgy hőmérséklete egyforma, de a vas jobb hővezető, mint a fa, ezért kezünktől több hőt von el.

C    Azért, mert a szervetlen anyagok alacsonyabb energiaszinten vannak, mint a szerves anyagok.

(1 pont)

 

7.    Egy gáz állapotváltozásainak sorozatát mutatja a p-V diagram.
A gáz melyik szakaszban ad le hőt a környezetének?

A   

B   

C   

 

 

(3 pont)

 

 

8.  Miért fő meg gyorsabban az étel kuktában, mint közönséges fazékban?

 

A     A kuktában kialakuló nagy nyomás jobban megpuhítja az ételt, ezért kevesebb idő is elegendő a főzéshez.

B     A kuktában 100 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten forr fel a víz, így hamarabb is fő meg az étel.

C     Nagyobb nyomáson magasabb a forráspont, ezért a víz hőmérséklete 100 °C fölé nő.

(2 pont)

 

 

9.  Japánban a hálózati feszültség feleakkora, mint hazánkban. Ha merülőforralónkkal itthon egy pohár vizet 5 perc alatt melegítünk fel a kívánt mértékre, akkor ugyanez a művelet Japánban mennyi ideig tartana megközelítőleg?

 

A      5 perc

B     10 perc

C     15 perc

D     20 perc

(2 pont)

  

10. Egy hosszú folyosót egyetlen villanykörte világít meg. Azt szeretnénk, ha a lámpát a folyosó mindkét végén fel tudnánk gyújtani, illetve el tudnánk oltani egy-egy kétállású kapcsolóval. Az alábbiak közül melyik kapcsolás alkalmas erre?

 

A

B

C

(3 pont)

11.  Diavetítőben a lencséhez képest hova kell tenni a diaképet?

 

A    A fókusztávolságon belülre.

B    Az egyszeres és kétszeres fókusztávolság közé.

C    A kétszeres fókusztávolságon kívülre.

 

(2 pont)

12.  Ha egy vízben lévő pénzdarabra a levegőből ferde irányból ránézünk, akkor hol látjuk a pénz képét a valódi helyéhez képest?

 

A    Pontosan ott, ahol van (az A pontban).

B    A valódi helyétől távolabb (a B pontban).

C    A valódi helyéhez képest közelebb (a C pontban).

(2 pont)

 

13.  Radioaktív szennyeződés sugárzásának erősségét (aktivitását) mérve megállapították, hogy 20 év alatt 20%-kal csökkent. Az új érték mennyi idő alatt csökken 20%-kal?

 

A    16 év

B    20 év

C    25 év

D    40 év

(3 pont)

14.  A gyógyászatban széleskörűen használják a röntgensugarakat. Mi alkotja e sugarakat?

 

A    Nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámok.

B    Elektronok.

C    He-atommagok.

D    Neutronok.

(1 pont)

 

15.  Ultraibolya fény hatására egy fémből elektronok lépnek ki. Mi történik, ha a fény frekvenciáját kétszeresére növelik?

 

A    A kilépő elektronok száma kétszeresére nő, de sebességük nem változik.

B    A kilépő elektronok sebessége és száma is nő.

C    A kilépő elektronok mozgási energiája több, mint kétszeresére nő, de számuk nem változik.

(2 pont)

 

16.  Ha egy radioaktív anyag a-bomlást végez, akkor az atomok milyen átalakulást szenvednek?

 

A    A rendszám eggyel nő, miközben a tömegszám változatlan marad.

B    A rendszám is és a tömegszám is kettővel csökken.

C    A rendszám kettővel, a tömegszám néggyel csökken.

(2 pont)

 

17.  Ha az Északi sark fölött a Föld felszínétől földsugárnyi távolságból esni kezd egy test, akkor közelítőleg mekkora a kezdeti gyorsulása? (A Föld felszínén .)

A   

B   

C   

(3 pont)

 

18.  Egy madárcsempész zárt kamionban akarja titkos szállítmányát átvinni a határon. Hogy a mérlegelésnél a többletsúly ne derüljön ki, azt találja ki, hogy madárijesztőkkel a madarakat állandó repülésre készteti a kamionban. Beválik-e a csempész terve?

 

A    Igen, mert a repkedő madarak súlya nem nyomja a kamiont, és így a mérleget sem.

B    Nem, mert egy zárt rendszer belső erői kiegyenlítik egymást, az összsúly változatlan marad.

C    Nem, mert a kamion súlya kisebb lesz, mint madarak nélkül, és ez is leleplezi a csempészt.

(2 pont)

 

19.  Azt szokták mondani, hogy a csillagász úgy kutatja a világegyetem keletkezését, hogy meg­pró­bál minél távolabbra nézni műszereivel. Helyes-e ez a megfogalmazás?

 

A    Igen, mert a fény terjedéséhez idő kell.

B    Nem, mert az időben nem lehet visszafelé haladni.

C    Nem, mert a távolság és az idő független mennyiségek.

(1 pont)

20.  Mekkora a Nap körüli keringési ideje annak a testnek (bolygónak), amelyik négyszer akkora távolságra van a Naptól, mint a Föld?

 

A    4 év

B    8 év

C    16 év

(3 pont)

 

 

II. RÉSZ

 

Oldja meg a következő feladatokat! Megállapításait – a feladattól függően – szövegesen, rajzzal vagy számítással indokolja is! Ügyeljen arra is, hogy a használt jelölések egyértelműek legyenek!

 

1. A  ellenállású, kétvezetékes telefonvonal  hosszú. A vonal mentén valahol rövidzárlat keletkezett, és ennek következtében a vonal egyik végénél a két vezeték között  feszültséget, illetve a vezetékben  erősségű áramot mérnek.

a)    A mérőponttól milyen távol van a rövidzárlat?

b)    Ha fél óráig tart a rövidzárlat megszüntetése, és közben a -os feszültség változatlan, akkor mekkora energiaveszteség történt a hiba kijavításáig?

 (16 pont)

2. Orvosi fecskendő hengerében valamennyi folyadék és levegő van. A fecskendő tűje fölfelé áll, a dugattyú a -es jelnél (beosztásnál) van. Ha a fecskendő nyílását befogjuk, és a dugattyút a -es jelig lassan benyomjuk, akkor a fecskendőben lévő levegő nyomása  lesz, miközben hőmérséklete nem változik.

(A szobai levegő nyomása .)

 

a)         Mekkora a folyadék térfogata?

b)         Mennyi a folyamat során a fecskendőbe zárt levegő belsőenergia-változása?

c)         Hogyan lehetséges, hogy a gázon munkát végeztünk, és a hőmérséklete közben nem változott?

(14 pont)

 

A következő két feladat közül csak az egyiket kell megoldania!

 

3./A Egy kicsi, könnyű tárgy mozgását úgy vizsgáltuk, hogy nagy magasságból leejtettük, majd bizonyos idő után mértük a további esés során megtett útját és az ehhez szükséges időt. Az összetartozó út-idő értékeket a táblázat tartalmazza.

 

s (méter)	0,7	0,8	0,9	1,1	1,2	1,4	1,5	1,7	2,0
t (sec)	1,4	1,6	1,8	2,2	2,4	2,8	3,0	3,4	4,0

 

a)      Készítse el az út–idő grafikont!

b)      Milyen mozgást végez a test?

c)      Állapítsa meg a test sebességét az 1 m-es magasságban!

d)      Magyarázza meg, milyen erők hatására jön létre ez a mozgás!

(15 pont)

 

3./B Az alábbi elrendezésben egy vasmagos tekercsre változtatható frek­ven­ciájú feszültségforrást kapcsoltunk. A vasmagot pár menetes vezető hurok­kal vettük körül, amelyet egy zseblámpaizzóval zártunk.

A frekvenciát fokozatosan növelve azt tapasztaltuk, hogy csak egy bizo­nyos frekvenciát elérve kezd világítani az izzó.

 

a) Magyarázza meg e jelenség okát!

b) Váltakozó vagy egyenáram jön létre az izzó áramkörében?

 

(15 pont)

 

Megjegyzés: A pontozás még az előző vizsgaleírás alapján történt, ez azonban a feladatsorok tartalmi érvényességét lényegében nem befolyásolja.