MAGYAR TARTALÉKOSOK SZÖVETSÉGE
ALAPSZABÁLY
Általános
rendelkezések
1.§
(1)
Az
egyesület neve: Magyar Tartalékosok
Szövetsége
(2)
Az
egyesület székhelye: 1087. Budapest,
Kerepesi út 29/b
Működése Magyarország
területére terjed ki.
(3)
Az
egyesület jogi személy, rövidített neve: MATASZ
(4)
Az
egyesület pecsétje: kör alakban az egyesület teljes neve, közepén az egyesület
rövid neve, és alapításának éve (2001).
(5)
Az
egyesület nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független.
Képviselő jelölteknek és politikai pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, és
nem fogad el.
(6)
Az
egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény (a
továbbiakban: Kszt.) alapján közhasznú társadalmi szervezet.
(7)
Az
egyesület – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV.-t
Törvény 45.§-ának (1) bekezdése alapján – önkéntes alapon, a védelmi igazgatás
szervei által koordináltan részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásában.
Közhasznú tevékenységét a Hvt. Preambulumában megfogalmazott honvédelmi célok
megvalósítása érdekében, a Honvédelmi Minisztériummal, a honvédelem területi és
helyi igazgatási szerveivel, és a Magyar Honvédség szerveivel kötött
együttműködési megállapodások alapján látja el. A közhasznú tevékenység körében
az egyesület az Alapszabály 2.§ szerinti feladatokat látja el.
Az
egyesület céljai, és a célok megvalósítását
szolgáló eszközök
2.§
(1) A Magyar Honvédség tényleges hadkiegészítési állományának
összefogása, különös tekintettel az önkéntes tartalékosokra.
(2) Híd szerepének betöltése a Magyar Köztársaság
hadereje, és a magyar társadalom, valamint a Magyar Honvédség tényleges
szolgálatot teljesítő béke, és hadkiegészítési állománya között.
(3) Rendszeres kapcsolattartás a Magyar Honvédség
katonai szervezeteivel.
(4) A haza védelme
társadalmi támogatottságának elősegítése, részvétel a hazaszeretetre való
nevelésben.
(5) Önkéntes
közreműködés a haza védelmi képességének erősítésében, részvétel a katasztrófa
elhárítással és mentéssel, illetve az ár – és belvízvédelemmel kapcsolatos
feladatok ellátásában (Kszt. 26.§ c) pont 15. és 21. alpont).
(6) A NATO országok
védelmi szervezeteivel való interoperabilitás, és az euroatlanti integráció elősegítése
(Kszt. 26.§ c) pont 19. alpont).
(7) A katonai etika és viselkedési módok
elfogadtatása, értékeik megőrzése és képviselete (Kszt.26.§ c) pont 4. és 5.
alpont).
(8) Közreműködés a haderő önkéntes jellegének
erősítése érdekében folytatott tevékenységben, önkéntes részvétel a katonai
kiképzési feladatok végrehajtásában (Kszt. 26.§ c) pont 4. alpont ).
(9) A magyar katonai
hagyományok ápolása (Kszt. 26.§ c) pont 5. alpont), a bajtársiasság és barátság
elősegítése.
(10) Az egyesületi
természetes személy tagjai fizikai állapotának megőrzése, katonai
sportversenyeken és kulturális programokban való részvétel biztosítása részükre
(Kszt. 26.§ c) pont 5. és 14. alpont).
(11) Tájékoztatás a
Magyar Honvédség nemzetközi tevékenységeiről, azokban való önkéntes részvétel
lehetőségeiről, és a felkészítés elősegítése.
(12) Az egyesület
tagjai, valamint a tényleges katonai állományba tartozó szerződéses, önkéntes
tartalékos, és hadköteles állományból tényleges katonai szolgálatot teljesítők
családja helyzetének figyelemmel kisérése, az estleges problémák megoldásának
segítése (Kszt. 26.§ c) pont 2. alpont).
3. §
(1)
Az
egyesület kiadja az egyesület folyóiratát, és az egyesület célkitűzéseit
szolgáló alkalmi és időszakos kiadványokat.
(2)
Az egyesület
együttműködik a hazai és a külföldi hasonló tevékenységet folytató társadalmi
szervezetekkel.
(3) Az
egyesület támogatja mindazon állampolgári szerveződéseket, amelyek feladatul
tűzték ki a hazafiasságra való nevelést.
(4) Az egyesület közhasznú szolgáltatásait
a tagjain kívüli személyek is igénybe vehetik.
Az egyesület gazdálkodása
4. §
(1) Az egyesület éves
költségvetési terv alapján gazdálkodik. Bevételei a tagdíjakból, magán és jogi
személyek támogatásaiból képződnek, a felajánlások elfogadásához az elnökség
határozata szükséges.
(2) Az
egyesület tisztségviselői tisztségük ellátásáért tiszteletdíjazásban
részesülhetnek, költségtérítésre jogosultak.
(3)
Az
egyesület vállalkozási tevékenységet az elnökség döntése alapján csak a
közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve
folytathat.
Az egyesület befektetési tevékenységet
az elnökség által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
(4)
Az
egyesület gazdálkodása során elért eredménye nem osztható fel, az csak a 2.§-ban
meghatározott feladatokra fordítható.
(5)
Az
egyesület könyvelőt, könyvvizsgálót alkalmazhat.
(6)
Az
egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente a
Magyar Honvéd lapban és az egyesület alkalmi kiadványaiban nyilvánosságra
hozza.
Az egyesületi tagság keletkezése
5.§
(1) Az egyesület
tagja lehet: rendes tag, tiszteletbeli tag és pártoló tag.
(2) Az
egyesület rendes tagja: minden erkölcsileg feddhetetlen, büntetlen előéletű magyar
állampolgár, illetve bármely jogi személy, aki illetve amely az egyesület céljait támogatja, az
alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a tagsági díj
fizetését, melynek összege 1.000-Ft évente.
(3) Tiszteletbeli tag lehet az a természetes
személy, aki az Alapszabályban foglalt célok megvalósítását személyes
tekintélyével, tevékenységével jelentős mértékben elősegíti, a jövőben ehhez
hatékony segítséget kíván nyújtani. A tagok jogai közül a 6. § (1) bekezdés
a)-c) pontjai nem vonatkoznak rá.
(4) Pártoló tag lehet minden természetes és jogi
személy, aki illetve amely nem kíván
rendes tagja lenni, de az Alapszabályt elfogadja és támogató tevékenységét
alkalmilag, vagy rendszeresen kívánja kifejteni. A pártoló tagok az
egyesülettel kötött megállapodás szerint gyakorolják a jogaikat és
kötelezettségeiket. A tagok jogai közül a 6.§ (1) bekezdés a)-c) pontjai nem
vonatkoznak rá.
(5) A természetes személy belépési szándékát az
egyesület által rendelkezésre bocsátott belépési nyilatkozat kitöltésével
nyilvánítja ki. A felvételt a területi
szervezet vezetősége fogadja el. Panasszal az elnökséghez lehet fordulni.
(6)
A jogi személy tag felvételéhez a küldöttgyűlés egyetértése szükséges. A
jelentkezést a székhely szerint illetékes területi szervezet vezetőségén
keresztül, elnökség útján kell eljuttatni, amely arról véleményt
nyilvánít. A jogi személy tag jogait és
kötelezettségeit törvényes képviselője útján gyakorolja. Tevékenységét a
székhely szerint illetékes területi szervezetben fejti ki.
(7)
A
tiszteletbeli tagok tagsági viszonya az egyesület küldöttgyűlésén, az elnökség,
illetve az egyesület bármely tagjának előterjesztésére, a jelenlévő küldöttek
egyszerű többségi határozatával jön létre. A tiszteletbeli tagságot oklevél
tanúsítja.
(8)
A
tagsági jogok és kötelezettségek a tagnyilvántartásba való bejegyzéssel
kezdődnek.
A tagok jogai és kötelezettségei
6. §
(1) A tag jogai:
a) választójoga van, és az egyesület
bármely tisztségére megválasztható,
b) az egyesület küldöttgyűlésén, illetve a
háromnál több helyi csoporttal rendelkező területi szervezet taggyűlésén
küldött útján képviselteti magát,
c) szavazati joggal részt vehet a területi
szervezet és a helyi csoport
taggyűlésén,
d) javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal
és felszólamlással fordulhat az egyesület illetékes szervéhez,
tisztségviselőjéhez,
e) részt vehet az egyesület rendezvényein és
képzési, oktatási és kulturális tanfolyamain.
(2) A tag
kötelezettségei:
a) aktívan működjék
közre az egyesület céljainak, feladatainak megvalósításában és vezető testületek határozatainak
végrehajtásában,
b) a vállalt feladatokat teljesítse
lelkiismeretesen, becsületesen, és odaadóan,
c) tartsa be az alapszabályban foglaltakat,
d) fizesse a tagsági díjat.
A tagság megszűnése
7. §
(1) A tagság megszűnik:
a)
az
elnökséghez írásban történő bejelentéssel,
b)
törléssel,
c) fegyelmi büntetésként
az elnökség általi kizárással, ha a tag a tevékenységével, vagy a
magatartásával az egyesület
céljainak megvalósítását veszélyezteti,
d) elhalálozás esetén,
e) tiszteletbeli tag
esetén a cím visszavonásával,
f) pártoló
tag esetén a megállapodás felbontásával.
(2) Azt a tagot, aki a tagdíjat a tárgyévet követő
év első félév végéig felhívás ellenére sem rendezi, az egyesület tagjai sorából
törölni kell.
(3)
Fegyelmi
büntetésként kizárásra a területi vezetőség, mint fegyelmi bizottság
javaslatára kerülhet sor. Az elbírálásra nyilvános meghallgatás alapján
kerülhet sor, amelyen az eljárás alá vont egyesületi tag nyilatkozattételi és
indítványtételi joggal jelen lehet. Távolléte a fegyelmi ügy érdemi elbírálását
akkor nem akadályozza, ha a meghallgatás időpontjáról öt munkanappal korábban
írásban értesítést kapott és távollétét előzetesen nem mentette ki. A
kizárásról szóló határozat ellen a Küldöttgyűléshez lehet 15 napon belül –
halasztó hatályú - fellebbezést benyújtani. A küldöttgyűlési döntés bírósági
megtámadhatóságára az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10.§-a az
irányadó.
(4)
A
tiszteletbeli tagságot a küldöttgyűlés visszavonhatja, ha a tiszteletbeli tag
erre méltatlanná vált.
(5)
A tagsági viszony megszűnésekor a tag köteles tartozásait rendezni és a
használatában levő, az egyesülettől átvett vagyontárgyat visszaszolgáltatni.
Az egyesület szervezete és működésének
alapvető szabályai
8. §
(1) Az egyesület szervezeti
felépítése:
a)
országos
vezető testületek és bizottságai,
b)
a
területi (megyei, fővárosi) szervezetek ,
c)
a
területi szervezetek vezetőségei és bizottságai,
d)
a
helyi (városi, községi) csoportok,
e)
a
helyi csoportok vezetőségei, bizottságai.
(2) Az országos vezető testületek és bizottságaik,
valamint a területi szervezetek és helyi csoportok vezetőségei és bizottságai:
a) akkor határozatképesek, ha üléseiken tagjainak
több mint a fele jelen van,
b) minden tagját – a Kszt. 8.§-ának (1)
bekezdése szerinti kizárás figyelembe vételével –egy szavazat illeti meg,
c) határozatait nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell
tekinteni,
d) ülései nyilvánosak, azonban az elnök zárt
ülés tartását rendelheti el, ha azt az ülés napirendi pontja adatvédelmi okból,
vagy a személyiségi jogok védelme miatt szükségessé teszi.
(3) A küldöttgyűlésnek, vagy a taggyűlésnek
határozat-képtelenség miatti elhalasztása után másodszorra - azonos napirenddel
– összehívott ülése a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erről
a tagokat előzetesen írásban értesítették.
(4) Az ülésekről jegyzőkönyvet kell
készíteni.
(5) A küldöttgyűlés (taggyűlés) és az
elnökség (vezetőség) határozatait külön iratban kell rögzíteni, azokról
nyilvántartást kell vezetni, illetőleg a határozatok egy példányát az elnök
küldi meg - igazolható módon – írásban minden területi szervezet (helyi
csoport) vezetőségének, illetve az országos elnökségnek (területi
vezetőségnek). A határozatok tárát az elnökség (vezetőség) kezeli, feltüntetve
a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők
számarányát, nyilvános szavazás esetén személyét.
(6) Az egyesület működésének módjáról,
szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséről a
székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán tájékoztatja a nyilvánosságot. Az
országos- vezető testületek döntéseit az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán,
valamint az egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra. Az egyesület
működése során keletkezett iratokba bárki betekinthet az egyesület székhelyén,
előzetesen egyeztetett időpontban.
(7) A tisztségviselők választási rendjére vonatkozó
közös szabályok:
a) A választást jelölés előzi meg. Általában
törekedni kell a többes jelölésre.
b) A szavazás titkosan történik.
c) Az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki
a legtöbb érvényes szavazatot megkapta.
d) A választás eredménye ellen óvás nyújtható
be, amelyek a szavazatszedő bizottságnak kell elbírálnia.
További vita esetén a
küldöttgyűlés (taggyűlés) dönt.
(8)
A
választott tisztségviselő, vagy annak jelölt személy köteles előzetesen
bejelenteni, ha más közhasznú szervezetnél vezető tisztséget tölt be. A
közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesületvezető
tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be –
annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget,
amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette
ki.
9.§
(1) A vezető testületek határozathozatalában nem
vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont),
élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
vagy
b)
bármilyen
más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki
által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az
egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak
megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja,
illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető testület elnöke vagy tagja ,
b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más
tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban áll,
c) a cél szerinti juttatásából részesül – kivéve
a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és
az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő
okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek
hozzátartozója.
Az egyesület országos vezető testületei
10.§
(1) Az egyesület országos
vezető testületei:
a) a küldöttgyűlés
b) az elnökség
c)
az
ellenőrző bizottság.
(2) Az országos elnökség munkáját segítik - az
állandó bizottságok, valamint az esetenként megalakított bizottságok, melyek az
elnökség irányításával működnek, és vezetőik az elnökségnek kötelesek
beszámolni.
(3)
Az
azonos érdeklődésű egyesületi tagok – az elnökség jóváhagyásával, és irányítása
mellett - szakmai tagozatokat, szekciókat hozhatnak létre. Vezetőik az
elnökségnek kötelesek beszámolni.
(4) Ha az elnökség, vagy az ellenőrző
bizottság létszáma a határozatképességet egy fővel meghaladóra csökken, a
kiegészítés érdekében a küldöttgyűlést 60 napon belüli időpontra össze kell
hívni.
A küldöttgyűlés
11.§
(1) Az egyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés,
amely a tagok összességének képviselete. Az egyesületet érintő minden kérdésben
döntési joggal rendelkezik.
(2) A területi szervezeteket szavazati joggal ötven
tagig az elnök, minden további megkezdett ötven tagig egy-egy küldött
képviseli.
„A jogi személy rendes tag törvényes
képviselője a küldöttgyűlésen szavazati joggal vesz részt”.
(3) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt:
a) az egyesület tiszteletbeli tagjai, és az
elnöksége által a küldöttgyűlésre meghívottak,
b) az elnökség tagjai, és a működő szakmai
tagozatok, szekciók vezetői, valamint
c)
az
ellenőrző bizottság elnöke és tagjai.
(4) A
küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörei:
a) elfogadja, vagy módosítja az alapszabályt,
b) meghatározza az egyesület tevékenységét,
hosszú távú programját és szakmai céljait,
c)
megválasztja
az egyesület vezető tisztségviselőit, így az egyesület elnökét, az ügyvezető
elnökhelyettest, az elnökhelyetteseket (2 fő), az elnökség tagjait (8 fő), az
ellenőrző bizottság elnökét és tagjait,
d)
dönt
a tiszteletbeli tagsági cím adományozásáról, és tiszteletbeli elnököt,
tiszteletbeli elnökségi tagokat választhat.
e)
dönt
az esetleges visszahívásokról, illetve cím visszavonásokról,
f)
dönt
más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, úgy szintén a feloszlás kimondásáról,
és ez estben dönt az egyesület vagyonáról is,
g)
megállapítja
a tagsági díj összegét, valamint a tagsági díj területi szervezeteket megillető
részét,
h)
hozzájárul
a jogi személy tag felvételéhez.
i)
Jóváhagyja,
vagy módosítja a Szervezeti és Működési Szabályzatot,
j)
Elfogadja
a testületi beszámolókat, az elnökség éves beszámolóját és a költségvetési
beszámolót, ezzel egyidejűleg az egyesület közhasznúsági jelentését,
k)
Jóváhagyja
az egyesület éves tervét és meghatározza az egyesület költségvetését.
(5) A küldöttgyűlés dönthet az egyesület működését
érintő bármely más kérdésben.
(6) A küldöttgyűlés nyilvános, azonban a küldöttek
egyharmadának egyetértésével dönteni lehet a nyilvánosság kizárásáról, ha az ülés
témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.
(7) A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább
évente egyszer össze kell hívni. Az összehívásról az elnök gondoskodik a
napirend írásbeli közlésével. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha ezt
az elnökség tagjainak több mint 50 %-a, vagy a működő szervezetek fele, vagy a
tagság legalább 10 %-a a cél megjelölésével kívánja, vagy az ellenőrző
bizottság kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli.
Az elnökség
12.§
(1) A küldöttgyűlések közötti időben az egyesület
legfőbb képviseleti, ügyintéző vezető testülete a küldöttgyűlés által négy évre
választott, 12 tagú elnökség.
(2)
Az
elnökség üléseit saját ügyrendje szerint, kéthavonta tartja.
(3)
Az
elnökségi ülést akkor is össze kell hívni, ha ezt az elnökség tagjainak több
mint 50 %-a, vagy a működő szervezetek fele, vagy a tagság legalább l0 %-a a
cél megjelölésével kívánja, illetve, ha az ellenőrző bizottság kezdeményezi,
vagy a bíróság elrendeli.
(4)
Hatáskörébe
tartoznak a küldöttgyűlés által meghatározott feladatok, valamint a halasztást
nem tűrő ügyek intézése. Tevékenységéről köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek.
(5)Az elnökség üléseit az elnök, írásban, a napirend közlésével
hívja össze.
(6)Az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet:
a)
az
elnökség tiszteletbeli tagja,
b)
a
szakmai tagozat, szekció vezetője,
c)
a
területi szervek elnökei, valamint
d)
a
jogi személy tag törvényes képviselője.
Az elnökség tagjai
(tisztségviselői), feladat és hatáskörük
Az elnök
13.§
(1)
Az
egyesület legfőbb tisztségviselője az elnök, aki az elnökség közreműködésével
irányítja az egyesület tevékenységét.
(2) Az elnök:
a)
képviseli
az egyesületet,
b)
összehívja
a küldöttgyűlést, az elnökség üléseit azokon elnököl, vagy kijelöli a levezető
elnököt,
c)
intézkedik
az egyesület költségvetésének és költségvetési beszámolójának összeállításáról,
d)
gyakorolja
a bankszámla feletti rendelkezési jogot önállóan, és utalványozási joggal
rendelkezik az elnökség bármely tagjával együttesen,
e)
gyakorolja
az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
(3)
Az elnök lemondása, vagy tagsági viszonyának megszűnése esetén 60 napon belül
össze kell hívni a küldöttgyűlést az új elnök megválasztása végett. Ezen idő
alatt az elnöki feladatot az elnökség által kijelölt elnökhelyettes látja el.
(4)
Az egyesület küldöttgyűlése határozatlan időre tiszteletbeli elnököt
választhat. A tiszteletbeli elnök megválasztásával az elnökség tiszteletbeli
tagjává válik”.
Az elnökhelyettesek
14.§
(1) Az elnökhelyettesek (2 fő) segítik az elnököt a
munkájában.
(2)
Az
elnökség ügyrendjében szabályozottan, irányítják az egyesület hazai és
nemzetközi kapcsolatrendszeréből adódó feladatok végrehajtását.
(3)
Az
elnököt akadályoztatása esetén, együttesen minden vonatkozásban teljes jogkörrel
helyettesítik. Az elnökség kijelölheti közülük az első számú helyettest.
Az ügyvezető elnökhelyettes
15.§
(1) Az egyesület vezető ügyintéző tisztségviselője
az ügyvezető elnökhelyettes, aki segíti az elnök munkáját, és az egyesület
tisztségviselőinek közreműködésével koordinálja és vezeti az egyesület
szervezeti működését.
(2)
Az
elnök akadályoztatása esetén, vagy megbízásából jogosult az egyesület
képviseletére.
(3)
Az
egyesület szervezeti életének koordinálása és tevékenységének vezetése során keletkezett
iratokban önálló aláírási joga van.
(4)
Irányítja
az elnökség ügyviteli teendőit és a nyilvántartások vezetését.
Az elnökségi tagok
16.§
(1) Az
elnökségi tagok (8 fő) végrehajtják mindazon feladatokat, melyeket a küldöttgyűlés,
vagy az elnökség esetenként rájuk bíz.
(2)
Felügyelik és vezetik az egyesület tevékenységének azon részterületeit,
melyeket az elnökség az ügyrendjében szabályozottan előír részükre.
Az ellenőrző
bizottság
17.§
(1)
Az
egyesület küldöttgyűlése öt évre, három tagból álló ellenőrző bizottságot
választ.
(2)
A
bizottság ellenőrizni köteles:
a)
az
egyesület törvényes és alapszabályszerű működését,
b)
az
egyesület vezető testületei által meghozott határozatok végrehajtását,
c)
az
egyesület tisztségviselőinek tevékenységét,
d)
az
egyesület gazdálkodását,
e)
az
egyesület elnökének felkérésére a területi szervezetek gazdálkodását.
(3)
A
bizottság évenként megvizsgálja az egyesület költségvetési beszámolóját, és véleményét
írásban közli az elnökséggel.
(4)
A
bizottság megállapításai és javaslatai alapján az érintett vezető testület,
vagy tisztségviselő köteles a megfelelő intézkedést megtenni és minderről a
bizottságnak beszámolni.
(5)
A
bizottság – az elnökségre vonatkozó szabályok alapján – maga állapítja meg
működési rendjét, üléseit szükség szerint az ellenőrző bizottság elnöke hívja
össze a napirend írásbeli közlésével.
(6)
A
bizottság hatáskörére egyebekben a Kszt. 11.§-a irányadó.
Az egyesület
területi és helyi szervezetei
18.§
(1)
Az
egyesület területi szervezetei a megyei (fővárosi) szervezetek. Az egyesület
tagjai a városokban, községekben, legalább tíz tag kezdeményezésére helyi
csoportot alapíthatnak.
(2)
A
területi szervezetek nem önálló jogi személyek, de kérésükre, a küldöttgyűlés
jóváhagyásával származtatott (1)jogi személy szervezetté válhatnak.
(3)
A
területi szervezet (helyi csoport) vezető szervei:
a)
a
taggyűlés,
b)
a
vezetőség,
c)
az
elnök,
d)
a
helyi feladatok ellátására alakított bizottságok.
A területi szervezet (helyi csoport) taggyűlése
19.§
(1)
A
taggyűlés a területi szervezet (helyi csoport) legfőbb szerve. A taggyűlés az adott
területi szervezet (helyi csoport) nyilvántartásában szereplő természetes és
jogi személy tagok összessége. A háromnál több helyi csoporttal rendelkező
területi szervezet taggyűlése a helyi csoportok 5-5 fős küldötteiből, és a jogi
személy szervezetek törvényes képviselőiből áll.
(2) A taggyűlés dönt a területi
szervezet (helyi csoport) működésével kapcsolatos valamennyi ügyben, melyek nem
tartoznak az egyesület küldöttgyűlésének, illetőleg elnökségének hatáskörébe.
(3)
A
taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)
a
területi szervezet (helyi csoport) vezetőségének, és tisztségviselőinek (elnök,
elnökhelyettes, titkár megválasztása, illetve visszahívása,
b)
az
egyesület küldöttgyűlésére (a meghatározott területi szervezet taggyűlésére) a
küldöttek megválasztása,
c)
a
vezetőség és tisztségviselőinek, továbbá a helyi csoportoknak a végzett
munkáról történő beszámoltatása, költségvetési beszámoló elfogadása,
d)
az
éves munkaterv és az éves költségvetés jóváhagyása,
e)
állásfoglalás
a küldöttgyűlés (taggyűlés) elé kerülő javaslatokról és észrevételekről,
f)
a
területi szervezet (helyi csoport) feloszlásáról,
g)
az
önálló jogi személyiség kéréséről való döntés kezdeményezése.
(4)
A
területi szervezet (helyi csoport) taggyűlését évente az elnök, írásban, a
napirend közlésével hívja össze, továbbá akkor, ha a tagok egyharmada, vagy az
egyesület elnöksége a cél megjelölésével azt indítványozza.
A területi szervezet (helyi csoport) vezetősége és tisztségviselői
20.§
(1)
A
területi szervezet (helyi csoport) legfőbb ügyintéző, képviseleti vezető szerve
az öt fős (legalább háromtagú) vezetőség. A vezetőséget négy évre a taggyűlés
választja. Feladat és hatáskörét az egyesület Szervezeti és Működési
Szabályzata határozza meg.
(2)
A
vezetőség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja, az elnök
által írásban közölt napirenddel.
(3)
A
területi szervezetet (helyi csoportot ) két vezetőségi ülés közötti időben az
elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes irányítja.
Hatályba léptető rendelkezések
21.§
(1)
Az
Alapszabályt a Magyar Tartalékosok Szövetsége a Budapesten, 2001. július 14-én
tartott alakuló ü lésén elfogadta. Az alapszabály közhasznúság érdekében
szükségessé vált, egységes szerkezetbe foglalt módosítását a 2001. november
10-i szabadszállási, illetve a 2003. február 22-i, és 2003. április 25-i
budapesti, 2003.- november 22-i balatonkenesei, a 2004. március 26-i, illetve a
2005. május 28-i szentendrei küldöttgyűlés fogadta el. A törvényi változás
miatt szükségessé vált módosítást a 2007. február 28-i budapesti küldöttgyűlés
elfogadta és egységes szerkezetbe foglalta.
(2)
Az
egyesület, mint közhasznú szervezet tekintetében az adóellenőrzést a székhelye
szerinti adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az
Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet – a közhasznú működés
törvényessége tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség
látja el.
(3)
Az
egyesület tevékenységére az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a
Polgári Törvénykönyv, illetőleg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.
törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény
rendelkezései az irányadóak.
(4)
A
területi szervek létrejöttéig hatáskörüket az elnökség látja el.