A kiegyezés oka és megkötése
A Témakörhöz tartozó feladatokat bal oldalt találjátok meg!




Itt látjátok azt amit a füzdetbe kell írni!!!


A Kiegyezéshez vezető út (1860–1867)
I. A Bach-rendszer vége és a kísérletek (1860–1861)
  •  - Okok: 1859-es katonai vereség (Olaszország), magyar elégedetlenség
       Ferenc József feladja a Bach-korszak abszolutizmusát.
  •  - Rendeletek:
    •         - 1860. Októberi Diploma: Korlátozott önállóságot ígér
                 (1848 előtti kormányszervek). Magyar elit elutasítja.
    •         - 1861. Februári Pátens: Centralizmus erősítése,
                Magyarország alárendelése a Birodalmi Tanácsnak. Elutasításra talál.
II. Az 1861-es országgyűlés és a Provizórium
  •  - Cél: Az 1848-as törvények visszaállítása.
  • Pártok (eltérés a módban):
    •       - Felirati Párt (Deák Ferenc): Mérsékelt álláspont, felirat
              az uralkodónak.
    •      - Határozati Párt (Teleki László): Radikálisabb, parlamenti
              határozattal akart eredményt.
  •  - Eredmény: Az udvar feloszlatja az országgyűlést.
  •  - 1861–1865: Provizórium (átmeneti abszolutista időszak).
III. A Kiegyezés okai és létrejötte (1865–1867)
  •  - Megegyezés kényszere:
    •       - Bécs: Csődközeli állapot, súlyos katonai vereségek
              (1866. Porosz–Osztrák háború). Stabil belső háttér kell.
    •       - Magyarok: Passzív ellenállás anyagi kimerülése, teljes
              függetlenség esélye elveszett.
  •  - Deák Ferenc Húsvéti Cikke (1865): Tárgyalási készség jelzése
       (feltétel az '48-as jogok helyreállítása).
  •  - Alap: Pragmatica Sanctio (1723) közös uralkodó, közös védelem.

  •  - 1867: A Kiegyezés megkötése
    •       - Létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia (Dualizmus).
    •       - Közös ügyek: külügy, hadügy (és a fedezetet adó pénzügy).
    •       - Önálló Magyarország: minden más területen.

    •  - Koronázás: Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák.
    •  - Kormány: Megalakul az Andrássy Gyula vezette
         felelős magyar kormány.
  •  - Kossuth Lajos a Cassandra-levélben árulásnak nevezi
        (nem teljes függetlenség).