Helwan utcáin

[Inu]

Dr Felidae
Folytatás


Sunny Black
Igyekszel az ismerős archoz egy eseményt, egy hátteret kapcsolni. Egy történést, vagy bármi mást, ami segíthetne emlékezni. Hiába. Az arc, mint egy fénykép lebeg tisztán előtted. Vad és büszke, amihez büszke testtartás is tartozik... És hegek. További hegek. A vállán tisztán emlékszel egy mély vágásra, ami szinte állandóan látszott. Nemhogy takarta volna, de büszkélkedett vele... Gondolataidból Jack kérdése ébreszt.

A kérdésre azonban szinte azonnal a nő hangja is felcsendül. Nőies, de erőt sugároz.
"- Te kölyök! Kéne még egy harcos estére, de most csak te vagy itt. Menni fog a rajtaütés halál nélkül?"
Büszke és lekezelő a hangsúly, mégis abban a pillanatban mikor elhangzott megtiszteltetést éreztél, nem dühöt. Fura. A válasz egy vidám "Igen!" volt részedről.

Jack kérdésére már koránt sem olyan egyértelmű a válasz. Emlékszel, érted a helyieket... nagyjából. Nem tudod mióta de biztos itt élsz a környéken. Legalábbis nem emlékszel rá, hogy előtte máshol éltél volna. Bár a nő az emlékeidből aligha idevalósi. És ez a helyzet veled is. De a rövid válasz, hogy nagyjából érted a helyieket, törve bár, de beszéled a nyelvüket... Igen. Na de hogy helyi törzsek és nyelvjárások mennek-e... nos ebben komolyan kételkedsz.

Setéthold
Az alig látható, alig érezhető sötét gomolyag körbevesz benneteket és mint egy alagútban haladtok előre. Előre tudja, hogy mikor fogtok fordulni, előre tudja, mikor fogtok megállni. Vagy talán akkor kell megállnotok mikor sűrűbb és akkor kell fordulnotok, mikor az alagút fordul? Talán nem is haladhattok másfelé, mint amerre ő tart? Hol végződik a megérzés és hol kezdődik az üldözési mánia? Nehéz pontosan megmondani, de félő, hogy valaki, vagy valami terel benneteket. Szándékos lenne, ti vagytok a célpontja egyáltalán, vagy csak a véletlen műve, hogy belekerültetek? És mi lenne a cél? Olyan messzire képtelen vagy ellátni.

Egy dolog bizonyos: a szellemvilágból most senki sem figyel benneteket.

[Freiherr von Rosen]

Játékosan felhorkanok a válasz hallatán.
Ezek a macskák olyan kiszámíthatók, hogy az már klisészámba megy.
Azért a somoly marad.

-/Eng/ Azt látom, hogy el kell menned, komám, csak az okát nem.

Mindenesetre ennyiben hagyom, ha nem válaszol, nem tépem le a fejét.

Jó szelet, cicus.

Ezután útnak indulunk "kínozni". Előre fogom a fejemet ennek a herma-frog-itának a módszereitől.

-/Eng/ Aha... egen... ja... oké...

Egy egyenes szakasznál lehelletnyit lassítva hátrafordulok.

-/Eng/ Te, Sunny fiú! Kéne egy tolmács, nem beszéled véletlenül a helyi bennszülött törzs nyelvét?
_________________

[Sablepaw]

Miután Felidae elhajtott, Mennydörgésre terelődik figyelmem, be is szállok mellé, óvatos tekintetet villantva a hátul gubbasztó "Sunny" irányába.

A térképen megmutatom úticélunkat, karmom végigsiklatva az útvonalon... vagyis nem hajszálpontosan az útvonalon. Mivel nem tudom, a Sötét Erő vonz-e minket, vagy csak nyomunkban, körülöttünk jár, egy kitérőt tenni érdekes volna...

/Eng/- Biztonságos hely. Rom-palota. - De hamar rátérek az érdekesebb és nyomasztóbb mondandómra. - Sötét mágia. Átok. - Mancsommal kört írok le körülöttünk, jelezve, hogy mindannyinkat kísért. - Még nem tudom mi és miért. De gondol..om Égett-Helyről.

Ha Jack elindul és van idő a csendes szemlélődésre, révetegen figyelem a Sötét természetét, igyekezve kifürkészni természetét.

Perception+Awareness

Dobás:

Eredeti dobás sorozat: 8d10 10-Sided Dice Results: 6, 10, 9, 8, 6, 7, 8, 6 (Total = 60)

... És azt is meg kell tudnom, követ-e valami minket a Szellemek Földjéről. A Kutyának egyszerűbb volna, de jobb, ha magam intézem, és könnyebb is, mint elmagyarázni, mire figyeljen. Előhalászom kémfürkész kristályomat - egy szépen csiszolt hegyikristály marokkövet - és ráfókuszálok, felélesztve erejét, éberen figyelve, federeng-e baljósan...

Aktiválás: Gnózis, csz: 5

Dobás:

Eredeti dobás sorozat: 4d10 10-Sided Dice Results: 6, 4, 7, 2 (Total = 19)

_________________
- Cobolymancs (Sablepaw), Red Talon, Theurge, Lupus
- Setétholddal Osonó (Darkmoon Stalker), Bastet, Bubasti
- Bosszú Fagyos Karma (Frostiger Kralle der Rache), Fenrir - Schwerter von Heimdall, Modi, Ulfr

[RedDrake]

Veszedelem követ? Én is érzem ezt, igen. Vajon a riasztás független veszély vagy ugyanahhoz kapcsolódik? Nem tudom még, de így vagy úgy tisztább lesz a helyzet.

Az átszóló Jack nem is lep meg, úgy tűnik Helios fénye könnyedséget hoz, csak itt jó helyen van, nem úgy mint azoknál a tollas bajkeverőknél.
/Eng/ - El kell mennem, de az urat átadom. Találkozom veletek, amint lehet.

Jön az egyszerű válasz. De utána indítok, méghozzá gyorsan, hazafelé.
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)

[Dronaw]

Kissé morcosan és gondolataimba mélyedve szállok be Jack mögé az autóba. Nem szoktam hozzá, hogy beszólnak, lekezelnek, de haragomat elfeledteti a nő arca. Az út folyamán végig a gondolataimba mélyedve ülök, nem reagálok Jack mondataira, teljesen el sem jutnak hozzám. Az autó megállására felnézek -már ott lennénk? -, de látom, hogy csak Setéthold száll át hozzánk. Nem törődök vele, mert az azért lejött számomra, hogy egyelőre csak megtűrnek, mert hasznukra vagyok, de nem vagyunk egy falka. Akármit is mondott a vándor, ez inkább szövetség, mint falka. Visszasüllyedek az emlékeimbe, próbálom felidézni a nőt, hátha sikerül még valami morzsát elkapni a múltamból.
_________________
Sunny Black

[Freiherr von Rosen]

Bár nem vagyok egy vérszomjas típus, azért tagadhatatlan, hogy az ezután a jó kis Archid akciózás után maradt bizsergető érzés egy folyamatos, halvány mosolyt csal az arcomra, ahogy vezetek. Időről-időre hátra-hátraszólok Sonny Jimnek, felidézve egy-egy emlékezetes pillanatot, vagy bajtársiasan megdícsérve a harci képességeit.
Jó kölyök ez.
A csapatmunkán még egy pöppet dolgozni kell, de tűz az legalább annyi van benne, mint egy kan koalában a párzási időszak közepén. Crickey!
Ami a foglyot illeti, nos, nem lep meg, hogy volt, aki még ahhoz is túlzottan be volt tojva, hogy kiugorjon előlem a halálába. Nem hibáztatom, a helyében valószínűleg én is cöveket vertem volna a betonpadlóba; azonkívül mégiscsak egy sheiláról van szó.
Ha a Jóist-... izé, Földanya harcosnak teremtette volna őket, akkor semmi kétség, matriarchátusban élnénk.
Mikor Felidae félreáll és kitessékeli a fajtársát, tekintettel a gyér forgalomra, egyből felhajtok mellé és a leengedett ablakon keresztül - végig úgy volt - átszólok.

-/Eng/ Na mi a helyzet, hapsikám?

Később beengedem Setétholdat, az anyósülésre invitálva és a kezébe nyomva a térképet.

-/Eng/ Semmi vész, komám, halljuk, merre vezet az út. És mi a véres pokol akar lenni ez a "sötét"?
_________________

[Sablepaw]

Továbbra is az okkult szimbólumon töprengek, mit a leégett épület mélyén leltünk s mi a Tüzet idézhette - a Lángokat, mik Kincs a Sötétben-t is érdekelték... ami összefügghet a Romlott Kutyákkal, és a Holló eltűnésével. Némán - egyik "szokásos" emberform hasonlatosságára formált, lepelbe burkolt Sokto alakom viselve ülök be a Doktor mellé, és arabul elsuttogom neki a biztonságos helyet, ami eszembe jut, a térképen is megmutatva azt.

"Tökéletesen megfelel a fogoly kivallatására. Nyomasztó, baljós legendák keringenek róla, nincs Patkányfattyú, mi kémkedhet, és nincs menekülés... számára többé nincs!"

Persze nagy reményeket nem fűzök a beszámolójához. Meglehet, megszállottságával emlékei is tovatűntek, és Asura nyomorék, majombőrbe bújt alantas szolgái csak ritkán szolgálhatnak hasznos információval. A baljós sötét azonban nem kerüli el figyelmem - ahogy az sem, hogy határozottan minket követ.

"Talán valami Átok szállt ránk a Romlott hely mélyén... nem jó ez így, veszedelem! Meg kell fejteni a Romlás természetét, Suttogások Szelleme, áldomásod kísérjen néma utamon..."

- /Kheuar/ Veszedelem... követ...

Szólok halkan, ám a Doktor telefonja közbeszól, túlciripelve, mit még mondani kívánnék. Feszülten várakozok, amíg Felidae elolvassa az üzenetét.

"Sürgősen távozol...? Rossz hír lehet, nagyon rossz hír - de nem osztja meg miféle. Hát mégis egy kocsiban kell ülnöm a tomboló vaddal..."

Bólintok, mancsom az ajtónyitóra helyezem... de még szólok a Doktornak.

- /Kheuar/ Vigyázz utadon, s figyelj, nyomodban suhan-e a Sötétség...

Majd kiszállok, és elindulok a másik - nyilván szintén félreállt - kocsi felé, és - ha a vezető, azaz Mennydörgés felőli ablak fel lenne húzva, bekopogok, ha nem, csak lejjebb hajolok, szemem villan és megszólalok - suttogva, mint mindig. Ügyelnem kell, nehogy a "Doktor" szót használjam a Kutya jelenlétében...

- /Eng/ Felidae külön út. Dolga, baj... Mi hárman... visz és kínoz? Nem, hogy mond... hallgat fogoly. Felidae majd odajön. Vész követ, Sötét. Vigyázz. Térkép?

Nyújtom ki mancsom, és ha Jack előhalász egy várostérképet, karmommal rá is bökök a kijelölt helyre, majd beszállok - a lehető legtávolabb a Kutyától.
_________________
- Cobolymancs (Sablepaw), Red Talon, Theurge, Lupus
- Setétholddal Osonó (Darkmoon Stalker), Bastet, Bubasti
- Bosszú Fagyos Karma (Frostiger Kralle der Rache), Fenrir - Schwerter von Heimdall, Modi, Ulfr

[RedDrake]

*Vegyes gondolatokkal lépek ki a koszos épületből. Igencsak jelentős dolgot találtunk, azok a jelek, a fura rituálé maradványai sokat elárulhatnak. Sok jelentős titkot felfedezhetek belőlük, s újabb előrelépés lehetne az ősi gének felfedezése terén.

Setétholddal Osonó ülhet be mellém és némán suhanunk a megadott irányba, már tisztában vagyok vele, ő utolérhetetlen ha rejtett nyugodt helyeket kell találni. Az agyamban szimulációk futnak, azt kell mondjam, habár volt veszély, rengeteg új mintát sikerült szerezni és alig várom visszatérhessek végre hozzájuk a laboromba ahol...

várjunk csak.
A kezeimre pillantok.
Valami nem stimmel.
Bilincsek? Engem aki az ősi vérével irányítja a szerencse folyását megláncoljon valami? Soha!
Ki is próbálom és tényleg nem.
De az érzés marad és vitathatatlan.
Mágia.
Ártó, befolyásoló mágia.
Hol szereztük?
S miért?
De nincs vége, én nem szoktam csakúgy sms-t kapni, azonnal kihalászom és meglátva az üzenetet egy erősebb fékezéssel egybekötve félreállok.

Holdra tekintek, meglepően nyugodtan csinálom ezt is, ahogy mindent.*
/Arab/ - Át kell most szállj, valamit egyedül kell elintézzek és nem várhat. Találkozunk a biztonságos helyen utána.
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)

[Inu]

Kellemes érzést nyújt kilépni a leégett, romos, poros, mocskos épületből a tiszta, csillagos éjszakába. Az enyhe szellő tiszta levegővel tölti meg a tüdőtöket. Visszatekintve magatokat is mocskosnak érzitek. A megrendült épületben a por még mindig száll a levegőben, újra és újra megreccsen egy-egy emelet, de ez a csata zajához képest már csak csak egy kihunyó tábortűz hangjának tűnik, a parázsló fadarabok utolsó roppanásainak. Odakinn minden csöndes, de a szomszédos épületek körül árnyak járnak groteszk táncot. Csoszogások, sugdolózásokat, rohanó léptek zaja üti meg az alapos megfigyelő füleit. Körülöttetek, biztonságos távolban félénk emberi söpredék neszezik. Rendőrséget errefelé senki nem vár. A gyár is úgy égett le, hogy a hatóságok talán észre sem vették, ha pedig mégis, akkor sem érdekelt senkit. Beszálltok a járművekbe és elindultok.

Setéthold a vezetőknek elmagyarázta egy biztonságos hely címét. Egyiptom egyik újkori, történelemben méltán elfeledett uralkodójának egykori palotájába tartotok. A vámpírok messze vannak a helytől, a csatornázás fogalmát a környék nem ismeri, az emberek pedig kísértő szellemektől tartva messze elkerülik a helyet. Az efféle történetek elterjedésében a Bubastik népének természetesen meghatározó szerepe volt. Így a hely teljesen üres és biztonságos.

Setéthold
Út közben az éjszaka egyre sötétebbnek tűnik. Ahogy kinézel az ablakon, azt kell észrevenned, hogy a csillagok és Seline teljes erejükkel világítanak, a város is egyre világosabb, megannyi mesterséges fény suhan el mellettetek. Mégis mi akkor ez a sötétség? Mintha csak titeket lengne be a fény baljós hiánya. Nem csak az autókat, de az utat amerre tartotok. Mindegy merre terveztek fordulni, hova terveztek menni, az előttetek álló út az, ami sötét, talán átkozott. Varázslat. Eddig nem sűrűn tapasztalt varázslat vesz titeket körbe, nem tudod megmondani milyen természetű. Követ titeket, vagy ti követitek, esetleg tudja, hogy merre haladtok, vagy épp ez az erő, mely meghatározza az irányt, melyet azt hiszitek saját akaratotokból követtek? Nem tudod eldönteni. Ahogy azt sem, hogy csak most jelent-e meg körülöttetek, vagy csak most vált nyilvánvalóvá.

Jack
Az éjszakai forgalom meglepően nyugodt és ritkás, így azon veszed magad észre, hogy időről-időre gondolataidban visszatérsz a textilgyárba, mikor a szánalmas emberi férgek saját életükkel sem törődve vetették ki magukat az épület ablakaiból, hogy inkább a zuhanás végezzen velük, mint a te félelmetes ősgyík alakod. Csak egy valaki maradt ott megigézve, vagy sokkolva, képtelenül arra, hogy szóljon, vagy mozduljon. Egy koszos rongyokba és az épület porába burkolózó fiatal lány riadt tekintettel. A tiszta, ártatlan, barna tekintete a tiedbe fúródott, még levegőt is elfelejtett venni. Le sem vette rólad a tekintetét, míg fel nem kaptad. Áldozat lenne vagy ennyire jól játssza az ártatlant? Mindkettőre volt már példa. Menthető lenne? Meg akarja-e bárki menteni?

Sunny
A harc igazán jól esett. Az izgalom, a vér íze, a csont törésének hangja megrészegít. Maga a harc a véredben van, eddig sem volt kétséged e felől. De a mozdulatok, a technikák mindegyike mintha egy sötét veremből került volna elő amikor épp szükséged volt rá. Tudod, hogy tanultad és most már azt is tudod, hogy nem feledted el őket véglegesen. A legtöbb mozdulat, melyre most csak a tested emlékszik, elkeseredetten próbál egy-egy emléket előrángatni a múltadból, mely elméd sivatagába temetve pihen ki tudja mióta. Ami azonban még ennél is jobban felkavart, az a váratlanul érkezett beszólás a fura óriástól. Egy szempillantás alatt felforrt tőle a véred, de abban a pillanatban vissza is nyelted a dühödet. Miért? Ezen azóta is gondolkozol. Nem érted miért volt a sértés, de azt sem, hogy miért kéne elviselned. Minél magasabb valaki, annál nagyobbat bukik! Attól, mert vállvetve harcoltok, még tudnia kell a helyét! Veled senki sem beszélhet becsmérlően! Veled, Gaia karmával, a harcosok harcosával! A benned lassan gyűlő düh, melyet gondolataid egyre csak fokoznak, végül egy arcot hoznak felszínre, melytől magad sem tudod miért elfeleded minden dühöd. Ismerős női arc. Lángvörös, mégis természetes színű, rövidre nyírt haj, büszke, gúnyos mosoly, melyet az arcán végighúzódó mély karmolásnyom tesz még vadabbá. A karmolás, melytől a jobb szeme vakfehéren mered a tekintetedbe. Imádat és gyűlölet, mely egyszerre előtör benned az arc láttán. Ismerted. Most azonban nem maradt más, csak az üres, megmagyarázhatatlan érzések. Tudod, hogy ha lenne egy kis nyugalmad, talán sikerülne az emléket megragadva még mélyebbre ásni. Talán... Talán az arc előhozhatná eltemetett múltad, vagy annak egy szilánkját.

Dr Felidae
Az éjszakai forgalom most végre nyugodt és ritkás. Elmaradnak a dugók, dudaszók, kerülgetések. Jó ütemben haladtok a Setéthold által megadott cél felé. Mégis zavar valami. Először nem tudod megmondani mi az. Különleges érzéked van hozzá, hogy megérezd, ha valami nem stimmel. A levegő friss, de talán túl hűvös, feszültséggel teli. Nem tudod miért. A kormányon pihentetett kezeid úgy érzed mintha megbilincselve, a kormánykerékre ragadva, ki tudja kinek az akarata szerint vezetné a kocsit. Azonnal próbálod mozdítani a kezed, egy apró hullámot írva az egyenes úton. Természetesen sikerül. A bilincs is csak egy érzés, mellyel saját érzékeid figyelmeztetnek a természetfelettire. Mióta tarthat ez? Mióta befolyásol titeket varázslat? Nem tudhatod, ahogy azt sem, hogy pontosan milyen természetű a mágia és milyen hatással lehet rátok. A gondolataidból a telefonod rezdülése ébreszt. SMSed érkezett. Fél kézzel előkapod és rápillantasz. Automatikus üzenet: illetéktelen lépett a laboratóriumod területére!

Út közben természetesen bármikor beszélhettek, telefonálhattok egymásnak, lehúzódhattok összegyűlni.
Dr Felidae, ha most azonnal haza veszed az irányt, akkor a szóló topicodban folytatjuk.

[Inu]

Sunny Black

"Egy sivatagban ébred egy sátorban. Társaival egy hatalmas homoki férget és az őt imádó elborult szektát készülnek elpusztítani. Az érzés ismerős: társakkal vállvetve harcolni. Őket magukat azonban nem ismeri, igaz rá kell jönnie, hogy önmagát sem ismeri igazán. Kicsiny csapata négy főből áll. Jockie a kalapos, széles vigyorú, sörétes puskával felszerelt vadnyugati nagymenő, Hercule a csapat esze, nyomolvasó és taktikus, kis pödrött bajsza és tudálékos modora ellenére a csapat nélkülözhetetlen tagja, Dan, az örökké mogorva, soha nem beszélő fiatal srác és ő maga, akit Johnnak szólítanak. Az alakok és nevük fura. Ismeretlenül is ismerősek, valami mégsem áll össze. Sok gondolkozásra azonban nincs idő. John elvonja a szekta figyelmét, berohamoz az ellenfél közé, míg a többiek fedezik és szépen sorban kivégzik a szekta tagjait. A férget oda kell csalni, de hullákból nincs hiány Még egy kis trükk egy rádióval és a hang segítségével megérkezik a szörny. John nekiveselkedik és a kis csapat legyűri a férget, igaz a holttest maga alá temeti a harcost is..."


Setétholddal Osonó, Jack Taylor, Dr. Felidae ÉS Sunny Black

Mikor Sunny Black felébred ismét a sivatagban van, de a körülötte álló fura kis csapat megváltozott. Újabb ismeretlenek, de újabb társak veszik körül ebben a fura világban...

A csapat elmegy Jack szállására és ott igyekeznek kikérdezni Sunny Blacket, de annak nagyon kevés emléke van. Tartva attól, hogy a zavart vérfarkas ellenük fordulhat, elhívták az összekötőjüket, a vándort, hogy beszéljen Sunny fejével, aki végülis elmagyarázta neki, hogy egy nagy családban van, macska és krokodil unokatestvérek között. Mindenki ugyanazért a célért harcol.

Immár négy főre bővülve elindultak a következő nyomon, egy elhagyatott és leégett textilgyárat megvizsgálni. A romos, omladozó gyárban megöltek egy tucatnyi fomort és ejtettek egy foglyot. Az alagsorban, hálók és hullák között egy régi rítus maradványaira, az egész termet beterítő mágikus rajzolatokra bukkantak. A helyenként sérült, helyenként elmosódott rajzolatokat lemásolták amennyire csak lehetett, majd a fogollyal elindultak.

[Inu]

Setétholddal Osonó, Jack Taylor, Dr. Felidae

Távoli mágia hullámai lüktettek végig a környéken, a macskák éles érzékeit borzolva. Emberek törtek elő a környező házakból, némely fejvesztetten menekülve, de a többség őrülten, önkívületben, nyálazva támadott mindenre, ami mozog. Miután a tömeg néhány csapás után lecsillapodott, a macskák érzékeire hagyatkozva a kis csapat a mágia forrását kezdte felkutatni.

A forrás egyértelműen a föld alatt volt. Az út tehát a sötét, kusza csatornákba vezetett. A szűk folyosók, a kosz és a szag mellett meglepő módon illúzióval eltakart járatokra is leltek. Nem kellett sok idő, hogy a helyi csatornákban hemzsegő vérpatkányok képviselőivel is összetalálkozzanak. A harc gyors volt és véres, az óvatlan rágcsálók mind egy szálig odavesztek.

A mágia kisugárzása egyre közelibb, egyre hatalmasabb lett, a szűk bűzös járat pedig egy hatalmas tárolóban ért véget. A több emelet mély és hatalmas kiterjedésű tároló közepén egy fényesen és tűzforrón izzó, talán női alakot lehetett kivenni, mielőtt a tűz egy robbanással el nem borította a termet, a járatokat és mindenkit, aki nem húzódott elég gyorsan fedezékbe. Az alak eltűnt, nyomában csak a felperzselt csatorna, megolvadt kő és a kormos csapat maradt. A tűz minden használható nyomot elhamvasztott.

Az immár üres és kihalt utcákon hamar elértétek a Corax lakhelyét. A lakás érintetlen volt, sőt a cseles férfi még elszórt üvegszilánkokat is hagyott egy esetleges rajtaütés elkerülése végett. Ő maga azonban nem volt sehol. Üvegszilánk, vízipipa és cinkelt kocka gyűjteménye terebélyes és érintetlen. Jegyzetfüzete, néhány lappal előkerül végül, igaz csak néhány vázlatos kifejezést tartalmaz:

[RedDrake]

*Egyértelmű, hogy valami nincs rendben. Egy elütött ember ritkán ugrik talpra azonnal hogy meneküljön. Mitől retteghet ennyire? A hüllő agya nagyon stimulált lehet és...
várjunk csak.
Ez mágia!

Ősi tiszta vér hatalma, ami sugárzik felülről.
Mi ez?
Mi történik itt? Mi van odafent, ez sokkal sokkal érdekesebb, mint vártam.

Egy nő is ugrik, megszállottnak tűnik, és egy egész bevetési osztag érkezik.*
<Beletenyereltünk valamibe.>

*Érdekel a rejtély, de nem így a színpad közepén. Zsebre vágom a pisztolyt, ennyi majom ellen nem használ semmit. S arrébb állok egy picit, megnézvén hogy a menekülők után erednek vagy minket is el akarnak sodorni, mint szemtanúkat? Jó lenne... diszkréten követni őket csak.*
_________________
"Ashes to Ashes
Dust to Dust.
From ashes you've come
And to ash you'll return!
AMEN!"
(Angel Dust Andersen)

[Inu]

*Ahogy a kocsi lefékez a test legurul a motorháztetőről, de azonnal pattan is fel. Egy arab férfi az eséstől sántítva kezd el menekülni az utcán el tőletek, bicegés közben rettegő tekintettel néz vissza az emeletre. Setétholdon és Dr Felidaen baljós érzés fut végig. Mágia! Nagy erejű varázslatot érzékelnek a közelből. Látni semmit nem lehet belőle, de érezni, sugárzik az egész környéken!

Jack felnéz és megpillantja, amint a másodikról egy nő veti magát ki az ablakból. Arcán düh vagy még inkább őrület tombol. Földet ér a járdán, Dr Feliae kocsija mellett, a doki oldalán. Mindenki szemtanúja lehet, ahogy kissé ügyetlenül, de lábra érkezik. Helyi hagyományos fekete ruhában van, de az arcát nem takarja kendő, az csak lebeg a szélben. Szeme őrülten villan a terepjáró lámpa fényében, vicsorog, szája szélén nyál csordul. Vet egy pillantást a menekülőre, majd utána iramodik.

Egy rettegő sikoly hangzik fel valamelyik házból! Mindkét oldalon kicsapódnak a házak kapui és sötét emberi alakok iramodnak ki a házakból. Legalább négyen egyértelműen az autók felé veszik az irányt.*

[Sablepaw]

*A Mokolé fura kérdését nem tudom hová tenni, de olyasminek tűnik, amire nem szokás válaszolni. Talán valami "vicc". Elpakolom a fotót - szükség lesz még rá - és magamhoz képest hosszas, de mindenképp tiszteletteljes búcsút veszek Amírtól, biztosítva róla, hogy meg fogja kapni az információkat Holló-társáról.

Kifelé menet és Dr. Felidae autójában újra csend telepszik rám. Tiszta autóbelső, jóval kevéssé harsány zene, ahogy ezt vártam is. Gondolataim főként Kincs Az Árnyékban-t próbálom magam elé képzelni, gyakorta az oldalsó tükörbe sandítva. Így igencsak váratlanul ér a szélvédőnek csattanó test. Éberen villannak szemeim Felidae felé, aki Jelnek véli a dolgot - ahogy magam is. Bólintok röpkén, szavakra nem pazarolva az időt - suttogásom nem is hallatszana - és kinyitva az ajtót ki is szökkenek, persze a sávunkban maradva, nehogy a - nyilvánvalóan - Asura-vész közepette pont egy nyavalyás autó csapjon el. Kezem a ruhám takarásában az övemen pihenő tőr markolatára téved és fürge, óvatos léptekkel szökkenek előre - elsőként azt az irányt figyelném meg, ahonnan eshetett a "repülő majom" - hisz gondolom én, onnan jön a veszélyforrás - és csak utána a szélvédőnek zuhant delikvenst.*
_________________
- Cobolymancs (Sablepaw), Red Talon, Theurge, Lupus
- Setétholddal Osonó (Darkmoon Stalker), Bastet, Bubasti
- Bosszú Fagyos Karma (Frostiger Kralle der Rache), Fenrir - Schwerter von Heimdall, Modi, Ulfr

[Freiherr von Rosen]

*Különösebben nem zavartatva magam fejezem be a társalgást a boltossal jó üzletet, jó szelet és minél több bőrgatyás feleséget kívánva, természetesen bizonygatva arról, hogy mint McArthur tábornok a Fülöp-szigetekre, "még visszatérek", s csapok majd egy kiadós bevásárlást.
Azért tényleg akad itt egy-két holmi, ami ha más nem, ajándékba, vagy a falra jó lesz.*

<Kivéve persze, ha elpusztul a világ és mind egy kutyafejű mániákus rabszolgái leszünk. Micsoda kilátások.>

*A kocsikázós recept ugyanaz, mint idefelé. Követem a társaimat, s amikor a test lezuhan, a fékezés közben és után villámgyorsan kihajolok oldalra, remélve, hogy sikerül elcsípni, honnan esett, és/vagy ki dobta ki, mint quokkát sz*rni.*
_________________