Protel 98 használata

    Az alábbiakban a Protel98-al történő paneltervezésről lesz szó. A Protel 98 egy komplett paneltervező csomag. A következő komponenseket tartalmazza:

Ezeket a komponensek ez EDA/Client integrálja maga alá, amely még további komponensekkel is bövíthető. Ez a leirás nem teljeskörü. Csak az SCH, SCHlib, PCB és PCBLib modulokkal foglalkozok. Azokban is azt szeretném megmutatni miként lehet eljutni a nulláról a kapcsolási rajzon keresztül a kész paneltervig.
A leirás a hobbi célra szolgáló áramkörökhöz elegendő egy ill. kétoldalas nem SMD alkatrészeket tartalmazó áramkörök készítéséhez nyújt segítséget.



Előkészületek

Installálás után mielött használatba vennénk a programot, és tényleges tervezésbe kezdenénk, az alábbi beállitásokat végezzük el. Ezek egyrészt az alkatrészkönyvtárak beállitása, másrészt könnyítik a kezelést, és szebbé teszik a rajzot.

SCH alkatrészkönyvtár beállítása
Inditsuk el a Protel-t. A bal oldali Editor toolbar-on válaszuk ki az SCH-t. A program egy üres kapcsolási rajz dokumentumot nyit. A jobb oldali panelen válaszuk ki a Library-nál az Add/Remove-ot. A felnyiló ablakban keresük meg a használni kivánt alkatrészkönyvtárakat, és Add gombbal adjuk a listához. Remove-al tudunk könytárat eltávolitani. Javaslom, hogy add hozzá a Majki.lib, general_ic.lib és esetleg a picmicro.lib alkatrészkönyvtárakat. Befejezéshez nyomjunk egy OK-ot.


SCH Snap to Grid beállitása
Csinaljunk egy új ikont a felső Toolbar-ra, hogy a rácspontra igazitás egyszerüen ki és be tudjuk kapcsolni. Folyamat: A főmenü File menüjétől balra válaszuk a lefele mutató nyíl menüpontot (Tovabiakban Server). Azon belül a Customize... menüpontot. A feljövő ablakban válaszuk a Toolbars/Schematic tools-t, majd a Menu/Edit... parancsot. Menjünk a lista végére, majd Menu/Add. Ezután Menu/Properties... Process-nél válasszuk az SCH:TogleSnapToGrid-et, a bitmap File-hoz pedig ird be a következöt idézőjelek nélkül: "D:\Program\Protel98\Buttons\Snapgrid.bmp". Természetesen a könyvtárt változtasd meg arra, ahova installáltad a Protelt. Végül OK. Majd Close-al zárjuk az ablakokat. A toolbárunkon megjelent az ikon, melyet rajzolás közben átválthatunk, ha egy alkatrészt nem akarunk rácspontra igazitani.


SCH Fontok beállitása
Az SCH-ban alkalmazott Font-okat állitsuk át 12-es Arial-ra a jobb olvashatóság érdekében. Folyamat: /Options/Preferences.../Default Primitives. A Primitives listábol válaszd egyenként a Designator, Part Type és Text String-et. Majd sorban mindegyiknél változtasd meg a Betütipust. (Edit value/Font Change majd Font=Arial és Size=12 és OK, OK)


SCH Kijelölés törlése
A gyorsabb munkához a kijelölések törléséhez rendeljük hozzá a Egér Jobb gombjának dupla kattintását. Folyamat: Server/Customize... menüpontot. A feljövő ablakban válaszuk a Shortcut Keys/Sch HotKeys-t, majd a Menu/Edit... parancsot. Menjünk a lista végére, majd Menu/Add. Ezután Menu/Properties... Process-nél válasszuk az Sch:DeSelectAll-t, a Primary Key-hez pedig válaszuk a Right_dbl_clk-et. Végül OK. Majd Close-al zárjuk az ablakokat. Ezután a kijelölés a jobb gobbra dupla kattintással törölhető.


PCB alkatrészkönyvtár beállítása
A bal oldali Editor toolbar-on válaszuk ki az PCB-t. A program egy üres PCB dokumentumot nyit. A Design/Add/Remove Library... alatt lehet az alkatrészkönyvtárakat beállítani. Javaslom, hogy állitsd be az általam készitett connector, heatsink, ic, passive, transformer, transistor könyvtárakat. A könyvtárak tartalmát a Design/Browse Component alatt lehet megtekinteni.


SCH scroll beallítása
Ha az egerrel kimegyünk a látható területről, akkor a kepernyő automatikusan továbbgördül. Rendszerint sokkal jobban mint szeretnenk. A görgetés sebességét az /Options/Preferences.../Graphical Editing/Autopan Options/Step Size-nál tudjuk állitani. Ez alapban 30-ra van állitva. Állitsuk át 15-re.


PCB scroll beallítása
Ha az egerrel kimegyünk a látható területről, akkor a kepernyő automatikusan továbbgördül. Rendszerint sokkal jobban mint szeretnenk. A görgetés sebességét az /Tools/Preferences.../Options/Autopan/Step Size-nál tudjuk állitani. Ez alapban 30-ra van állitva. Állitsuk át 5-re.




Kapcsolási rajz készitése

Most már elkezdhetjük a munkát. Űj rajzot a /File/New/Blank Dokument/Sch-val hozhatunk létre. Elöször állítsuk be a dokumentum jellemzőket (méret, álló/fekvő rajz, keret, stb.) az /Options/Document Options... alatt. A lapméretet a Standard style-nál kell megadni. Alapnak jó az A4. Én a TitleBlock és a Show reference zone checkboxokat ki szoktam szedni, ha kész a rajz, akkor a Show border-t is, de ez izlés dolga. A Grid-nél lehet beállitani a látható rácsot. Illetve azt a rácsot, amihez igazítja az alkatrészeket. Mindegyik legyen bekapcsolva. Az érték is maradhat a 10.


Pozicionálás, nagyitás
A rajzon a megfelelő részt kinagyitani a PageUp és PageDown gombokkal tudjuk. Ezek a egér poziciójához képest végzik a nagyitást, igy a pozicionálás is megtörténik. Hasznos még a Toolbar balról a 8. ikonja, ezzel akkora nagyítást állít be, hogy az egész rajz látszodjon.


Alkatrészek elhelyezése
A bal oldáli panelen válaszuk ki az alkatrészkönyvtárat, amelyikből az alkatrészeket fel szeretnénk rakni a rajzra, majd az alatta lévő listában jelöljük ki az alkatrészt. A lista alatt az Edit gombbal a kiválasztott alkatrészt rajzát szerkeszthetjük. Ekkor feljön az SchLib. Ebben megnézhetjük milyen alkatrészek vannak az adott könyvtárban, modosíthatjuk az alkatrészeket, és csinálhatunk újat is. Bővebben itt. (Módosítás után az SCH-ban használjuk a /Tools/UpdatePartInCache-t, hogy a módosítások érvényre is jussanak.) A Place gombbal tudjuk az alkatrészt a rajzra tenni. Ha rányomunk, akkor az alkatrész lebeg a rajz felett. Ekkor az egérrel mozgathatjuk, a Space-el forgathatjuk. Az X és Y gombokkal tükrözhetjük az alkatrész szimbolumát, majd az egér bal gombjával tudjuk lerakni a rajzra. A lerakás elött még használjuk a TAB gombot. Ekkor feljön egy az alkatrészt leiró ablak. Itt a PartType-nál állitsuk be az alkatrész pontos tipusát. Ha szükséges, akkor itt lehet megváltoztatni a FootPrintet is. (Azt, hogy milyen alakja van a panelon.) Ezt az ablakot késobb is bármikor elő lehet hozni az alkatrészen történő dupla bal klikk-el.

Például, ha egy egy 1N4001-es diódát szeretnánk elhelyezni a rajzon, akkor a listából válaszuk a D alkatrészt, PLACE gomb, TAB, és a PartType-hoz irjuk be a, hogy 1N4001. Majd OK. Mozgassuk az Diodát a megfelelő pozicióba, majd bal gomb.
A Place melletti Find gombal tudunk az alkatrészkönyvtárakban keresni. Elég sok könyvtárat ad a Protel, de általában nincsenek rendesen beállitva. Például a FootPrintet mindig utólag kell kézzel beállítani.


Vezetékek elhehezése
A WiringTools Toolbar PlaceWire (Ha kicsit vársz az ikonon, akkor kiirja a nevét) gombjával lehet vezetékeket elhelyezni. Mozgassuk az egérkurzort a kivánt pozicióba, majd a bal gomb lenyomásával lehet kezdeni a rajzolást. Újabb pozició újabb bal gomb, majd a végén a jobb gomb egyszeri megnyomásával fejezük be az adott vezetéket. Mégegyszeri megnyomásával pedig kilépünk az adott módból. Kötéspontot automatikusan is elhelyez a program, ha az egyértelmü. Továbbiakat a WiringTools/Place Junction-nal lehet rakni.

Több vezetéket összefoghatunk Busszá. Buszt a WiringTools/Place Bus-al lehet rajzolni, amire a Place Bus Entry-vel lehet csatlakozni. A Bus Entrihez menő vezetékeket minden esetben el kell látni NetLabel-lel (WiringTools/PlaceNetLabel) az azonosítás végett. A NetLabelt más vezetékekre is tehetünk, igy késöbb a kötéslistában és a PCB-ben is névvel fognak szerepelni. A Busz rajzolása nem kötelező, elég, ha a Bus Entry-re menő vezetéket ellátjuk egy NetLabel-lel. Az ilyen vezeték össze lesz kötve a többi azonos nevü vezetékkel. GND-t a PlacePowerPort-al lehet elhelyezni a rajzon. Hasonloan a NetLabel-hez, az azonos PowerPort-ok is össze lesznek kötve.


Alkatrészek mozgatása
Ha már egy alkatrész be van kötve, akkor a mozgatás elött nyomjuk le a Ctrl gombot, nyomjuk le, és tartsuk nyomvatartva a bal gombot. Engedjuk fel a Ctrl gombot. Ekkor az egeret mozgatva, ugy mozgathatjuk az alkatrészt, hogy a vezetékezést a program viszi az alkatrésszel.


Több oldalból álló rajzok készitése
A több oldalból álló rajzok esetén a másik lapon lévő rajzot a WiringTools/PlaceSheetSymbols-al lehet elhelyezni. A File Name-nál kell megnevezni az adott blokkban logikailag elhelyezkedő kapcsolási rajz részletet.
A Sheet Symbolhoz a csatlakozási pontokat a PlaceSheetEntry-vel lehet megtenni. Lerakás elött szintén TAB-ra felnyiló ablakban lehet beállitani az adott csatlakozási pont nevét és irányát.
Az igy elhelyezett blokkhoz tartozó rajzban a SheetEntry-kkel azonos nevü NetLabel-eknek, vagy Port-oknak (WiringTools/PlacePort) kell szerepelni. (A két rajz között az azonos nevü vezetékek lesznek összekötve.)
Példaként nézzük meg a <Protel könyvtára>/Sch98/Examples/Demo1.prj-t.


Autómatikus sorszámozás
Az alkatrészek poziciószámozását autómatikusan elvégeztethetjük a /Tools/Annotate menüpont alatt. A felnyíló ablakban be lehet állitani, hogy csak a még nem sorszámozott (?) vagy az összes alkatrészt újraszámozza. A számozás az alkatrészek lerakási sorrendjében történik. Az elvégzett módositásról egy lista készül.


Ellenörzés
A /Tools/ERC alatt lehet a kapcsolást áramköri szempontból ellenörizni. A megjelenő ablakban lehet beállitani, hogy milyen hibák esetén figyelmeztessen.


Kötéslista készítése
A /Tools/Create Netlist alatt lehet elkésziteni. Output Format legyen Protel. Net Identifier Scope legyen Sheet Symbol/Port Connection. A többiből jó az alapértelmezett.


Alkatrészlista készítése
Ezt a SCH és PCB editorban is megtehetjuk, egy kicsit különbözik a kettő. Én itt az SCH-ban szoktam elkészíteni, de csak akkor amikor mar a PCB is teljesen kész. A /Report/Bill of material-al tudjuk kezdeményeni, ekkor feljön a BOM varázsló. Next után szedjük ki a pipát a Footprint checkbox-ból, ezt nem szeretnénk látni a listában. Majd tovább kétszer Next. Itt válaszuk a Protel Format-ot. A többit töröljük. Ujra Next és végül Finish. Ezzel kész is a nyers lista. Ezt én kézzel tovább szoktam finomítani. Az azonos típusu alkatrészeket érték szerint sorba rendezem. Esetleg kiegészítő infokat irok. (cikkszám a kedvenc boltomban, ha nem egyértelmű). Igy végül a lista alkalmas lesz az alkatrészek beszerzésére.



SCHlib használata

Ha a kapcsolási rajz készítése közben egy olyan alkatrész kell felhasználnunk, amit nem talalunk meg a az alkatrészkönyvtárakban, akkor azt könnyűszerrel magunk is elkészíthetjük az SCHlib segítségével. Ha új alkatrészkönyvtárat akarunk létrehozni, akkor válaszuk a /File/New menupontot, majd az SCHLib dokumentumtípust. Ha már egy meglévő könyvtárat akarunk bővíteni, akkor egyszerűen töltsük be a kivant könyvtárat. (/File/Open...)


Új alkatrész létrehozása
Az alkatrészkönyvtárhoz új alkatrészt a /Tools/New component menuponttal tudunk hozzáadni. Az ujonnan letrehozott alakatrészt azonnal nevezzük át a /Tools/Rename component menüponttal. Az alkatrész alakját a SCHLib drawing tools Toolbar segitségével rajzolhatjuk meg. Diszkrét alkatrésznél a Place line a legfontosabb az alak megrajzolásához, de használhatunk Bezier-lineokat és elipszis iveket is a PlaceBezier és a PlaceElipticalArc gombok segitségével. IC esetén a körvonalat a PlaceRectange gombbal helyezhetjük el. Nem alapszabály, de általában az alkatrész 1-es laba kerül az origóba.


Alkatrészlábak elhelyezése
Miután megrajzoltuk az alkatrészünket helyezük el a lábakat a SCHLib drawing tools Toolbar Place pin gombjával. Mielott letennénk, a space segitségével a megfelelő irányba forgathatjuk, és a TAB megnyomása után beirhatjuk a nevét és a sorszámát. Ha akarjuk, akkor ezeket itt el is Show name és Show number checkbox-ok segitségével. A sorszám helyett is használhatunk betüket, ha az a Footprintnél is igz van. Ez az egyértelmü azonosítás miatt lehet fontos. Például én a diódánál az 1 és 2 helyett az A és K betüket használom a lábak azonosítására. Az Electrical typenál beállíthatjuk a láb tipusat. Pl. Input, Output, Power, stb. Ez a program az ERC ellenőrzésnél használja fel. A Pin length-nél a láb hosszát állíthatjuk be.
Az alkatrészlábak számozását mindenképpen egyeztessük a Footprint számozásához!


Több partból álló alkatrészek
Ha IC több azonos elemet tartalmaz, akkor azt külön is kezelhetjuk a kapcsolási rajz szerkesztőben. Ennel feltétele annyi, hogy az alkatrész megrajzolásakor is külön rajzoljuk meg az egyes részeket. Például van egy müveleti erősítő IC-nk, ami két független müveleti erősítőt tartalmat, akkor az alkatrész megrajzolásakor csak az elsőt rajzoljuk meg, majd a /Tools/Add part menüponttal létrehozzuk a masodik részt, és azt is megrajzoljuk. Igy a két részt külön is letehetjuk a kapcsolási rajz más más részein, csak be kell állítani a Part type-ot az alkatrész elhelyezésekor. Szerkesztés közben a Part-ok között a bal panelon található Part < és > gombokkal lehet váltani.


Leirás
Mielőtt készen lennénk a bal panelen lévő Description... gombbal állítsunk be pár fontos paramétert. A Default designator-nál adjuk meg az azonosítót, pl. IC?. Mindig kérdőjelet tegyünk a végére, mert az ilyen azonosítokat tudja a program automatikusan sorszámozni. A Description-nál irjuk be az alkatrész típusát, funkcióját. Pl. Műveleti erősítő. Ez majd az alkatrészlistában meg fog jelenni. A Footprint x mezőkbe irjunk be alapértelmezett Footprinteket. pl. MDIP8, DIP8, SOIC8. Ezek közül az első fog beállítódni az alkatrész lerakásakor, de egy legördülő listába kerül a többi is, amelynek segítségével könnyen kiválaszható. Ezek után nincs más hátra mint elmenteni az alkatrészt, és már használhatjuk is.



Nyák rajz készitése

Folytassuk a munkát a nyák rajz elkészítésével. Űj nyák rajzot a /File/New/Blank Dokument/PCB-vel hozhatunk létre. Ezzel átkerültünk a PCB-be.


Méretekről
A nyák lapon a méretek az angolszász mértékegységből az Inch-ből származtatják. Mértékegységnek itt a Mil-t használják, ami az Inch 1000-ed része. 1 Inch = 25,4 mm ebből következik, hogy 1 Mil = 0,0254 mm. A metrikus és angolszász mértékegység között a /View/Toggle Units-val vagy a Q gomb megnyomásával lehet könnyedén átváltani. DE! Az alkatrészek lábtávolsága szintén Mil-ben van igy erössen javasolt a Mil-es mértékegységnél maradni. Például egy DIP tokos IC két lába közötti távolság 100 mil (2,54 mm) a két lábsor közötti távolság pedig vagy 300 vagy 600 mil (7,62 ill. 15,24 mm), a lábak számától függően. Igy mil-ben számolva szép kerek számokkal dolgozhatunk. A 100 mil szokták még 1 raszternak is nevezni, néhol ezt #-el jelőlik, pl.: 1#

Furatokhoz használjuk 32, 40, 48, 60, 78, 100 és 122 mil-es méreteket. Ez kb. megfelel a metrikus 0,8; 1; 1,2; 1,5; 2; 2,5 ill 3,1 mm-es furatoknak, ami a legtöbb esetben elegendő is. A vezetősávok szélessége minimum 15 mil legyen, én általában 20-30 mil -el huzalozok, csak 2 IC-láb között használok 12 mil-t. Két vezető között a távolság se legyen kisebb 10 mil-nél.


Footprint-ekről
A Footprint az alkatresz "labnyoma", azaz, hogy milyen alakja van felülről nézve, es hol helyezkednek el a labai. Ennek segitsegevel tudjuk az alkatreszeket ugy elhelyeni, hogy azok elférjenek egymástól.

Az oldalamon talalható PCB könyvtárak sokféle alkatrész Footprintjét tartalmazzák. Mindegyik neve M betűvel kezdődik, es a további név utal a Footprint alakjára. Pl. MAXIAL0.4-ből az AXIAL az axiális, azaz fekvő elrendezésre, az MRAD0.1-ből a RAD a radiális, azaz álló elrendezésre utal. A Footprint nevének végén lévő szám pedig a lábtávolságot mutatja. Pl. a MAXIAL0.4-ből a 0.4 az 0.4 Inch-et vagy 400 mil-t, vagy 4 rasztert jelent. Ez megfelel mondjuk egy normál ellenállás beültetési méretének. Az elektrolik kondenzátorokhoz használatos MRB Footprintek két számot tartalmaznak, pl: MRB.1/.2 Ebből az első szám a lábtávolságot, a második meg az átmérőt jelenti.


Layerekről
A szerkesztöben a panelt felülnézetből látjuk, az alkatrész oldalról nézve. Top Layer - Felső (alkatrész) oldali vezetőpályák, Bottom Layer - Alsó (forrasztás) oldali vezetőpályák. Multilayer - ami minden rétegen rajta van (furatok), Top Overlay - felső oldali alkatrészek, Bottom Overlay - Alsó oldali alkatrészek. (Ay overlay retegeket hivják még silk screen rétegnek is.) Keepout Layer - ezen a rétegen rajzolt kereten kivül nem lesz sem alkatrész sem huzalozás. Azt, hogy melyik Layert látjuk a szerkesztöben a /Design/Options/Layers alatt lehet állitani. A /Tools/Preferences/Options/Display/Single layer mode bejelölésével meg lehet nézni az egyes Layereket külön-külön.


Kötéslista betöltése / frissítése
Töltsük be az SCH-ban elöállitott kötéslistát (*.NET) a /Design/Netlist... alatt. A Browse gomb megnyomásával válaszuk ki a betöltendő Netlist-et. Az ablak alsó részében megjelennek a kötéslistában szereplő alkatrészek (Add new component xxx) és és összekötetések (Add new net és Add new node). A táblázat 3. oszlopa tartalmazza, ha az adott kötéslista elemmel gond van. Ha minden oké, akkor nyomjunk az Execute gombra. Ha hibákat jelez a program, akkor azokat elöször ki kell javitani az SCH-ban, újra elkészíteni a kötéslistát, és csak utánna továbblépni.

A leggyakoribb hiba, hogy egy bizonyos alkatrészhez nem találja a Footprintet. Ennek két oka lehet, vagy nem töltöttük be a PCB-be azt az alkatrészkönyvtárat, ami az adott Footprint-et tartalmazza, vagy elirtuk a Footprint nevét, esetleg ki sincs töltve ez a mező. Az első esetben be kell tölteni a megfelelő könyvtárat (Lásd fent, hogyan kell.). A második esetben vissza kell menni az SCH-ba, megkeresni a kérdéses alkatrészt, duplaklikkel megnézni a tulajdonságait, és a Footprint mezőt megfelelően be kell állítani. Ezután újra kell generálni a Netlist-et. Majd kiválasztva a PCB-nket újra kell probálkozni a Netlist betöltésével.

Ha későbbiekben valamit módositunk a kapcsolási rajzon, akkor is ez a módszer, de akkor ne felejtsük el a /Design/Netlist... ablakban a Browse gomb alatti mindkét Checkbox-ot bejelölni. Az elsővel a rajzról törli a kötéslistában már nem szereplő alkatrészeket, a másodikkal pedig lecseréli az alkatrészek Footprintjét, ha az az SCH-ban módosítva lett.


Design Rules beállítása
Design Rules azaz a tervezési szabályokat állitsuk be a /Design/Rules alatt. Egy kategoriához több szabályt is beállithatunk, lásd lentebb. A következöek a legfontosabbak:

A Routing/Clearance Constraint-nál a vezetősávok közötti minimális távolság lehet beállitani. Ez általában maradhat 10 mil.

Routing/Routing Layers-nél a huzalozásra használt rétegeket lehet beállitani. Alapbeállitás szerint kétoldalas (két rétegü) nyák készitésére van beállítva, ahol az alaktrész oldalon vizszintes, a forrasztás oldalon függőleges a fő huzalozási irány. Az autorouter nem nagyon tud egyoldalasan dolgozni, vagy ha igen akkor is elég förtelmes eredményt ad. Ha mégis egyoldalas nyákot szeretnénk tervezni, akkor a Rule Attributes-nál a T(op) réteget állitsuk át not used-ra, B(ottom)-ot pedig Any-re. Ha kézzel huzalozunk, akkor a T-t és a B-t is Any-re állitsuk. A Bottom rétegen huzalozzunk, a Top rétegen pedig rajzoljuk meg az átkötéseket Via-k segitségével.

Routing/Width Constraint a vezetősávok szélességét adhatjuk itt meg. (-tól -ig) Ajánlott minimális szélesség 15 mil. 2 IC láb közötti átvezetésnél 12 mil. A maximális szélesség pedig az áramkörtől függ. Állitsuk a határokat 10-200 mil közé, ez általában mindenre elég.

Mint már fent emlitettem, egy kategoriához több szabályt is be tudunk állitani, pl. a Táp hozzávezetések legyenek 40 mil-esek, a többi pedig 20. Vagy xy Net-et, csak a Bottom rétegen huzalozza az autorouter, stb. Az Add gombbal tudunk új szabályt létrehozni, a Properties...-el pedig egy meglévőt szerkeszteni. A Rule Scope-nál lehet beállitani, hogy az adott szabály mire érvényes. Itt több lehetőség közül választhatunk, egy összekötéstől az egész áramköri lapig. Ide tartozik még az /Design/Classes menüpont ahol külünböző csoportjait lehet kialakitani a Net-eknek, majd ezeket az csoportokat fel lehet használni a szabályok kialakitásakor. Például a tápfeszültség Neteket egy csoportba rakva, a szabályoknál a Scope-nál ezt a csoportot, kiválasztva az összet tápfesz net-re együttesen lehet beállitani a vezetékszélességet, és egyéb jellemzőket.


Alkatrészek elrendezése - előkészületek
Miután a betöltöttük a kötéslistát azt tapasztalhatjuk, hogy az alkatrészek egymás hegyén hátán sorakoznak. Tegyük a következöt: A Főtoolbar SnapGrid (jobbról a 4.) ikonja segitségével állítsuk be az igazitást 100 mil-re.

Ezután válaszuk ki a /Tools/Align Components/Sort and Arrange Components/All Component menüpontot. Klikkeljunk a rajzunkon valahova. Ennek hatására az alkatrészeket tipus szerint sorban elhelyezi a program egymás mellé.

Az /Edit/Select/All-val. vagy az egérrel jelöljünk ki minden alkatrészt, majd válaszuk a /Tools/Align Components/ Move to grid... menüpontot, és irjunk be 100 mil-es értéket. Töröljük a kiválasztást a jobb duplaklikkel. Ennek hatására az alkatrészek lábai (a furatok) osztáspontokon helyezkednek majd el.

Azoknál az alkatrészeknél, amelyeket a forrasztási oldalra szeretnénk elhelyezni, duplaklikk után a Properties/Layer-nél válasszuk a BottomLayer-t. A program tukrozi is az alkatreszt, igy azzal nem kell foglalkoznunk. Ha még nem kapcsoltuk be a Bottom layeren lévő alkatrészek kirajzolását, akkor azt a /Design/Options/Layers-nél megtehetjük. Jelöljük be a Silkscreen/Bottom-ot.


Alkatrészek elrendezése - AutoPlacer-rel
Itt most választhatunk, hogy használjuk az Auto Placer-t vagy nem. En az utobbit javaslom, eleg gyengusz eredmányt ad. Ha mégis ki szeretnéd probálni, akkor elöször a KeepOut layer-re rajzolj egy téglalapot, ami magában foglalja az alkatrészeket. (lásd lent, hogyan kell Track-et rajzolni.) Ezen a vonalon kivül nem fog az AutoPlacer alkatrészt elhelyezni, tehát itt érdemes a panel mértének megfelelő téglalapot készíteni. Ha vannak olyan alkatrészek, amelyeknek fix a helye, akkor azt mozgasuk a helyükre. Majd az alakatrész körvonalára duplán klikkelve jelöljük be a Locked Checkbox-ot. Ezután ezt az alkatrészt nem lehet mozgatni, és az AutoPlacer is békén hagyja.

Az AutoPlacer-t a /Tools/Auto Place/... menüpontot kiválasztva tudjuk elinditani. A feljövő ablakban adjuk meg a táp és a GND hozzávezetésekhez tartozó NET-ek nevét a Power NETs-nél, majd OK. Az elhelyezés után zárjuk be a <nev>.plc dokumentumot. A bezáráskor megkérdezi, hgy Update-elje-e a PCB. Vállaszuk a Yes-t ha tetszik az elrendezés. Minden futtatáskor más és más elrendezéssel örvendeztet meg. Csodas.


Alkatrészek elrendezése - kézzel
A Sort and Arrange vagy az AutoPlacer eredményéböl kiindulva folytassuk a munkát. Válaszunk ki egy alkatrészt találomra. Duplaklikkel feljön a Properties ablaka. A Designator oldalon vegyük ki a pipát a Hide CheckBox-ból. Nyomjunk a Global gombra, ezzel azt érjük el, hogy a változtatásunk nem csak erre, hanem az összes alkatrészre érvényes lesz. OK, majd a feltett kérdésre, hogy szeretnénk-e mind az xxx alkatrészt megváltoztatni válaszoljunk Yes-el. Ezzek után megjelentek a poziciószámok minden alkatresz mellett.

Az alkatrészeket az egér bal gombjának nyomvatartása mellett tudjuk mozgatni, közben a Space lenyomásával tudjuk forgatni. Több alkatrészt kijelölés után lehet mozgatni. A kijelölést jobb duplaklikkel lehet megszüntetni.

Nyomtassunk egy kapcsolási rajzot az sch-ból, és a rajzot figyelve a poziciószámok alapján csoportosítsuk az alkatrészeket. Ha nagy a grid, akkor a SnapGrid ikonnal csökkentsük le 50-re, vagy 20-ra. (Majd a huzalozáshoz 25-re vagy 10-re a rajzolat finomságától függően.) Sakkozgassunk az alkatrészekkel, amig kb. megfelelőnek nem itéljük az eredményt. A "gumivonalak" mutatják az összeköttetéseket, probáljuk meg ez alapján elhelyezni az alakatrészeket.


Track elhelyezése
Track-et, azaz vezetősávokat a Placement Tools Toolbar/Place Track gombja segitségével tudunk elhelyezni. A Place Track kiválasztása után kapunk egy szálkeresztet. Ha most nyomunk egy TAB-ot, akkor beállithatjuk, hogy melyik Layer-re, és milyen széles vonalat akarunk elhelyezni. A vonalat az egérmutató mozgásával, és a bal gomb (többszöri) lenyomásával tudjuk létrehozni. A rajzolásból a jobb gomb egyszeri lenyomásával tudunk kilépni.


Huzalozás - AutoRouter-rel
Elinditani a /AutoRoute/All-lal lehet. Szerintem csak kétoldalas nyák esetén használható. Egyoldalas esetén javasom a kézi huzalozást. A huzalozást a /Tools/Unroute All-lal lehet leszedni, ha nem tetszik. A szabályok módósítása után pedig lehet ujra probálkozni.


Huzalozás - Kézzel
Kézzel huzalozni a Placement Tools Toolbar segitségével tudunk. A Place Track-vel tudunk vezetősávot elhelyezni. Válaszunk ki ezt a toolt. Kapunk egy szálkeresztet. A TAB megnyomása után állítsuk be a vezetőszélességet, és a Layer-t. A forrasztási oldal a Bottom, ezért a Bottom Layert válasszuk a forrasztási oldalra szánt vezetőpályáknak.

Ahol nem tudom egy oldalon megoldani, ott a Top layerre teszek egyenes Track-eket, ezek lesznek az átkötések. A Layerek között via-k (átvezetés) segitségével lehet átvinni a vezetékezést. Huzalozás közben legegyszerübben a Numerikus billentyük mellett lévő + és - gombokkal tudunk váltani a Layer-ek között, ekkor a program automatikusan tesz egy via-t is. A via-kra is figyeljünk, hogy megfelelő méretüek legyenek. Én leggyakrabban a 68/32-eseket teszek le.

A szerkesztöben vekony zöld "gumi" vonalak jelölik az összekötendő dolgokat, ha valamit sikeresen összekötöttünk, annak a szála eltünik.


Keretek
Ha nagyjaból készen vagyunk a huzalozással, akkor a Top Ovarlay-en keretezük be a NYÁK-unkat (ajanlott 12mil-el). A Bottom ill. ha kétoldalas akkor a Top-on is pedig jelöljük a sarkokat. Ide is tehetünk keretet, de ne legyen zárt! (ajanlott 15mil-el)


Furatok
Az alkatresz labának a furatokat az alkatreszkönyvtárból autómatikusan veszi a program. Ha ezen kivül szeretnenk furatokat (pl. felfogatashoz) elhelyezni a panelen, akkor oda tegyünk egy FreePad-et (PlacementTools Toolbar). És ne felejtsük az átmérőjét, és a furat átméröjét megfelelöen beállitani. Ugyanakkor az TopOvarlay layer-re is rajzoljunk egy kört (PlacementTools/Arc) a furat helyénél, a furatnál kicsit nagyobb átmérővel. (vonalvastagság 12mil)


Ellenörzés (DRC)
Ha késznek nyilvánitottuk a panelünket, akkor jöhet az ellenörzés. Szerkesztés közben is végez ellenörzést a program, és zöld-el jelöli a hibás helyet. A végső ellenörzést a /Tools/Design Rules Check-el tudjuk megejteni. Itt a paraméterek állítgatása után (nem szükséges) a Run DRC-vel tudjuk lefuttatni az ellenörzést.

A program 4 kategoriát ellenöriz. Ezek sorban a vezetőszélesség, a vezetők közötti távolság, a hiányzó összeköttetés és a rövidzár két különböző net között. Ha hibát talál, értelemszerüen javitsuk ki.


Utómunka
Ha a DRC ellenőrzés már nem ad hibát, akkor már csak apró simítások maradtak hátra. Az Overlay rétege(ke)n igazitsuk be az alkatrészek poziciószámait. Ha lehet, akkor ne kerüljenek furatra, illetve lehetőleg a beültetés után is látszódjanak.

Az esetleges átkötéseinkhez rajzoljuk egy 12mil-es tracket a TopOverlay rétegen, ezzel is mutatva az átkötés helyét.

Ellenőrizzük, hogy minden felfogó furatot elhelyeztünk-e, és ha még nem csináltuk meg eddig, akkor rajzoljunk mindegyikhez egy kört a TopOverlay rétegen.

Ellenőrizzük, hogy a NYÁK-unk a Bottom, TopOverlay és KeepOut rétegeken is be van keretezve, ha még valamelyik hiányzik, akkor potoljuk. A Bottom layer-en ne legyen zárt a keret!


PCBlib használata

A PCBlib-ben a hiányzó Footprinteket készíthetjük el. Használata nagyon hasonlít a PCB szerkesztőre. Az alkatrészt itt is felülnézetben látjuk/szerkesztjük. Ha új alkatrészkönyvtárat akarunk létrehozni, akkor válaszuk a /File/New menupontot, majd az PCBLib dokumentumtípust. Ha már egy meglévő könyvtárat akarunk bővíteni, akkor egyszerűen töltsük be a kivant könyvtárat. (/File/Open...)


Új alkatrész létrehozása
Az alkatrészkönyvtárhoz új alkatrészt a /Tools/New component menuponttal tudunk hozzáadni. Az ujonnan letrehozott alakatrészt azonnal nevezzük át a /Tools/Rename component menüponttal. Az Footprint alakját a PCBLibPlacementTools Toolbar segitségével rajzolhatjuk meg. Itt helyehetjuk el a labaknak megfelelő PAD-eket a PlacePAD-el rakhatunk le. Az alkatrész körvonalát a TopOverlay Layer-en rajzoljuk meg 12mil széles trackekkel. PlaceTrack gomb, majd TAB után beállíthatjuk a széleséget és a Layer-t. Nem alapszabály, de általában az alkatrész 1-es laba kerül az origóba.



Ennyi lenne röviden a program kezelése, de a nyáktervezéshez még számtalan más szabályt is figyelembe kell venni, ezek megismeréséhez itt nem tudok segíteni. Irány az Internet!